Kereső toggle

Patthelyzet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Brit speciális kommandó, amely már lassan tíz napja „működik” Líbiában; az Egyesült Államok haditengerészete: repülőgép-hordozó, vadászbombázók, fregattok; és akár egy NATO-koalíciós beavatkozás. A Líbia köré csoportosuló katonai felvonulást nehezen lehet óvatos diplomáciai fordulatokkal álcázni, Kadhafi ezredes pedig jobban ért az előbbihez, ezért már szerdán megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy ezrek vére fog folyni egy nyugati intervenció esetén. Kadhafi líbiaiak ezreiről beszélt, majd hozzátette, hogy az utolsó vérig fognak harcolni az afrikai országban – ahol akár a fennmaradó olajkitermelést is leállítja, ugyanis szerinte a nyugatiak célja világos: meg szeretnék kaparintani az ország olajkészleteit.

Ennek az állításnak azonban maga a líbiai vezető mond ellent: szerdai beszédében – ahol hangsúlyozta, hogy nem ő, hanem a nép képviseli „az igazi demokráciát” mindenféle parlament vagy választások nélkül – újból elővette a „terroristakártyát”, nevezetesen azt, hogy az al-Kaida mozgósította drogok segítségével az embereket a lázadásra. Szavaival legitimálta a kedden és szerdán civilek és lázadók ellen végrehajtott légitámadásokat és szárazföldi rohamokat, amelyek során a rezsim sikeresen visszafoglalt több várost, és meggyilkolt számos felkelőt.
Az ellenzékiek egyik vezetője, Ahmend Szavalem szerint azonban maga Kadhafi áll tudatmódosítók hatása alatt: „Egyértelmű, hogy nem zavarják a veszteségek, a civil áldozatok, még akkor sem, ha egymillió ember veszti életét. Egy komplett őrült”. Az al-Arabija arab hírtelevízió információi szerint szerdán legalább tizennégy ember halt meg az egyik „elesett” városban, Bregában történt támadásban – amelyet a szemtanúk szerint az éjszaka leple alatt indítottak a Kadhafi-milíciák. Helyi források szerint azonban nemcsak Bregát, hanem más közeli városokat is támadott a kormányzati légierő és gyalogság. Szemtanúk szerint vadászgépek lecsaptak Adzsabijára is, több forrás pedig arról számolt be, hogy a kormányerők uralta területekről Kadhafi-csapatok tartanak az ellenzék által ellenőrzött Kelet-Líbia felé.
A folyamatos harcok lényegében olyan polgárháborúvá terebélyesedtek, amelyet egy paraszthajszál választ el a nemzetközi intervenciótól, és ebben az esetben – amennyiben Kadhafi megtartja ígéretét – a háborútól.
Az Egyesült Államok a napokban folyamatosan egyeztet a NATO-val egy lehetséges katonai beavatkozásról, a katonai vezetők azonban egyelőre nem nyilatkoznak a részletekről.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azonban tett néhány óvatos nyilatkozatot, de szintén nem foglalt egyelőre állást, csupán azt közölte, hogy egyetlen lehetséges alternatívát (értsd: intervenció) sem zárnak ki. Az Obama-adminisztráció tart ugyanis attól, hogy a líbiai ellenzékkel szemben – ahogy az már korábban kifejezte nemtetszését egy külső beavatkozás esetén – kontraproduktív hatást fejtene ki az afrikai ország elleni légitámadás vagy invázió.
Biztonságpolitikai szakértők szerint a lehetőségek közül egy átmeneti megoldás lehetne az Egyesült Királyság által korábban felvetett – de az amerikaiak „óvatos” álláspontja miatt később visszavont – repülési tilalom az ország felett. Ezzel kapcsolatban James Mattis tábornok, az Egyesült Államok egyik főparancsnoka azonban jóval reálisabb álláspontot képvisel: „katonai akció lesz, nem pedig csak felszólítás, hogy nem repülhetnek”. Egy ilyen tilalom ugyanis azzal járna, hogy a NATO-vadászgépek minden engedély nélkül lelőhetnek légi járművet Líbia légterében – ezzel lényegében az ezredes civilek elleni légitámadásait szeretnék meghiúsítani. A szakértők szerint mindemellett az észak-atlanti tervezők nem zárják ki a humanitárius és katonai eszközök biztosításának a lehetőségét (a lázadók számára), valamint legvégső esetben a katonai beavatkozást sem. Előbbi azonban – feltételezve, hogy Kadhafi katonai tartalékai még kitartanak egy ideig – lényegében egyet jelentene a polgárháború támogatásával, utóbbi pedig a nemzetközi katonai konfliktus kirobbantásával.
Kadhafi a szerdai beszédében azt állította, hogy parancsot adott a „fegyverei megsemmisítésére” is, nehogy azok „terroristák kezébe kerüljenek”.
A katonai vezetőket azonban nem nyugtatta meg az ezredes állítása, és a brit SAS elitkommandó – amely eddig az angol alkalmazottak evakuálásában segédkezett – azt tervezi, hogy hamarosan lecsap az afrikai diktátor mustárgáz- és egyéb vegyifegyver-készleteire. Amerikai források szerint az alakulat tíz tonna mustárgáz és szarin lefoglalására kapott parancsot – ezek a vegyi fegyverek valószínűleg három különböző helyen vannak elraktározva a sivatagban. Egy katonai beavatkozás esetén kulcsszerepet játszanának a vegyi fegyverek: az öbölháború idején is minden katona attól tartott, hogy Szaddám Huszein bevetheti a tiltott fegyvereit – erre azonban nem vállalkozott, mivel vélhetően tartott a nemzetközi közvéleménytől. Az Egyesült Királyság óvatosan optimista: hasonló magatartást vár el Kadhafitól, aki azonban az amerikaiak szerint hatalmának megőrzését nem bízza a véletlenre.
Arra azonban, hogy mi lesz Kadhafi után, és kivel lehet erről egyáltalán tárgyalni, senki nem tud egyelőre válaszolni. Amerikai diplomaták szerint az egyik legnagyobb probléma jelenleg a kapcsolat hiánya: Washington ugyanis kommunikálna, de egyelőre nincs kivel – a lázadók között nincs egy autentikus, a többség által elfogadott képviselő.

Olvasson tovább: