Kereső toggle

Lent rekedtek - Hétszáz méterre a föld alatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megkezdték annak a 66 centiméteres aknának a fúrását Chilében, amelyen keresztül a föld alatt rekedt 33 bányászt kimenekíthetik. A mentési munkálatok azonban akár karácsonyig is eltarthatnak, így a bányászoknak a szűkös, levegőtlen és sötét helyen több hónapra kell berendezkedniük és kialakítaniuk egy hétköznapihoz hasonló életmódot 700 méter mélységben.

Hónapokig egy kicsi, sötét, levegőtlen és forró helyen kell összezsúfolódva élnie annak a 33 chilei bányásznak, akik egy bányaszerencsétlenség miatt ragadtak 700 méterrel a föld alatt. Augusztus 5-én az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybánya beszakadt, körülbelül 300 méter mélységben, ami elől a bányászok egy mélyebben lévő menedékhelyen húzódtak meg. A túlélőkre a mentőalakulatok csak két héttel a tragédia után bukkantak, ami nagy örömöt okozott a latin-amerikai országban. Az 50 négyzetméteres helyiségben ugyanis a bányászok annyi ivóvizet és felszerelést találtak, ami egy ideig elegendőnek bizonyult. Emellett a szellőzőrendszeren keresztül friss levegőhöz is jutottak, a menedékhelyet pedig egy munkagép akkumulátorainak segítségével meg tudták világítani. A felszínre való jutás azonban nem fog egyhamar bekövetkezni: egy 66 centiméteres alagutat kell ugyanis fúrni a helyiségig, ami három-négy hónapig is eltarthat. A bányászoknak ezért hosszabb távra kell berendezkedni a föld alatt, és kialakítani egy olyan életmódot, amivel a körülmények ellenére életben maradásukat biztosítani tudják, fizikai és mentális egészségüket pedig meg tudják őrizni. A szűk helyiség nagy kihívást jelent a szervezet számára: nedves, forró, kevés a levegő, nincsen napfény és mosdó sem. Ezért orvosi tanácsok segítségével úgy igyekeznek környezetük tisztaságát biztosítani, hogy egy 40 méter hosszúságú aknát illemhelyként használnak, az 50 négyzetméteres helyiség pedig az alvás, a mosakodás és az imádkozás helyéül szolgál. A szűkösség miatt a férfiaknak két műszakra kell felosztani magukat: miközben a fele társaság pihen, addig a többiek testmozgást végeznek, kártyáznak vagy más hasonló tevékenységekkel kötik le magukat. A bányászok egyetlen kapcsolata a külvilággal egy 8 centiméter átmérőjű akna, amelyen keresztül ételt, vizet, ruhákat, video- és rádióberendezést, illetve filmeket tudtak lejuttatni hozzájuk. A tárgyak 20 perc alatt érik el a „címzetteket”. A hőség miatt rendkívül fontos számukra a megfelelő folyadékbevitel: naponta 4 liter vizet kell fogyasztaniuk. A táplálásukban pedig azt is figyelembe kell venniük az orvosoknak, hogy a férfiaknak a 66 centiméteres alagútba bele kell férniük. Emellett oltóanyagokkal is el kellett látni a bányászokat, hiszen egy ilyen kis helyiségben nagyobb a fertőzés veszélye. Egyeseknél már bőrgombaproblémák jelentkeztek, de a szakemberek szerint légzési fertőzések ellen is óvintézkedéseket kell tenniük.
A lent rekedtek között már kialakult egyfajta hierarchia: az egyik műszakvezető lett a csoport vezére, egy másik, ápolói gyakorlattal rendelkező férfi pedig alapvető orvosi és pszichológiai vizsgálatokat végez. A múlt héten felszínre juttatott videofelvételekből az is kiderült, hogy a bányászok naponta gyűlést tartanak, a döntéseket pedig megegyezés alapján hozzák. A legfiatalabb bányász 19 éves, aki barátnője elmondása szerint fél a sötétben. Egy 63 éves férfi, aki 12 éves kora óta bányász, lett a csoport szellemi vezetője, aki szobrokat kért „fentről”,  A bányászok írnoka egy Victor Segovia nevű férfi, aki augusztus 5-e óta naplót ír a történtekről. Egy másik bányász, aki Elvis Presley-rajongó, a csoport közös énekléseit vezeti. Három vagy négy férfinál azonban a nyugtalanság és a depresszió jelei mutatkoznak, rajtuk a belső kommunikációs rendszeren keresztül pszichológusok próbálnak segíteni. Másokon pedig alkohol- és drogelvonási tünetek jelentkeztek: több bányász ugyanis a mélyben végzett munkával járó félelmet nagy mennyiségű alkohol, illetve kábítószer fogyasztásával próbálta legyőzni.  A mentési művelet vezetői ugyanakkor továbbra sem hajlandóak alkoholt vagy dohányt küldeni a lent rekedt férfiaknak. Sokat segített a bányászok kedélyállapotán az is, hogy családtagjaikkal kommunikálni tudtak: a hétvégén ugyanis telefonon keresztül egy-egy percet beszélhettek hozzátartozóikkal, akik a föld felszínén sorban álltak az emiatt létesített telefonfülke előtt. Az amerikai űrkutatási központ, a NASA szakemberei egyébként a héten a chilei bányához utaznak, egyesek szerint a körülmények és a kihívások leginkább egy űrutazáshoz hasonlíthatók. 
A tragédia közepette azonban akadtak jó hírek is: az egyik bányász, Esteban Rojas úgy döntött, hogy feleségül veszi a feleségét, akivel 25 éve élnek együtt, de csak polgári esküvőjük volt eddig. Amikor a mentést végző munkások felfedezték az életben maradt bányászokat, Rojas levelet küldött a feleségének, amiben megkérte a kezét. A párnak azonban valószínűleg decemberig várnia kell az egyházi esküvővel.
A 66 centiméter átmérőjű akna fúrása a héten megkezdődött: Chile ehhez egy speciális hidraulikus fúrógépet importált. A mentési munkálatokat azonban nehezíti, hogy a kőzet állaga nem stabil. Közben néhány rokon jogi eljárást indított a kormány tisztviselői és a bánya tulajdonosai ellen. A Santiagótól 725 kilométerre északra fekvő Copiapo városa közelében lévő bányát ugyanis egy baleset miatt 2008-ban bezárták, de később újra megnyitották. n

Olvasson tovább: