Kereső toggle

Új elnök Szerbiában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meglepetést hozott a vasárnapi második forduló a szerbiai választásokon: a várakozásokkal ellentétben Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt elnöke kapta a legtöbb voksot az elnökségért folytatott versenyben. Nikolic megválasztása vadonatúj helyzetet teremt a szerb politikában, először fordulhat ugyanis elő, hogy az elnök és a kormányfő más politikai párthoz tartozik. A Boris Tadic leköszönő elnök által vezetett Demokrata Párt várhatóan a harmadik helyen végzett szocialistákkal együtt alakíthat kormányt.

A helyzet pikantériája, hogy a 2004 óta hatalmon levő Boris Tadić már két korábbi választáson megverte Nikolićot, és most is mindenki ezt várta. Tadićnak ugyanis még egy éve hátra lett volna mandátumából, de arra számított, hogy ha az elnökválasztást együtt tartják a parlamenti választással, akkor személyének népszerűsége segíti pártját, a kormányon lévő Demokrata Pártot. Ez részben be is teljesedett, arra azonban nem sokan számítottak, hogy maga Tadić viszont vereséget szenved az elnökségért folytatott harcban. A legutolsó közvélemény-kutatások is Tadić győzelmét vetítették előre, és talán ez lett a „veszte”: az alacsony, 46 százalékos választói részvétel részben annak is köszönhető, hogy hívei azt hitték, a győzelem már meg is van –  miközben Nikolić támogatói fegyelmezetten mentek szavazni. Elemzők szerint Nikolić malmára hajtotta a vizet az első forduló után felröppent csalások híre is, ami miatt a második fordulóban szintén sokan otthon maradtak. Az eddig örök vesztes Nicolić végül mintegy háromszázalékos előnnyel végzett az első helyen.
Az új elnök régi szereplője a szerb politikai életnek. Előzőleg a Hágában fogva tartott háborús bűnös Šešelj vajda radikális pártjának tagja volt, ennek megfelelően korábban főleg az ultranacionalizmus és EU-ellenesség jellemezte. Nikolić valószínűleg rájött, hogy ezzel a hangnemmel már nem lehet választásokat nyerni: finomított korábbi hangvételén, és Szerb Haladó Párt néven új pártot alapított, amely már az Európai Unión belül képzeli el az ország jövőjét. A választások megnyerése után úgy nyilatkozott: ez a választás nem az EU-csatlakozásról szólt, és bár Szerbia továbbra is megtartja az EU felé vezető irányt, de nem mindenáron.
Megválasztása után Nikolić azt is kijelentette, hogy nem tartozik egyik oldalhoz sem, és hajlandó mindenkivel együttműködni. Erre az ország működőképességének fenntartása érdekében valószínűleg szükség is lesz. A parlamenti választásokat Nikolić pártja ugyan megnyerte, de koalíciós partner hiányában kormányt egyedül nem tud alakítani. Királycsináló erővé a harmadik helyen végzett szocialisták váltak. A Szerb Szocialista Párt az első forduló után eldöntötte, hogy a demokratákkal kíván kormányozni, és a felröppent hírek szerint ennek a kormányfői poszt lehet az ára. Mindenesetre Tadić már a vereséget követően azt nyilatkozta, hogy nem kíván miniszterelnök lenni.
Nicolić győzelmét értékelve Žarko Puhovski horvát politikai elemző kijelentette, hogy az lelassíthatja a tempót Szerbia és Horvátország viszonyának helyreállításában.

Halasztással kezddött a Mladic-per

Alighogy elkezddött, elnapolták a háborús bŐnökkel vádolt Ratko Mladić, az 1992–1995-ös boszniai háború volt szerb tábornokának perét Hágában az ügyészség által elkövetett súlyos eljárásbeli hibák miatt. Dermot Groome ügyész nyitóbeszédében azzal vádolta a korábbi szerb vezérkari fnököt, hogy etnikai tisztogatást hajtott végre, likvidálva és elüldözve a horvát és a boszniai muzulmán lakosokat Bosznia és Hercegovina szerbek igényelte területeirl.
Az ügyész kijelentette: be fogják bizonyítani, hogy Mladićnak a húsz éve kezddött háború során része volt a szerbek által elkövetett háborús bűncselekményekben, a szarajevói Markala piactér lövetésétl kezdve a srebrenicai népirtásig. Groome megjegyezte, hogy a boszniai szerb vezetés 1992 májusában részletesen kitervelt és összehangolt támadást indított a nem szerb nemzetiségŐ boszniaiak ellen, amellyel néhány helyütt a népirtás fogalmát is kimerítette. Egy bemutatott hangfelvételen Mladić „rekreációs sportként” beszélt az orvlövészek tevékenységérl, st megemlítette, hogy maga is ölt, ahány alkalommal elhaladt Szarajevó mellett.
Mindezek ellenére hazájában sokan nemzeti hsként tisztelik Mladićot. Ezt a véleményt nemcsak az egyszerŐ polgárok vallják magukénak, hanem felsbb politikai körökben is népszerŐ. Ezt jól mutatja a május 20-ai szerb választáson gyztes Szerb Haladó Párt (SNS) alelnökének, Jorgovanka Tabakovićnak egy hónappal ezeltt tett nyilatkozata: „Az igazságot Srebrenicáról még mindig nem derítették ki, de annyi bizonyos, hogy Ratko Mladić tábornok tragikus hs, aki jó szerb katona módjára viselkedett.” (Vrábel Miklós)

Olvasson tovább: