Kereső toggle

Jótett helyébe

Brutális kegyetlenséggel végeztek ki hét keresztény orvost

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Brutális kegyetlenséggel végeztek ki terroristák hét keresztény orvost, egy ápolót és két afgán kísérőjüket a múlt héten Afganisztánban. Az amerikai, német és brit önkéntesek, köztük három nő, sorra járták a távoli afgán falvakat, hogy segítsenek a szembetegeknek. Ekkor ütöttek rajtuk tálib lázadók. A muzulmán terrormozgalom szóvivője a Reuters hírügynökséggel telefonon közölte, hogy az orvosoknak azért kellett meghalniuk, mert a kereszténységet hirdették, és a helyi nyelvre lefordított Bibliák voltak náluk.

Egyesével végezték ki azt a nyolc nyugati keresztény önkéntest (öt amerikai férfit és egy nőt, valamint egy német és egy brit nőt) és két afgán kísérőjüket, akik Afganisztán eldugott északi falvaiban igyekeztek segíteni az embereknek. A terroristák közvetlen közelről agyonlőtték őket.
A Nemzetközi Segélymisszió (IAM) nevű szervezet vezetője, Dirk Frans szerint az IAM két munkatársa és más önkéntesek, összesen tizenkét ember, gépkocsival indultak útnak, aztán gyalog, illetve lóháton folytatták útjukat a hegyvidéki terepen. Két hétig járták Nurisztán tartomány településeit, hogy egy mozgó klinikán gyógyítsák a rászorultakat. Volt köztük egy általános orvos és egy fogorvos is. Mintegy négyszáz embert láttak el. Éppen visszafelé tartottak Kabulba, amikor a szomszédos Badaksán tartományban mintegy tíz fegyveres rájuk támadt, és kirabolta, majd meggyilkolta őket. A holttesteket a golyók által átlyuggatott gépkocsik mellett találták meg.

Táncoltak a gyilkosok

Az orvosok azért döntöttek úgy, hogy Badaksán tartományon keresztül térnek vissza az afgán fővárosba, mert úgy vélték, hogy ez a legbiztonságosabb útvonal. Agha Nur Kemtuz helyi rendőrfőnök szerint a falusiak figyelmeztették a csoportot, hogy a terep veszélyes, de a külföldiek azt válaszolták, hogy ők orvosok, és nem félnek.
A csoporttal a Kabulban lévő kollégáik múlt szerdán veszítették el a kapcsolatot. Az egyik afgán kísérő, aki túlélte a támadást, pénteken jelentette a gyilkosságokat. Elmondása szerint a másik két afgánt is kivégezték. Őt amiatt hagyták életben, hogy Korán-idézeteket szavalt, és könyörgött a támadóknak, hogy ne öljék meg, mivel ő muszlim. A túlélő elmondta, hogy a támadás után a terroristák viccelődtek és táncoltak, és Kabulba telefonáltak valakinek, akinek beszámoltak arról, hogy mi történt. A csoport negyedik afgán tagja annak köszönhette a túlélést, hogy másik útvonalon tért haza, mert meg akarta látogatni Dzsalalabádban élő családját.
Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő szerint az orvosok megérdemelték sorsukat. Azt mondta: a muszlim fegyveresek azért ölték meg a nyugatiakat, mert „kémkedtek az amerikaiaknak”, a kereszténységet terjesztették, és a helyi nyelvre lefordított Biblia volt náluk. Az IAM igazgatója szerint viszont „a hitünk motivál és inspirál bennünket, de nem térítünk”. Frans egyébként kételkedik abban, hogy tálibok követték el a mészárlást. Szerinte ugyanis a csoport tagjai indulás előtt alaposan tanulmányozták a biztonsági helyzetet, és nem volt veszélyre utaló jel. Egy tálibszakértő is úgy vélte, hogy a mészárlás helyszíne kívül esik a tálibok befolyási övezetén.

Harminc éve segített az afgán betegeken

„Humanitárius szervezet vagyunk, nincsenek velünk biztonsági emberek, fegyveres testőrök. Fegyvereink sincsenek” – mondta az IAM igazgatója, aki szerint a mészárlás ellenére tovább folytatják a munkát. „Reméljük, hogy a tragédia nem fogja megakadályozni munkánkat, aminek évente negyedmillió afgán látja hasznát” – áll a közleményükben. Az IAM a legrégebb óta Afganisztánban dolgozó civil szervezet. Keresztény szervezetként van bejegyezve, de nem térítenek.

 

Másokért éltek

A 36 éves Karen Woo egy londoni magánklinikán dolgozott, mielőtt otthagyta állását, hogy Afganisztánban segítsen az embereken. A brit orvos már csak néhány hétig szeretett volna maradni Afganisztánban, mert egy ír férfival házasságot terveztek. „Tisztán humanitárius motívumok vezérelték. Humanista volt, és nem voltak vallási illetve politikai céljai” – áll családja nyilatkozatában. Általános sebészként vett részt a nurisztáni misszión, elsősorban az anyákat látta el. Az orvosi ellátás mellett egy dokumentumfilmen is dolgozott. Azt mondta, emberi történeteken keresztül szeretné megmutatni a világnak, hogy mi történik Afganisztánban. Egy kabuli internetező szerint Karen „szép lelkű, nagy szívű ember volt, aki nagyon fog hiányozni”. Egy kollégája pedig azt mondta róla, hogy Karen élete egyik legfontosabb vezérelve volt, hogy segítsen másokon.
A 40 éves Glen Lapp pennsylvaniai ápoló volt. Két éve érkezett Afganisztánba egy rövidebb misszióra, de úgy döntött, hogy marad. Az IAM vidéki szemészeti programjának a vezetője volt. Korábban részt vett a Katrina és a Rita hurrikán károsultjainak megsegítésében is. Afganisztánban a mobil szemészeti táborok megszervezéséért volt felelős, mint amilyen a nurisztáni utazás is volt. „A legfontosabb dolog, amit a külföldiek tehetnek, hogy itt vannak az országban, és tisztelettel meg szeretettel bánnak az emberekkel” – írta nemrég Lapp egy jelentésben.
Az 51 éves Thomas Grams négy éve hagyta abba a praxisát mint fogorvos Coloradóban azért, hogy teljes álllásban nyújtson ingyenes ellátást a szegény gyerekeknek Afganisztánban és Nepálban. Ikertestvére, Tim szerint Grams munkája során nem beszélt vallási nézeteiről.
A 63 éves Dan Terry még 1971-ben érkezett Afganisztánba. Feleségével harminc éve telepedett le, és nevelte három lányát. A szegényebb etnikai csoportoknak segített, az volt a feladata, hogy kapcsolatot létesítsen a különböző segélyszervezetek és a kormány között, hogy az eldugott vidékeken is növeljék az orvosi ellátás színvonalát. Az IAM közlése szerint Terryt „a vidéki afgán területek felé húzta a szíve”.
A 32 éves Cheryl Beckett egy tennessee-i lelkipásztor lánya volt. Hat éve élt Afganisztánban, és a kismamák, illetve kisgyerekek orvosi ellátásában vett részt. A mostani út során a női betegeknek fordított.
A 35 éves Daniela Beyer német nyelvész és tolmács volt. A német mellett angolul, oroszul, dari és pastu nyelven is beszélt. Ő is a női betegeknek tolmácsolt.
A 25 éves Brian Carderelli a Kabuli Nemzetközi Iskola PR-menedzsere volt. „Brian beleszeretett az afgán népbe és kultúrába” – áll az iskola közleményében. Azt tervezte, hogy még egy évig marad az országban.
Az 50 éves Mahram Ali a NOOR szemészeti klinika biztonsági őre volt. A csoport járműveire vigyázott, amikor az orvosok gyalog tették meg a mintegy 160 km-es utat. Három kisgyerek édesapja volt.
A 24 éves Dzsaved volt a csoport szakácsa. Már több hasonló utazáson is részt vett az IAM csoportjaival. A szemüvegek kiosztásában is segédkezett.

Az áldozatok között van a 61 éves Tom Little amerikai szemészorvos, aki már harminc éve dolgozott Afganisztánban. Little a kabuli szemészeti klinikákat felügyelte, és három másik városban is alá tartoztak a hasonló létesítmények. Csak 2001-ben hagyta el egy időre az országot, amikor a tálibok kiutasították, azt állítván, hogy kereszténységre akarják téríteni az afgánokat. (Akkor két amerikai és hat német keresztény segélymunkást letartóztattak.) Amikor azonban 2001 novemberében az Egyesült Államok vezetésével indított katonai akcióban megdöntötték a tálib rendszert, Little visszatért Afganisztánba. Szívügye volt, hogy az ország minél nagyobb részére terjesszék ki a szemorvosi ellátást. Ő szervezte a nurisztáni missziót.
Little folyékonyan beszélt dari nyelven. Feleségével három lányukat Kabulban nevelték a politikai bizonytalanság és a polgárháború ellenére. Sokan csak „Mister Tomként” emlegették a NOOR szemészeti klinikán, ami a segítségével épült. Dirk Frans szerint Little doktor pótolhatatlan. (A humanitárius csoport további tagjairól lásd keretes cikkünket.)

Halálos veszély az áttérés

Afganisztánban a tálib kormány 2001-es megdöntése óta most a legrosszabb a helyzet. Az elmúlt hónapban több mint száz külföldi katonát és önkéntes segítőt gyilkoltak meg muzulmán terrorcsoportok. A keresztény szervezetek különösen nehéz helyzetben vannak, mivel sok gyanakvást kell eloszlatniuk, a kormányellenes erők pedig gyakran manipulálják és ellenük hangolják a közvéleményt, annak ellenére, hogy – a nemzetközi viselkedési kódexnek megfelelően – a segélymunkát nem használják fel vallási nézeteik terjesztésére.
A tálibok és egyes politikusok azonban az elmúlt időszakban igyekeztek rányomni a „térítő” bélyeget a külföldi szervezetekre. Egy helyi szervezet vezetője szerint eddig a legtöbb afgán, iskolai képzettségétől függetlenül, elfogadta a keresztény szervezetek segítségét. Most azonban megváltozhat a helyzet, ami azért is furcsa, mert még a tálib rezsim idején is jobb reputációnak örvendtek a keresztények, mint például az agnosztikusok vagy ateisták, ami az afgánok szemében a kommunizmus jele volt.
Májusban két nemzetközi civil szervezet is felfüggesztette a munkáját Afganisztánban, mert egy ellenzéki politikus azzal vádolta őket, hogy térítenek. Később kiderült, a politikus rágalmazott, hogy egy párttársa karrierjét előrelendítse. Arra építette vádjait, hogy mindkét segélyszervezet nevében benne van a Church, vagyis egyház szó (Church World Service és Norwegian Church Aid). A politikus később elismerte, hogy alaptalanok voltak a rágalmak. Az afgán alkotmány egyébként nem tiltja, hogy az emberek elhagyják az iszlám vallást. A sária muzulmán törvénykezés viszont ezt aposztáziának tartja, és halálbüntetéssel sújtja.
Négy éve egy kereszténységre áttért afgán csak úgy kerülte el a halálbüntetést, hogy Olaszországba menekítették. 2007 óta egyébként a mostani volt a legsúlyosabb támadás keresztények ellen Afganisztánban. Akkor a tálibok huszonhárom dél-koreai misszionáriust raboltak el. Két férfit meggyilkoltak, mielőtt a szöuli kormány elérte, hogy a többit elengedjék.

Kilencéves mélypont

Az ENSZ adatai szerint az elmúlt egy évben egyharmadával nőtt a harcokban meghalt, illetve megsérült civilek száma Afganisztánban. Az áldozatok többsége nő és gyerek, akik véletlenül keveredtek a tálibok illetve a NATO-erők harcaiba. A helyzet az elmúlt kilenc évben most a legrosszabb.
2010 első félévében 1250 civil halt meg, és közel 2000 megsérült. Az áldozatok háromnegyedéért a tálibok felelősek, míg tavaly minden második áldozat száradt a muzulmán szélsőségesek lelkén. (Ez azt jelenti, hogy a NATO-katonák egyre inkább el tudják kerülni a polgári áldozatokat.)
Ráadásul duplájára nőtt a tálib lázadók által kivégzett civilek száma is. Gyerekeket is kivégeznek nyilvánosan például kémkedés vádjával.

Farkasokra marad irak?

Ahogy közeledik az amerikai csapatkivonás ideje Irakból, az arab ország szomszédai egyre intenzívebben igyekeznek befolyásukat biztosítani a stratégiai fontosságú helyen fekvő területen. Az Egyesült Államok múlt szombaton átadta a harci feladatok fölötti ellenőrzést az iraki biztonsági erőknek, ami azt jelzi, hogy Washington tartja magát a kivonulás menetrendjéhez annak ellenére is, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a merényletek száma. Barack Obama elnök nemrég azt mondta, hogy korábbi ígéretének megfelelően augusztus 31-ig véget ér minden amerikai harci tevékenység Irakban, és az amerikaiak által kiképzett iraki erőknek kell megbirkózniuk a helyzettel. A Szaddám Huszein-rezsim megbuktatására indított invázió kezdete után hét évvel 50 ezerre fog csökkenni az Irakban állomásozó amerikai katonák száma. (Jelenleg 65 ezer amerikai katona van az országban, a harcok kezdetén pedig 150 ezer volt.)
Nem nélkülöz minden iróniát, hogy Szaddám egykori helyettese, a börtönben lévő Tarik Aziz volt külügyminiszter nemrég egy interjúban könyörgött az amerikai vezetésnek, hogy „ne hagyják a farkasokra Irakot”. „Amikor az ember hibát követ el, azt ki kell javítani, és nem szabad Irakot a halálára hagyni” – mondta Tarik Aziz a The Guardiannek.
Irán, Szaúd-Arábia, Törökország és Szíria is arra számít, hogy betöltheti a kialakult hatalmi vákuumot. A helyzetet tovább rontja, hogy Iraknak már öt hónapja nincs kormánya. A parlamenti választások után ugyanis a pártok nem tudtak megegyezni egy koalíció megalakításáról. A síita Irán a két legnagyobb síita frakció szövetségében érdekelt. Szaúd-Arábia szeretné, ha Ijjád Allavi korábbi miniszterelnök alakítana kormányt, aki síita ugyan, de világi síita pártját támogatják a szunniták. Törökország elsősorban a kurd szeparatizmust szeretné megállítani, ezért az arab nacionalistákat pártfogolja.
A Washingtonból érkező hangok szerint az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy a kivonulás után Irak külföldi befolyás alá kerül, főként Irán terjeszkedésétől tartanak. Ezért szeretnék elérni, hogy Iraknak minél hamarabb kormánya legyen. Kiszivárgott információk szerint Obama elnök titokban levelet küldött a legtekintélyesebb iraki közéleti szereplőnek, Ali al-Szisztáni nagyajatollahnak, hogy hasson a síita pártokra a kormány megalakítása érdekében.

Olvasson tovább: