Kereső toggle

Véres üzenet Alexandriából

Világméretű keresztényüldözést hirdetett az al-Kaida

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A dzsihád nem készülődik, hanem már javában zajlik” – válaszolta egy élő műsorban Cliff May, a Demokráciák Védelmében Alapítvány vezetője a Fox News hírcsatornán a műsorvezető azon kérdésére, hogy lehetséges-e egy 21. századi vallási hadjárat megindítása. May szerint a jelenlegi konfliktus – aminek a Közel-Kelet a gócpontja – egyértelműen vallási jellegű. Talán nem véletlen, hogy még egy óra sem telt el az új évezred második évtizedéből, amikor terrortámadás érte az egyik legősibb keresztény közösséget az egyiptomi Alexandriában.

„Mahmúd Ahmadinezsád, az al-Kaida, valamint más radikális iszlamista és dzsihádista imámok is így határozzák meg" - állítja May, aki szerint a világméretű „szent háború" vagy dzsihád a kereszténység, a Nyugat, a zsidók és hinduk ellen zajlik. A definíció a 21 halálos áldozatot követelő alexandriai merénylet körülményeit ecsetelő műsorban hangzott el.

„Ez még csak a kezdet"

A dzsihád legutóbbi véres fejezete a szimbolikus helyszínen, az egyiptomi Alexandriában szilveszter éjjel elkövetett terrortámadás. Alexandria ősi keresztény központ, ahol az első közösséget a hagyomány szerint még Márk apostol alapította az első század közepén. Alexandria az 5. század elejéig a kereszténység öt, akkoriban még egyenrangú központja közé tartozott Jeruzsálem, Róma, Antiókia és Konstantinápoly mellett. A helyi keresztény közösség vezetője, az alexandriai pápa Róma püspöke után a második legfontosabb egyházi személyiség volt. (A város történetét lásd keretes írásunkban.)

A támadás az újév első órájában, az éjfélkor kezdődött templomi szertartás végén történt. Az öngyilkos robbantó a Szent Márk-székesegyházból hazaigyekvő kopt keresztények tömegében robbantott: a helyszínen 21 ember azonnal életét vesztette, legalább 96-an pedig megsebesültek. A merénylő a támadás előtt csapágygolyókat, üvegdarabokat és szögeket rakott a körülbelül 100 kilogrammos pokolgépbe. A robbanás ereje akkora volt, hogy több környező épületen, még a negyedik emeleten is találtak emberi testrészeket. A közelben egy mecset is állt, de a támadásnak csak keresztény áldozatai voltak, egy videón pedig az hallható, ahogy a robbantást követően emberek azt kiabálják, hogy „Allah akbar". A felrobbantott autón matrica volt: „Ez még csak a kezdet."

A mészárlást világszerte elítélték. A katolikus egyházfő, XVI. Benedek pápa szerint a támadás „aljas tett" volt, Barack Obama amerikai elnök pedig „szörnyű tettnek" nevezte a merényletet, amit Angela Merkel német kancellár „barbár" cselekedetnek minősített. Francois Fillon francia miniszterelnök szóvivője pedig arról számolt be, hogy Fillon Dél-Egyiptomban tett magánútja során, Aswan városának kopt templomában imádkozott az áldozatokért.

Robert Spencer orientalista tudós, a Jihad Watch (Dzsihádfigyelő) elnevezésű szervezet igazgatója azonban felhívja a figyelmet arra, hogy még ez a brutális támadás sem váltott ki átfogó nemzetközi ellenállást az iszlamista terroristákkal szemben, és a nyugati sajtó visszafogott tudósításaiból a közvélemény számára az sem derül ki, hogy miként üldözik az iszlám felsőbbrendűség zsoldosai a keresztényeket Egyiptomban, Irakban, Pakisztánban, Indonéziában vagy Nigériában vagy a világ más tájain. Ehelyett a szokásos módszer, a figyelemelterelés, ködösítés és mutogatás követte ezt a mészárlást is: pont úgy, ahogy a dzsihádista támadásokat általában kezelik - véli a szakértő.

A támadást követően az iszlám világ reakciója sem késett: Ahmed Al Tajeb sejk, a kairói Al-Azar nagymecset imámja azzal vádolta meg XVI. Benedeket, hogy beavatkozik Egyiptom belügyeibe, miután a pápa felszólította a világ vezetőit, hogy védjék meg a közel-keleti keresztényeket. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azonnal „külföldi kezek nyomait vélte felfedezni a támadások mögött", és a nyílt felelősségvállalás helyett kijelentette, hogy „ez a vak terrorizmus nem tesz különbséget koptok és muszlimok között".

A stockholmi fekete karácsony folytatása

Mubarak magyarázata után már nem is olyan meglepő a libanoni síita vezető, Abdel Amir Kabalan sejk véleménye, aki szerint a támadás a cionisták módszereire emlékeztet, akik „vallási központokat támadnak, hogy ezzel szítsanak viszályt a keresztények és muszlimok között". Az Irán's PressTV hasonló véleményének adott hangot: „cionista összeesküvés, hogy tönkretegyék a muszlimok és keresztények kapcsolatát". Egy szaúdi értelmiségi, Szalmán al-Avda sejk, a Muszlim Tudósok Világtanácsának korábbi elnöke kijelentette, hogy ezek a támadások „eszközök a cionisták, izraeliek, európaiak és keleti kultúrák kezében, hogy az iszlámot károsítsák."

Az egyiptomi Al-Kalema Emberi Jogi Központ elemzője, Mamdut Nakla szerint azonban a bűnözők helyiek, és a hatóságok az elkövetőket is ismerik. A „Szent Harcosok" nevű radikális honlap nyíltan további támadásokkal fenyeget a templomok ellen. A portál közzétette az egyházi épületek listáját, sőt még azt is elmagyarázta, hogyan lehet házilag bombát elkészíteni. Nakla szerint ezekről minden bizonnyal tud a helyi biztonsági szolgálat is, ezért úgy véli, hogy aki „külföldiekre vagy Izraelre akarja a felelősséget hárítani, az a gyilkosokat mentegeti, így azok cinkosa".

A támadásokat azonban olyan további iszlamista fenyegetések követték, amelyek kizárják azt, hogy a merényletet pusztán helyi viszonylatban kezeljék. Több európai államban, illetve az Egyesült Államokban a kopt keresztények attól tartanak, hogy ők is a terroristák áldozatai lehetnek. A legveszélyeztetettebbek a német keresztények: ők már számos fenyegetést kaptak iszlamistáktól, mondta Anba Damian helyi püspök, akit néhány órával az Alexandriában történtek előtt, Thomas de Maziere (CDU) belügyminiszter tájékoztatott a dzsihádista üzenetekről.

A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal szerint pedig az interneten megtalálható már egy olyan terv is, amely szerint január 6-ról 7-re virradó éjjel (az ortodox karácsony napja) támadást akarnak kopt hívők ellen végrehajtani. A dátumhoz Egyiptomban tavaly már kötődött egy véres merénylet: 2010. január 6-án este, a kopt ortodoxok karácsonyán muzulmán fegyveresek golyózáport zúdítottak a felső-egyiptomi Kena kormányzóság Nagaa-Hammadi egyházmegyéjében a templomból távozó hívekre. Heten meghaltak (hat keresztény és egy szolgálaton kívüli muzulmán rendőrtiszt), és tizenegy másik személy megsebesült. Négy gyanúsítottat ugyan a rendőrség hamar letartóztatott, de még nem hoztak ítéletet az ügyükben.

Németország mellett Franciaországban is fenyegetés érte az ott élő kopt közösséget, alig egy nappal az alexandriai merénylet után. Ezt megelőzően ismeretlenek ugyanarra a Sumuk al-Iszlám elnevezésű internetes oldalra, ahol korábban egy iraki al-Kaida vezér azt nyilatkozta, hogy a stockholmi karácsonyi vásárban megkísérelt merénylet „csak a kezdet volt", feltöltötték a kopt templomok címeit, valamint egy házilag elkészíthető pokolgép „receptjét" is.

A pápa is célpont

Az iraki keresztény kisebbséget azonban, amelynek létszáma 2003 és 2010 között a fenyegetések miatt egymillióról mintegy 400 ezer főre csökkent, a Nyugattal ellentétben nem lepte meg a támadás. A bagdadi keresztények régóta igyekeznek felhívni a figyelmet veszélyeztetett helyzetükre. Az iraki keresztényüldözések történetének legvéresebb támadása, 2010. október végén a bagdadi bazilika ellen elkövetett merénylet után egy helyi pap fásultan és baljóslatúan azt állította a CNN-nek, hogy szerinte az eset, „annak a folyamatos szándéknak a bizonyítéka, hogy az iraki keresztényeket végleg meg akarják semmisíteni. Úgy vélem hibázunk, ha elhisszük, hogy ez a támadás lesz az utolsó a keresztények ellen" - mondta Firász Benoka tiszteletes. A kételkedők akkor úgy vélték, hogy az iraki pap a véres bagdadi mészárlás miatti sokkhatása következtében túlzott. A vérengzés után alig két héttel azonban újabb pokolgépek robbantak iraki keresztények otthonainál: a támadásokban több mint két tucat ember vesztette életét vagy sebesült meg.

A támadásokért a felelősséget az Iraki Iszlám Állam vállalta magára. A szervezet az egyiptomi alapítású Muzulmán Testvériség iszlamista világszervezettel kapcsolatban álló al-Kaida iraki szárnya. Az Iraki Iszlám Állam korábban az egyiptomi kopt egyházat is halálosan megfenyegette. (Allah véres kardja, Hetek, 2010. november 5.) Az iszlamista szervezet azt állította, hogy az egyiptomi kopt egyház kolostoraiban fogva tartanak két, korábban keresztény, de aztán muzulmán hitre áttért nőt. Mindkét nő házastársa a kopt egyházhoz tartozó pap. Az egyik asszony tévéinterjúban is cáfolta a híreszteléseket, de a terrorszervezet szerint a felvételt meghamisították.

Az Iraki Iszlám Állam hadüzenetnek tekintette azt, hogy a kopt egyház nem ismerte el a „bűnét", és kijelentette, hogy ezentúl „minden keresztény központ, szervezet, vezető vagy hívő az iszlamista harcosok törvényes célpontjaivá vált". A terrorszervezet fenyegetéseit egy gázai iszlamista szervezet vezetője, Abu Valid Al-Makdiszi sejk azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint a muzulmán államokban élő keresztények többé nem jogosultak „dimmi" státuszra (a dimmik olyan nem mohamedánok, akik „fejadó" ellenében a muszlim ország területén maradhattak). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a keresztények elveszítették a védelmüket, és legális célpontokká váltak. A szervezet a katolikus egyházfőt is megfenyegette közleményében: „Hadd tudja meg az összes bálványimádó, a vatikáni hallucináló zsarnokukkal együtt, öldöklő kardunk addig fog lesújtani, amíg nem határolódnak el attól, amit az egyiptomi kutyák csinálnak."

A Christian Solidarity International keresztény emberi jogi szervezet tanulmánya szerint azonban Egyiptomban széles körben elterjedt a fiatal kopt keresztény nők és lányok iszlámra és házasságra kényszerítése. Egy 17 éves kopt lány például összebarátkozott a szomszédjukban lakó muzulmán kislánnyal, aki összeismertette egy Amir nevű muszlim férfival. Amirnak megtetszett a 17 éves csinos fiatal nő, és udvarolni kezdett neki. Egy napon a lány a nővérével vásárolni ment. Ekkor ismeretlenek elfogták, kábítószert adtak neki, és elrabolták a magatehetetlen lányt. Amikor fölébredt, muzulmánok fogságában találta magát. Amir családja és barátai segítségével hurcolta el őt. Az R. nevű lányt iszlám hitre kényszerítették, majd férjhez kellett mennie Amirhoz. R. azonban nem volt hajlandó házaséletet élni Amirral, ezért naponta megerőszakolták és megverték. A karjára tetovált kopt keresztet savval égették ki a bőréből.

Olvasson tovább: