Egy Gázából kitelepített zsidó család az áldozata annak a bestiális terrortámadásnak, amely a szamáriai Itamar településen történt. A szülőknek és három gyermeküknek a gyilkosok álmukban vágták el a torkukat. A legkisebb áldozat egy alig három hónapos csecsemő volt. A Hamasz „hősi akciónak" nevezte a mészárlást, Gázában a palesztinok az utcán ünnepeltek és édességet osztogattak örömükben. A nagy hírügynökségek alig tudósítottak a támadásról, többen egyenesen a telepeseket hibáztatták azért, hogy jelenlétük „kiprovokálja" az ilyen válaszokat.
Húszezren búcsúztatták az öt halálos áldozatot követelő itamari terrortámadás áldozatait. A Fogel család tagjait: a 36 éves Udit, feleségét Ruthot, és gyermekeiket, a 11 éves Yoavot, a 4 éves Eladot és a 3 hónapos Hadast Jeruzsálemben temették el. A temetés szónoka úgy kommentálta a tragédiát, hogy az nem tudja megtörni a zsidó nép szellemét és elhatározását, hogy Izrael földjén telepedjen le és éljen. Jona Metzger főrabbi azt mondta a gyászolóknak, hogy „a gyilkosoknak nem sikerült megtörni, csak egyesíteni minket".
„A terroristák lőnek, de mi építkezünk - jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök is, majd hozzátette: - Ez a szörnyű cselekmény vezetett mindannyiunkat ahhoz, hogy kimondjuk: Elég! A biztonsági szolgálatok mindent megtesznek, hogy megtalálják a gyilkosokat."
Moshe Jaalon izraeli miniszterelnök-helyettes a Palesztin Hatóságot (PH) okolta az erőszak miatt, hozzátéve, hogy „szomszédainkat olyan oktatásban részesítik, ami tagadja jogunkat Izrael földjéhez; arra tanítják a gyerekeiket, hogy a zsidóknak nincs joguk sehol sem élni a Jordán folyótól a tengerpartig".
A knesszet elnöke, Reuven Rivlin a terrorra válaszul azt ígérte, hogy tovább építkeznek és jobban ragaszkodnak majd a földhöz, mint eddig. Az izraeli kormány döntése alapján újabb 500 lakás épülhet olyan ciszjordániai településeken, amelyek az izraeli remények szerint egy jövőbeli békeszerződés értelmében is fennhatóságuk alatt maradnának.
A Fogel család öt tagját múlt pénteken mészárolták le Náblusz város közelében. A gyilkosok álmukban szúrták le áldozataikat, majd elvágták a torkukat. Az izraeli katonai rádió szerint két másik gyermek, akik egy mellékszobában aludtak, csodával határos módon megmenekültek, míg a harmadik túlélő gyerek, a 12 éves Tamar ismerősöknél volt vendégségben. A mészárlást ő fedezte fel, amikor hazaért. Nem tudott bejutni a házba, viszont meghallotta kisöccse kétségbeesett sírását, aki az akkor már két órája halott szüleit próbálta felébreszteni. Amikor a szomszédok segítségével Tamar végül bejutott az épületbe, borzalmas látvány fogadta őket. A vérben fekvő csecsemő parányi keze ökölbe szorult, mintha védekezni próbált volna a sötétből lecsapó gonosszal szemben.
2010-ben hasonló támadások során kilenc izraeli vesztette életét - egy évvel korábban pedig tizenöten, míg 2008-ban negyvenen. Itamar Náblusz palesztin város közelében fekszik. Ugyanezen a településen 2002-ben már volt egy hasonló támadás, az akkori gyilkos agyonlőtte egy izraeli család négy tagját és szomszédjukat.
Az elkövetők valószínűleg a Fatah katonai szárnyához, az al-Aksza brigádokhoz tartoznak. A DEBKAfile izraeli biztonságpolitikai hírportál szerint a támadásról egy Szudánban megrendezett terrorista-csúcstalálkozón döntöttek. Kartúmban a Hamasz és annak alapítója, a Muzulmán Testvériség különböző országokból érkezett vezetői vettek részt. A hírek szerint arról döntöttek, hogy az arab felkelések árnyékában nagyszabású terrortámadásokat követnek el, elsősorban Izrael ellen. Az akciókat minden esetben Irán koordinálja és engedélyezi. (A perzsa állam aktivitását mutatja az iráni fegyverekkel megrakott szállítóhajó elfogása a Földközi-tengeren, és a szintén katonai felszerelésekkel teli iráni teherszállító repülőgép lebukása Ankarában.)
Izrael már régóta állítja, hogy a palesztin tankönyvekben és a hivatalos médiában gyűlöletkeltésre uszítanak, és gyakran dicsőítik az izraeliek gyilkosait. A Palesztin Hatóság azt állítja, hogy a gyilkosságokat egy külföldi személy követte el, aki a településen állt alkalmazásban. Mahmúd Abbász, a PH elnöke az izraeli rádióban elítélte a gyilkosságokat, nem tette viszont meg ugyanezt arabul a saját népe felé. Szalam Fajjad miniszterelnök annyit mondott, hogy „mindenféle erőszakot elítél".
A nemzetközi sajtó is segédkezett abban, hogy a családirtásról minimális terjedelemben, személytelenül és politikai köntösbe ágyazva tudósítottak. A véres mészárlás után készült megdöbbentő képeket az izraeli kormány közreadta. A gyilkosság helyszínéről készült videó felkerült ugyan a YouTube-ra, de két óra múlva a portál törölte az anyagot.
„Bár izraeli kormányzati közlés szerint a telepeslakások építéséről már egy ideje megszületett a döntés, a bejelentés időzítését nehéz nem a családgyilkossággal összefüggésbe hozni" - a BBC-nek ez a megdöbbentő kommentárja sokkolta leginkább az izraeli közvéleményt.
A Jerusalem Post szerint a BBC gyakorlatilag elhallgatta a Fogel család lemészárlását, miközben újra a településkérdést hozza előtérbe, mint ami szerintük az arab-izraeli konfliktus legfőbb okozója. A BBC azt is elfelejtette említeni, hogy a Hamasz úgy írta le a támadást, mint egy „hősi művelet"-et, s azt is, hogy édességet és cukorkát osztogattak Gázában a támadás utáni ünneplés közben. A Palesztin Hatóság a támadás utáni napon Ramallahban teret nevezett el egy terroristanőről, akinek csoportja 1978-ban az eddigi legvéresebb terrortámadást követte el izraeliek ellen.
A CNN szintén manipulálta a híreket, amikor a honlapján közölt tudósításának címében idézőjeles „terrortámadásról" írt. Bár később az idézőjelet elhagyták, leírásukban a terrorista szó helyett továbbra is a „behatoló" illetve „támadó" szavakat használták - áll a Honest Reporting című médiafigyelő szervezet összeállításában. Ugyanezek a médiumok ugyanakkor részletesen beszámoltak a Nyugat-Európa számos városában arab és iráni támogatással megrendezett „Izraeli Apartheid Hetéről".
