Kereső toggle

Európa elrablása

Egyre nő a lehetősége annak, hogy Athén kilép az eurózónából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt napokban tovább gyorsult a készülődés a nagy ugrásra, amely Európát a sötétségbe vezetheti. Azt követően ugyanis, hogy Görögországban két hét után sem sikerült kormányt alakítani, egyre nő a lehetősége annak, hogy Athén kilép az eurózónából. Ennek egyik hosszú távú következménye az lehet, hogy az unióban Németország fogja egyenként megszabni a tagállamok gazdaságpolitikáját. Mindeközben Európa-szerte folyamatosan nő a társadalmi feszültség a megszorítások miatt: Spanyolországban százezren tüntettek a hétvégén, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig a CDU belebukott a nagy szigorba.

Közel két hét alatt senkinek nem sikerült kormányt alakítania Görögországban, mivel egyetlen párt sem volt nyitott arra, hogy engedjen saját elveiből. Ennek ellenére a közvélemény-kutatások szerint az emberek nem akartak új választásokat - a legtöbben egy koalíciós kormány megalakítását várták volna. Az európai pénzügyminiszterek egyelőre szeretnék bent tartani Görögországot az eurózónában, viszont nem mindenáron. A bent maradást a görögök is szeretnék, de megszorítások nélkül, amire meglehetősen kicsi az esély.

Az új kormány által végrehajtandó reformok ugyanis újabb bércsökkenést és adóemelkedést jelentenének az amúgy is teljesen elszegényedett lakosság számára Görögországban, ahol ma közel félmillió gyerek áll az éhezés határán.

Karolosz Papuliasz görög elnök szerdán találkozott a pártok képviselőivel, hogy megállapodjanak egy ügyvezető kormány felállításában. Az elnök  az államtanács elnökét, Panagiotisz Pikrammenoszt bízta meg az ügyvezető kormányfői feladatok ellátásával. Az új választásokra június 10-én vagy 17-én kerülhet sor.

Az új választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás szerint tovább romolhat a helyzet Görögországban: erősödhet a szélsőjobb a parlamenten belül, a megszorításokat támogató két nagy párt még jobban visszaszorulhat, a radikálisan megszorításellenes szélsőbaloldali Sziriza pedig akár 25 százalékra is feltornászhatja magát. Úgy tűnik, ha a Sziriza alakíthat kormányt júniusban, Alexis Ciprasz a józan gazdálkodás helyett szívesebben tetszeleg majd a megmentő népvezér szerepében, az államcsőd fenyegetése ellenére is.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfői találkozóján mindenki szilárdan kitartott amellett, hogy Görögországot bent kell tartani a csoportban. A tanácsot vezető luxemburgi pénzügyminiszter, Jean-Claude Juncker kikérte magának, hogy egyesek folyamatos nyomás alatt tartják a görögöket ezzel a fenyegetéssel, amit „badarságnak" és „propagandának" nevezett. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa pedig mindenkit biztosított: „Világos, hogy mi azt akarjuk, hogy Görögország bent maradjon az eurózónában."

Ennek ellenére megerősítették, valószínűleg burkoltan François Hollande számára is, hogy Görögország jövőbeli új kormányának még szigorúbban tartania kell magát a költségvetési megszorítási célokhoz, valamint olyan reformokat kell bevezetnie, amelyek hosszú távon garantálják a kiegyenlített büdzsét.

A találkozón kirobbant nyílt vita is egyre szorosabbra húzza Athén nyakán a kötelet, ugyanis nincs egység a pénzügyminiszterek között abban a kérdésben, hogy az ország esetleges kilépése után kaphassa-e tovább a pénzügyi segítséget. Ennek a vitának a hatására állt elő Karolosz Papuliasz görög elnök a technokrata kormány gondolatával. Ha ugyanis a görögök nem maradhatnak az eurózónában, ráadásul leállnak a segélyek is, már júniusban bekövetkezhet az államcsőd. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pedig még mélyebbre lökte a görögöket a maguk kreálta 22-es csapdájába, amikor világosan kifejtette: Görögország nem kaphat több haladékot a megszorítások bevezetésére. „Görögország problémája nem nagylelkűség kérdése" - jelentette ki Schäuble a brüsszeli találkozón.

Maria Fekter, Ausztria pénzügyminisztere még egyértelműbben fogalmazott: „Ki lehet lépni az euróból, erre a szerződés megadja a lehetőséget. Görögországnak ezután újra kérnie kellene a felvételét, és akkor biztosan jobban megnéznénk, hogy készen áll-e a belépésre."

E szerint tehát hiába vetik a görögök minden bizalmukat abba, hogy François Hollande nemrég beiktatott új francia elnök majd meggyőzi az eurócsoport többi tagját arról, hogy felejtsék el a megszorításokat. Ha ez a franciáknál össze is jöhet, ami korántsem biztos, a görögök számára ez a variáció valószínűleg csak vágyálom marad. A realitások viszont, úgy tűnik, Athénban sem nagyon zavarják a politikusokat, akik nem voltak képesek megállapodni sem a válságkormányról, sem a koalícióról. Valósággá válhat a legújabb görög vicc, mely szerint „nálunk sosem jöhetne létre egy Monti-kormány, legfeljebb egy Monty-Python-kormány."
(Rimaszombati Andrea, Lukács András, Lukács Ibolya Anna)

Jön a drachma?

Úgy tŐnik, hogy a görög válság és az eurózóna válsága „kicsapta a biztosítékot” David Cameron brit miniszterelnöknél, aki szerdán az azonnali kérdések során kijelentette: az eurózóna országainak el kellene végre dönteniük, hogy megmentik Görögországot, vagy hagyják, hogy a gyengébb államok kiváljanak a valutaunióból. A bosszús megjegyzés azt követen jött, hogy Mervyn King, a Bank of England elnöke azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia növekedési prognózisát 1,2 százalékról 0,8 százalékra csökkentették az elhúzódó euróválság miatt. Bár az európai politikusok sorra úgy nyilatkoznak, hogy Görögország remélhetleg bent marad az eurózónában, a Cityben ennek kevesen hisznek, és technikailag már arra készülnek, hogy a drachmát vissza fogják vezetni a devizapiacra. A londoni tzsde devizakereskedje újabb panelt szerelt elektronikus képernyire, ezen fognak megjelenni a drachma kereskedési értékei, ha visszajön a piacra. A várakozások szerint a drachmát induláskor még 1:1 értékben fogják váltani az euróhoz, de ez nagyon rövid id alatt jelentsen esni fog. Az euró bevezetésekor az euró–drachma-árfolyam 1:350 volt.

A görög ballaszt

Annak ellenére, hogy Európa lassan kezd hozzászokni a gondolathoz, az eurózónából való kilépés sokak szerint nem tŐnik járható útnak. A görög „ballaszttól” ezt követen sem sikerül megszabadulni, a kilépés költségeit ugyanis mintegy 1000 milliárd euróra becsüli a 450 pénzügyi szervezetet képvisel Institute of International Finance. A kilépés ráadásul fertzésként söpörhet végig a kontinensen, elérve Portugáliát, Spanyolországot vagy akár Olaszországot is. Ez viszont kétségbeejt gazdasági állapotba juttathatja az Európai Uniót. A spanyol és az olasz bankokból a pénz elkezd a stabil német bankokba áramlani, így Németország lehet az, aki majd megmentheti az összeroppanástól a mediterrán országok bankrendszerét. Mivel azonban viszont szeretné látni a kölcsönzött pénzt, szab majd gazdaságpolitikát is a kölcsönnel él országoknak.

Spanyol válság

Tízezrek tüntettek Spanyolország több városában szombaton. A legtöbben a madridi Puerta del Sol téren gyŐltek össze, amely közel egy évvel ezeltt hasonló, kormányellenes tüntetéssorozat központja volt. A rekord mértékŐ munkanélküliséggel küzd országban a további megszorítások és a növekv szegénység miatt vonultak utcára az emberek. Az új konzervatív kormány sem volt képes megoldást hozni a tovább gyŐrŐz gazdasági válságra: Spanyolországban 25 százalékos a munkanélküliség, az euróövezet országai között a legmagasabb, de ez az arány a fiatalok között az 50 százalékot is eléri. A globális recesszió kezdete óta másodszor alakult ki ilyen súlyos válság az országban. Mariano Rajoy néhány hónapja hatalomra került kormánya a szociális, oktatási és egészségügyi jutattások jelents mértékŐ csökkentésével  igyekszik kiutat találni a válságból.

Olvasson tovább: