Kereső toggle

Lepel nélkül

Érvénybe lépett a burkatörvény Franciaországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Franciaországban a héten életbe lépett az a törvény, amely tiltja az arcot elfedő muszlim viseletek, a burka és a nikáb használatát nyilvános helyeken. Bár a törvény bevezetését a nők elnyomása elleni lépésként magyarázták, a kormány valójában ezzel üzent az egész országnak - az üzenet lényege pedig az, hogy a bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell a befogadó ország törvényeihez és kultúrájához.

A most életbe lépett burkatörvény megalkotásának tervét Nicolas Sarkozy francia elnök közel két éve jelentette be Versailles-ban, a parlament és a szenátus együttes ülésén. Az elnök akkor úgy érvelt, hogy az arcot elfedő burka és nikáb a női elnyomás jelképe, ezért Franciaország ezt nem tűrheti el. A burkaviselés vallási aspektusait az ötmilliós muszlim népességgel rendelkező francia állam törvényalkotói érthető módon nemigen kívánták hangsúlyozni. A közelmúltban azonban a kormány részéről több olyan nyilatkozat is elhangzott, amelyből világosan látszik, hogy többről van szó, mint öltözködésről. A francia kormány a német és az angol kormányfőhöz hasonlóan úgy véli, hogy a multikulturalizmus megbukott (A multikulti vége. Hetek, 2011. február 11.).

Jean-François Copé, a kormányzó UMP parlamenti frakciójának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a franciaországi muzulmánoknak alkalmazkodniuk kell az ország kultúrájához és törvényeihez, ez pedig azt jelenti, hogy „nincs burkaviselés és utcai imádkozás". Ez utóbbi mellesleg sokkal jobban irritálja a lakosságot, mint a burka; péntek esténként ugyanis gyakori, hogy az imádkozó iszlám hívők forgalmas utakat foglalnak el és zárnak le az ima idejére. A magyarázat szerint ez azért történik, mert nem áll rendelkezésükre elég mecset, ahol imádkozhatnának.

A bevándorlással és az iszlám vallással szembeni erősödő ellenérzések miatt a közelmúltban kiújult a francia állam szekularizmusával kapcsolatos vita: a vallások helyzetét ugyanis egy 1905-ös törvény rendezi, amelyet sokáig sérthetetlennek tartottak. Éppen Nicolas Sarkozy volt az, aki még elnökké válása előtt felvetette, hogy a törvény módosításra szorul; ennek eredménye az lett volna, hogy a történelmi egyházakon kívül újabb felekezetek, köztük az iszlám is egyházi státuszt kap. Az elmúlt időszak történései azonban inkább arra utalnak, hogy az 1905-ös vallási törvényen nem változtatnak, és az iszlám nem kap kiemelt szerepet. A kérdésben megszólalt Claude Guéant belügyminiszter is, aki az iszlám vallásra utalva kifejtette: „Semmi sem indokolja azt, hogy egy vallásnak több jogot biztosítsunk, mint azoknak a vallásoknak, amelyek korábban honosodtak meg az országban." A belügyminiszter a Le Monde-nak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány megérti azokat, akik a muszlim bevándorlás miatt aggódnak, és cselekedni kíván ebben az ügyben.

A kormányzat megnövekedett cselekvőkedve minden bizonnyal párhuzamba hozható Marine Le Pen növekvő népszerűségével.

A francia politikai életben néhány hete nagy meglepetést keltett egy közvélemény-kutatás eredménye, amely szerint Marine Le Pen, a Front National nevű szélsőjobboldali párt új vezetője nyerné a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás első fordulóját. A Harris Interactive közvélemény-kutató felmérése szerint attól függően, hogy a szocialisták kit indítanak elnökjelöltként, olyan helyzet is előállhat, amelyben Nicolas Sarkozy elnök be sem jut a második fordulóba. Ezt követően a kormányzópárt soraiban pánik tört ki; ennek is tudható be a nagy igyekezet, amellyel a muszlimkérdést meg akarják oldani, kifogva a szelet a Front National vitorlájából.

A burkatörvény életbe lépése után többen is provokálták a rendőrséget, amely egyelőre még nem lépett fel teljes szigorral a nikábot viselőkkel szemben. A legnagyobb feltűnést a párizsi Notre-Dame előtti téren „tüntető" három, nikábot viselő nő keltette, akiket rövid időre letartóztatott a rendőrség. Mint később kiderült, nem is a nikáb viselete miatt vezették elő őket, hanem azért, mert a tüntetésre nem volt engedélyük.

A rendőrség 150 euróra büntetheti azokat, akik burkát vagy nikábot viselnek, és 30 ezer euróra vagy egy év letöltendő börtönre azokat, akik erre kényszerítenek másokat; egyelőre azonban szemmel láthatóan nem szívesen alkalmazzák a törvényt. „Nagyon nehéz lesz ezt a törvényt alkalmazni. Egyes helyeken egy egyszerű rendőrségi eljárás elég, hogy hatalmas problémát okozzon" - nyilatkozta Manuel Roux, a rendőrtisztek szakszervezetének főtitkárhelyettese. Roux szerint beláthatatlan következményei lennének, ha a rendőrök ilyen környéken akarnák a törvényt alkalmazni.

Az ellenállás jelképe lehet

Miközben „az arc köztéri eltakarásának megtiltásáról” szóló törvény elfogadásáról tárgyaltak Bobignyban, Párizstól nem messze, egy talpig befátyolozott nő ült a bíróságnak a hallgatóság számára fenntartott lelátóján. A tárgyalást irányító bíró felhívására közölték vele, hogy vagy leveszi a fátylat, és marad, vagy hagyja el a termet. A nő nem vette le, ezért kiküldték. „Nem vagyok meglepve, gondoltam, hogy ez lesz, de vállaltam a kockázatot” – mondta a muzulmán nő, miután elhagyta a termet. Bár nyilván lesznek, akik a törvény ellenére is hordani fogják a viseletet (Franciaországban 2-5 ezer fôre becsülik azok számát, akik rendszeresen viselnek burkát), a franciák többsége azonban egyetért a törvénnyel, és jónak találja azt, hogy bevezették az országban. Franciaországban ugyanis egyre nagyobb a támogatottsága annak, hogy tegyen valamit
a kormány a muzulmánok korlátozására. „Ha valaki Európában van, akkor európai kultúrához kell igazodnia, és nem szabad hagyni, hogy a muzulmánok messzire menjenek, mert tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége. Európa nem muzulmán, hanem keresztény örökségű. Nem engedhetjük, hogy egy másik földrészről jövő ember minden korlát nélkül úgy viselkedhessen itt, ahogy akar” – nyilatkozta egy párizsi fiatal a Heteknek a téma kapcsán. Az érvénybe lépett törvény megtiltja az arc eltakarását a köztereken, így a burka (a szemet is lukacsos hálóval eltakaró egész alakos öltözék) vagy a nikáb (a szemet szabadon hagyó, de az arc többi részét eltakaró öltözék) viselését. „A szabadságomat fejezem ki, a gondolkodás szabadságát, a vallás szabadságát. Ezek európai alapjogok.
A tiltás sérti a hatályos európai jogszabályokat” – mondta egy muzulmán nô, aki már a törvény hatályba lépésének elsô napján tüntetett a Notre-Dame elôtt. Érdekes információ, hogy sem a Korán, sem a többi iszlám törvény nem írja elô a muzulmánoknak a kendô viselését. „Ez egy fontos döntés, amely megerôsíti a köztársasági értékeket a lelkiismereti és vallásszabadság tekintetében” – üdvözölte a törvényt a francia miniszterelnök, François Fillon. Míg a franciák többsége úgy tekinti, hogy a törvény a demokrácia védelmét
és megerősödését szolgálja, addig a muzulmánok a demokratikus jogok megsértéséért tiltakoznak az őket vendéglátó országban. (Petrőcz Jordán)

Európa követné a franciákat

A burkát nemcsak Franciaországban tiltanák. Belgiumban az alsóház már elfogadott egy olyan törvénytervezetet, amely tiltaná az identitást elfedő öltözetek viseletét. A felsőház elfogadására váró törvény nem említi szó szerint a burkát, de egyértelműen ez is a hatálya alá esne. Bizonyos tartományokban mellesleg jelen pillanatban is tilos az ilyen öltözetek viselete egy régi törvénynek köszönhetően, amely arra volt hivatva, hogy az emberek karnevál idején ne maszkírozzák magukat felismerhetetlenné. Ennek a törvénynek az alapján Antwerpenben a rendőrség például bárkit letartóztathat.
Spanyolországban egyelőre csak Barcelonában tervezik a burka tiltását, mégpedig a városházán, a piacokon és a könyvtárban. A tiltás, amelyet két további katalán kisváros is szeretne bevezetni, nemcsak a vallási öltözetekre vonatkozna, hanem minden olyan ruhadarabra, amely az identitást elfedi, például a motoros bukósisakra is.
Nagy-Britanniában a törvény nem tiltja a burka viseletét, bár sokan szeretnék. Az európai parlamenti választásokon második helyet szerzett UKIP (United Kingdom Independence Party) teljes tiltást szeretne bevezetni. A párt vezetője, Nigel Farage szerint a burka „egy végletesen megosztott Nagy-Britannia jelképe”, mindemellett biztonsági szempontok is szólnak a betiltása mellett. A burka tiltását 2006-ban Hollandiában is mérlegelték, majd végül lemondtak róla.
A kormány attól tartott, hogy a lépés alkotmányellenesnek minősül, ráadásul csak nagyon kevesen viselnek igazi burkát az országban. Németországban 2003-ban az alkotmánybíróság egy tanárnő javára döntött, aki fejkendőt – tehát nem burkát – szeretett volna viselni az iskolában. A testület azonban általánosságban nyitva hagyta a kérdést, és a szövetségi államok hatáskörébe sorolta, mondván, hogy a tartományok alkothatnak más törvényt is. Ezt követően már négy szövetségi állam tiltotta meg a fejkendő viselését az iskolákban, Hesse szövetségi államban pedig a törvényt kiterjesztették a közalkalmazottakra is.

Olvasson tovább: