Kereső toggle

Tiananmen tér Kairóban

Tankokkal gázoltak át a tüntető keresztényeken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az állami televízió épületétől 200 méterre vártak ránk a hadsereg és a rendőrség egységei. Tüzet nyitottak, majd két páncélozott jármű indult meg nagy sebességgel a tömeg felé. A járművek előre-hátra robogtak a tömegben, a lánctalpak fékezés nélkül hajtottak át az embereken. Legalább 15 embert roncsoltak szét, volt, akinek a koponyáján gázoltak át" - nyilatkozta a kairói keresztény kopt tüntetés egyik szervezője. A Mubarak bukása óta legsúlyosabb keresztényellenes támadásában legalább 25, más jelentések szerint 35-40 hívő halt meg.

Időközben összegyülekezett egy csoport, amelyik körülvette azt a keresztény kórházat, ahová a sebesültek nagy részét vitték. „Iszlamija, iszlamija" - kiabálták, miközben a keresztény negyedben több üzletet kifosztottak és feldúltak.

A katonai kormányzat cenzúrával reagált a véres incidensre. Két független hírforrást bezártak, miközben az állami televízió csak arról számolt be, hogy három katona vesztette életét az „összecsapásokban". Az al-Ahram online kiadása pedig úgy tudja, hogy a támadásról képeket közvetítő al-Hurra televíziót is lerohanták a katonák, és felfüggesztették a csatorna sugárzását, ugyanis videófelvételeket mutatott be a hadsereg keresztények elleni támadásáról. A cenzúra részben sikerrel járt - a hétfői hírfolyamban kevesen tértek ki arra, hogy kik voltak a valódi áldozatai az eseményeknek, arról pedig, hogy valójában mi is történt Kairóban, szinte senki sem beszélt.

A koptok tüntetését közvetlenül az asszuáni tartományban található Szent György templom szeptember 30-ai lerombolása váltotta ki. Az egyiptomi keresztények elleni támadások sorozata Mubarak elnök bukása óta felerősödött. Az incidensek következtében tömegesen hagyják el a keresztények az országot. Az Európai Emberi Jogi Szervezetek Szövetsége (EUHRO) jelentése szerint csak március óta 100 ezer keresztény távozott az országból. AZ EUHRO igazgatója, Naguib Gabriel szerint a keresztények nem önként mentek el, hanem a keményvonalas szalafista muzulmán csoportok tudatos taktikája az, hogy az eredetileg 8 milliós keresztény kisebbség aránya minél gyorsabban csökkentjen. A koptok Egyiptomban őslakosoknak számítanak, közel kétezer éve élnek az országban, amint arról az ősi templomaik is tanúskodnak.

Más közel-keleti országban is aggasztó folyamatok zajlanak. Miután Irakban 2003-ban az amerikaiak által vezetett nyugati koalíció megbuktatta a Szaddám Huszein-rezsimet, az Irán által is támogatott lázadók véres dzsihádot hirdettek az ország keresztény lakosságával szemben. Egy éve Bagdadban egy katolikus bazilikában 58 imádkozó hívet mészároltak le az iszlamista merénylők. Egy évtizeddel ezelőtt Irakban közel 800 ezer keresztény arab élt, mára alig 150 ezer.

A keresztények helyzete az Iráni Iszlám Köztársaságban is válságos. Azok a keresztények, akik a sah uralma alatt többé-kevésbé szabadon gyakorolhatták a hitüket, ma az iszlamista hatalomnak vannak alárendelve. Példa erre Juszef Nadarkhani protestáns lelkész, akit (feleségével együtt) két éve letartóztattak, bíróság elé állították, és miután nem tagadta meg keresztény meggyőződését, halálra ítélték „aposztázia" miatt. Iránban ugyan nincsen törvényben szabályozva az „aposztázia", de ez nem jelentett akadályt a törvényszék számára: az iszlám törvénykezés és az elhunyt Khomeini ajatollah ugyanis ellenezte az aposztáziát. Irán azt követően kezdte el mérlegelni az ügyet, miután a lelkész kálváriája kiszivárgott, és felkapta a nyugati sajtó. De miután ejtették vele szemben az istentagadás bűnét, a bíróság újabb bűncselekményben, immár nemi erőszak miatt tervezi halálra ítélni úgy, hogy eddig ezzel meg sem vádolták a lelkészt.

A palesztin keresztények hasonló módon szenvednek a regnáló vezetés nyomása alatt. Amikor 1994-ben létrehozták a Palesztin Hatóságot, Betlehem lakosságának mintegy 80 százaléka keresztény volt. Ma Jézus szülővárosában alig 20 százalék a keresztény palesztin lakosság száma.

Miután 2007-ben a Hamasz „felszabadította" a Gázai övezetet, a térség őshonos keresztény lakossága folyamatos ostrom alatt áll. A néhány ezer fős, Gázai övezetben élő keresztény palesztin lakossággal szemben folyamatos az iszlamista nyomás: templomaikat, imaházaikat, könyvesboltjaikat, könyvtáraikat a Hamasz és szövetségeseik támadják. A keresztényeket pedig folyamatosan gyilkolják, üldözik. Annak ellenére, hogy a Hamasz megfogadta, hogy megvédi a saját keresztény kisebbségét, egyetlen egy elkövetőt sem tartóztattak le a keresztényekkel szembeni erőszak miatt.

Az 1946-ban függetlenedő - volt francia gyarmat - Libanonban a keresztény arabok voltak többségben. Ma a libanoni lakosság kevesebb mint 30 százaléka keresztény. Törökországban még radikálisabb ez a szám: az első világháború idején még kétmilliós keresztény társadalom lélekszáma mára a 100 ezer alá zuhant. Szíriában a függetlenedése idején a lakosság fele keresztény volt, mára kevesebb mint 4 százalék ez az arány. Jordániában 50 évvel ezelőtt minden ötödik ember keresztény volt, ma már csak minden ötvenedik.

A keresztény vallás tiltólistán van Szaúd-Arábiában - a keresztények nem gyakorolhatják a hitüket. Pakisztánban a keresztény lakosságot szisztematikusan pusztítják az állami támogatással bíró iszlamista csoportok: napi szinten gyújtják fel a templomokat, erőszakkal térítenek, nemi erőszakot követnek el, elrabolják őket, valamint jogi eljárásokat indítanak ellenük.

Szeptember végén Bechara Rai, a libanoni maronita keresztények pátriárkának nyilatkozata politikai vihart kavart. Az egyházi méltóság a francia elnökkel, Nicolas Sarkozyvel találkozott, és arra figyelmeztette, hogy a Basár el-Asszad-rezsim bukása Szíriában tragikus helyzetbe taszítaná a helyi, valamint a térségben élő keresztényeket. A Nyugat által támogatott szíriai ellenzék ugyanis a Muzulmán Testvériség befolyása alatt áll. Rai úgy vélekedett, hogy a damaszkuszi vezetés megbuktatása polgárháborúhoz vezethet, és végső soron egy iszlamista rezsim jöhet létre a helyén. A francia Külügyminisztérium felháborodással reagált a pátriárka figyelmeztetésére, „meglepődésének és csalódottságának" adva hangot.

Az Obama-adminisztráció még kevésbé volt barátságos. (Rai most az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában tart körutat, ahol végiglátogatja a közel-keleti keresztény közösségeket, amelyeknek a létezése egyenes következménye az arab és iszlamista üldözésnek.) A pátriárka látogatása hivatalosan Washingtonban kezdődött, ahol a tervek szerint az amerikai kormányzat vezetőivel, köztük Barack H. Obama amerikai elnökkel is találkozott volna. A párizsi figyelmeztetését követően azonban az Obama-adminisztráció lemondta az összes beütemezett találkozót. Obamáék úgy döntöttek, hogy a pátriárka által felvázolt veszélyek mérlegelése, valamint a kisebbségek érdekében latba vethető amerikai befolyás növelése helyett inkább kigolyózzák a libanoni egyházfőt, amiért ő rámutatott a fenyegetésekre.

PROTESTÁNSOK IZRAEL ELLEN

„Jeruzsálemnek nyitott és megosztott várossá kell válnia a szuverenitás és az állampolgárság tekintetében” – áll az Egyházak Világtanácsának (EVT) októberben kiadott nyilatkozatában, amely – Izrael létjogosultságának elismerése mellett – megállapítja, hogy a palesztinoknak joguk van az önállósághoz, vezetiket el kell ismerni és a menekültek visszatérését a térségbe lehetvé kell tenni, továbbá kijelenti, hogy „nem fogadja el Kelet-Jeruzsálem megszállását”.
Az Egyházak Világtanácsának kezdeményezésre jött létre az Ökumenikus Kísérprogram (EAPPI), amelynek képviseli Brüsszelben kampányolnak az Európai Parlamentnél, Tanácsnál és Bizottságnál a palesztinai rendezés ügyében. Az akció során az Európai Parlamenti képviselket keresték fel, akiket arra kértek, hogy programjukkal együttmŐködve mozdítsák el az illegális izraeli telepekrl származó termékek importjának és árusításának tilalmát (vagy legalábbis az innen származó áruk felcímkézését), illetve az Európai Unió-Izrael Társulási Egyezmény felfüggesztését, amíg Izrael nem tesz eleget az egyezményben foglalt emberi jogi elírásoknak. Az akcióval a tagok célja az volt, hogy a képviselk legalább felével aláírassanak errl egy írásbeli nyilatkozatot, amely így európai irányvonallá válhatott volna.
Az EAPPI idén is Palesztina megszállásának megszüntetését ösztönz akcióhetet szervez a brüsszeli EU Parlamentben október 10. és 14. között. Az akcióhét témája az erszakos kitelepítés, beleértve a házlerombolást és a kilakoltatást, a telepesek által elkövetett erszakot és zaklatást, és végül a mozgás és hozzáférés korlátozását is. (református.hu)

Olvasson tovább: