Kereső toggle

Kárpótlás

Akikről szeretnek elfeledkezni: a terrorizmus áldozatai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bárhol a világon alanyi jogon igényelhessenek kártérítést és rehabilitációt azok, akik terrorcselekmények következtében maradandó sérülést szenvedtek – javasolja a jöv hónapban megjelen ENSZ-jelentés. Ben Emmerson, az ENSZ terrorelhárítási és emberi jogi referensének dossziéja szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi élet- és utasbiztosítási kötvények többsége nem nyújt valódi támogatást azoknak, akik terrorcselekmények áldozataivá válnak.

A biztosítókra nyomást kell gyakorolni Emmerson szerint annak érdekében, hogy olyan változások történjenek, amelyeknek eredményeként gyors és hathatós segítséget nyújthatnak majd a terrorcselekményekben megsérülteknek, illetve az elhunytak rokonainak. Angliában örömmel fogadják a Ben Emmerson által megfogalmazott javaslatot, miközben a nemzetközi jogrendszernek azt róják fel, hogy túlságosan sokat tesz az olyan terrorizmust pártoló személyek támogatásáért, mint Abu Katada. A radikális vallási vezetőt – akit Oszama bin Laden jobbkezeként ismernek Nyugaton – 2001 óta szeretnék kiutasítani Nagy-Britanniából, de a férfi elszánt jogi küzdelmet folytat a brit kormánnyal, amelyben épp az Emberi Jogi Bíróságtól kapott segítséget (Időzavar. Hetek, XVI. évf. 17. szám). A jelentést június 20-án tárják az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.
A jelentés megszületésének hátterében olyan esetek állnak, mint Will Pike-é, aki a mumbai terrortámadás brit nemzetiségű áldozataként semmiféle anyagi segítséget nem kapott orvosi kezeléséhez. A tolókocsiba kényszerült
fiatalember tetemes összeghez jutott volna, amennyiben egy egyszerű autóbalesetben bénul le, mivel azonban Mumbaiban vakációzó brit turistaként érte a tragédia, hazatérve senki sem foglalkozott vele.
Hasonló esetek Baliban, Törökországban és Egyiptomban is történtek nyugati turistákkal. Azok, akik az Egyesült Királyság területén szenvednek el terrortámadás miatt sérülést, a Bűnügyi Sérülések Kompenzációs Hatóságától (Criminal Injuries Compensation Authority) kérhetnek kártérítést 1000 fonttól 500 ezer fontig terjedő összegben – az áldozatok azonban itt is a kifizetések késleltetése miatt panaszkodnak. A külföldi terrorcselekmények brit áldozatainak kárpótlása ügyében eddig Kenneth Clarke igazságügy-miniszter lépett fel: az ő tervezete szerint kisebb sérülések esetén 2500 fontot, míg mind a négy végtag lebénulása esetén 250 ezer fontot fizetne az állam.
Mindössze néhány országban működik kielégítő kompenzációs rendszer, beleértve az Egyesült Államokat, ahol egy speciális programot dolgoztak ki a szeptember 11-ei terrorcselekmény áldozatai számára. A legtöbb helyen vagy késik a kárpótlás, vagy egyáltalán meg sem érkezik. Pilar Manjón, aki húszéves fiát vesztette el a 2004-es madridi vonatrobbantásban, arról nyilatkozott, hogy ismer olyan áldozatokat, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a normális táplálkozást, amire felépülésükhöz szükség lenne. „Erről a tragédiáról megfeledkeztek azok, akiknek nem szabadott volna” – mondta a fiát gyászoló anya.
Emmerson jelentése azt is felveti, hogy az ENSZ államainak meg kellene fontolniuk egy olyan törvény bevezetését, amely tiltja azoknak a biztosítási termékeknek a marketingjét, illetve értékesítését, amelyek terrorcselekmény okozta halálesetekre nem fizetnek.

Alvó terroristák a brit rendrségben

Abdul Rahman az els olyan rendr, akit terrorizmus gyanúja miatt bocsátanak el a brit rendrségtl. A 33 éves férfi az MI5 információi szerint 2001-ben Pakisztánban ellátogatott egy terroristatáborba, ahol kiképzésen vett részt. Rahman a pakisztáni út tényét elismeri, azt azonban tagadja, hogy terrorista kiképztáborban járt volna. Engedélyét még 2007-ben, egy biztonsági felülvizsgálat keretein belül vonták vissza. Ügyvédei azt állítják, hogy védencüket soha nem hallgatták ki vagy tartóztatták le terrorizmus gyanúja miatt.
A férfi Bangladesben született, és muszlim vallású. Ügyvédei és rokonai vallásos, családszeret emberként írják le. Rahman faji és vallási megkülönböztetés áldozatának tekinti magát. Öt éve zajlanak a jogi csatározások a volt rendr és munkahelye között, amelyeket eddig titkosan kezeltek, de a közelmúltban Rahman kérésére nyilvánosságra hoztak.Az MI5 további két vagy három esetben folytat vizsgálatot olyan rendrök ellen, akiket terrorista kapcsolatokkal gyanúsítanak.

Olvasson tovább: