Kereső toggle

Lecsukták a horvát exkormányfőt

Kenőpénzek Podravka-ízesítéssel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar vádhatóság is komolyan besegített a zágrábi főügyész szerint csak „horvát Enronnak” titulált Podravka korrupciós botrány felgöngyölítésébe – áll a WikiLeaks által kiszivárogtatott és 2010 elején Zágrábban keltezett amerikai diplomáciai táviratokban. Az ügy egyik gyanúsítottját már letartóztatták: Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt Ausztriában, egy autópályán fogták el a rendőrök. A zsebében állítólag amerikai repülőjegy lapult.

A volt horvát miniszterelnök lehet a jéghegy csúcsa – vélik a horvát hatóságok. Sanadert, aki 2004 és 2009 között vezette a horvát kormányt, az osztrák rendőrök tartóztatták le, miután Zágráb megfosztotta mentelmi jogától, és kiadta ellene a letartóztatási parancsot. A vád: korrupciós ügyek. A miniszterelnök még tavaly nyáron mondott le tisztségéről, hivatalosan Horvátország megrekedt EU-csatlakozási tárgyalásai miatt. Sokan azonban szkeptikusak voltak a magyarázattal kapcsolatban, mivel akkor már forrt a levegő a politikus körül, akit a horvát média számos korrupciós üggyel összefüggésbe hozott. Sanader körül hullottak a fejek: korábbi honvédelmi és belügyminiszterét, Berislav Rončevićet négyéves szabadságvesztéssel sújtották kétes katonai szerződései miatt. Damir Polančec, Sanader helyettese ellen ősszel 60 millió eurós pénzmosás gyanújával indítottak eljárást. A pártkasszás Mladen Barisic szintén rács mögé került: ő állami vállalatoktól fogadott el illegális pénzügyi támogatásokat. A férfi a nyomozóknak beismerte: személyesen vitte papírzacskókban a pénzt Sanadernek.
A horvát kormányfőt azonban a lemondása nem mentette meg. Utódja, Jadranka Kosor átfogó támadást indított a korrupció visszaszorítására. A Horvát Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Csoport (HKSZB) és Mladen Bajić legfőbb ügyész határozott lépéseket tett a bűncselekmények feltárására. Az első áldozat a gazdasági miniszter, Damir Polančec volt. A politikust először a Podravka hűtlen kezelési ügyével hozták összefüggésbe, 2010 tavaszán pedig az élelmiszeripari cég és a Mol, valamint az OTP Bank közötti gyanús tranzakciók miatt állította elő a rendőrség. Az ügyből elmarasztaló ítélet született: a politikust hivatali visszaélésben találták bűnösnek, amit a bíróság 15 hónapnyi letöltendő szabadságvesztéssel szankcionált.
2010 elején a horvát sajtó is elővette a komoly horvát érdekeltségekkel is rendelkező két transznacionális magyar vállalat, a Mol és az OTP Bank állítólagos szerepét. A Hina.hr hírügynökség helyi sajtóértesülésekre alapozva azt állította, hogy a Mol az előző évben 34 millió eurót helyezett letétbe az OTP Banknál. A híresztelések szerint ez az összeg járult volna hozzá ahhoz a vélhetően jogszabályellenes tranzakcióhoz, amellyel a Podravkában 26 százalékos részesedéssel bíró horvát állam – a később letartóztatott gazdasági miniszter, Polančec vezetésével – felvásárolta volna a cég részvényeit. Horvát médiumok azt is tudni vélték, hogy a zágrábi vezetés és a Mol tárgyalásának szintén köze lehet az OTP- és Podravka-ügylethez: sajtóértesülések szerint a Mol és a horvát kormány olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében a magyar gáz- és olajipari konszern megszerezte a horvát olajtársaság, az INA (Industrija Nafte) irányítási jogait – annak ellenére, hogy csak 47 százalékos tulajdonnal rendelkezett a vállalatban. Az alku része lehetett annak a Polančec bábáskodásával, az OTP, valamint a Mol részvételével tető alá hozott háttér-megállapodásnak, amely az INA-t tette kezessé a Podravka által felvett hitelekért.
A kiszivárgott WikiLeaks-sürgönyök is alátámasztani látszanak a horvát sajtóértesüléseket. Egy 2010 februárjában kelt bizalmas követségi dokumentum szerint a Podravka 34, illetve 39 millió eurós, kétlépcsős szerződést kötött egy „bizonyos” céggel. (A WikiLeaks szerkesztői az általuk érzékenynek minősített információkat kitörölték.) A megállapodás célja a Podravka részvényeinek a felvásárlása volt, hogy Polančec és a menedzs-ment átvehesse a teljes irányítást a vállalatban. Az amerikai sürgöny kitér arra is, hogy a horvát ügyészség szerint a menedzsment a pénzügyi válság idején pénzmosással és fiktív szerződésekkel igyekezett a gyorsan zuhanó Podravka-részvények értékét felpumpálni – legalábbis papíron.
A horvát legfőbb ügyész szerint az ügy leginkább egy „helyi Enron”-féle katasztrófa (az amerikai Enron cég csődje a gazdaságtörténet egyik legnagyobb bukása volt: „kreatív” könyveléssel, fiktív tranzakciókkal és belső kölcsönökkel szerveztek ki hatalmas pénzeket a cégből, amely viszont a tőzsdén felül volt értékelve – leminősítését követően rövid idő alatt összeomlott), amelyben a magyar ügyészség is komoly vizsgálatokat folytat. Bajić szerint a magyar hatóságok nagy benyomást tettek rá „bizonyos” cégek kapcsolatáról nyújtott bizonyítékok és elemzések átadásával. A sürgönyből kiderül: a magyar vádhatóság is megerősítette Polančec érintettségét a Podravka körül zajló ügyekben. A miniszter a magyar hatóságok szerint tárgyalásokat folytatott „bizonyos” cégekkel, és felkért valakit, hogy legyen a Podravka tanácsadója.
Egy 2009-es zágrábi távirat szerint az új kormányzat és a legfőbb ügyész komoly erőfeszítéseket tesz a korrupció felszámolására. A dokumentumban Nadan Vidošević neve is felbukkan. A Kereskedelmi Kamara elnöke szerint Sanader és Kosor között komoly ellentét alakult ki a korrupciós nyomozások miatt. A lemondott miniszterelnök utódja ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a legfőbb ügyész, Mladan Bajić minden törvény által garantált erőforrást felhasználva nyomozhasson a pénzügyi visszaélések után. Sanader ezt megpróbálta megakadályozni: szerinte „ez veszélyt jelent rá és több más párttagra egyaránt”.
Az amerikaiak szerint Kosor korrupcióellenes intézkedései hitelesnek tűnnek, még akkor is, ha nyilvánvalóan rendelkeznek bizonyos politikai számításokkal is. Kosor, aki „külsősként” került be a miniszterelnöki pozícióba, szinte „tét nélkül” vezetheti le a nyomozásokat. Nincsenek szövevényes belső kapcsolatai, a párt népszerűtlen, nincs vesztenivalója. Kosor azt is felismerte, hogy a korrupciós ügyek komoly hátrányt és presztízs- veszteséget jelentenek Horvátország számára, miközben az országot az Európai Unió csatlakozási szándéka miatt folyamatosan szemmel tartja.

Olvasson tovább: