Kereső toggle

Ki állítja meg Iránt?

Katonai készülődés a Perzsa-öbölben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő július eleji washingtoni útjának fő témája az iráni atomprogram megállítása lesz. Obama még reménykedik, hogy Teherán előbb-utóbb beadja derekát. Izrael szerint azonban nincs idő újabb hatástalan szankciókra, amelyek alapvetően nem változtatnak Teherán eredeti szándékain. A hírek szerint Szaúd-Arábia az Iránra mért megelőző csapás érdekében kész az Izraellel való katonai együttműködésre.

Leon Panetta, a CIA igazgatója szerint Irán már legalább két atombombához elegendő dúsított urániummal rendelkezik, és két éven belül kész atomfegyverei lehetnek. Az amerikai szankciók nem alkalmasak arra, hogy véget vessenek Teherán nukleáris ambícióinak, csak meggyengíthetik az iráni kormányt. A CIA-főnök szerint Izrael még türelmes: lehetőséget és teret biztosít az Egyesült Államoknak, hogy diplomáciai és politikai eszközökkel rávegye Iránt az atomfegyverkezésről való lemondásra.

A CIA-főnök nyilatkozata is szerepet játszhatott abban, hogy Moszkva nem szállítja le az S-300 légvédelmi rakétákat Iránnak. 2007-ben egyeztek meg Teheránnal a légvédelmi rendszer telepítéséről, ám Oroszország - amerikai és izraeli sürgetésre - mind a mai napig késleltette a rendszer leszállítását.

 

Ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy az iráni Vörös Félhold által szervezett segélyhajók mikor indulnak el Gáza felé. Az izraeli hatóságok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az újabb flottilla ellenséges szándékkal érkezik, ezért – ha nem vállalják a szállítmány átvizsgálását az asdódi kikötőben – feltartóztatják a hajókat. Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője azt ígérte, hogy a futball-világbajnokság után egész hajórajok fognak megindulni Gáza felé. (Forrás: STRATFOR)

A legújabb ENSZ BT-szankciók megtiltják Iránnak, hogy atomfejjel is ellátható ballisztikus rakétákat fejlesszen, nukleáris fejlesztésekbe fogjon, és bizonyos típusú nehézfegyverzetet vásárolhasson. Bár a szankciók kifejezetten nem tiltják meg Oroszországnak a légvédelmi rendszer leszállítását, Moszkva mégis úgy döntött: nem szállítja le a csúcstechnológiás védelmi rendszert.

Barack Obama még reménykedik, hogy Irán beadja a derekát, és megállapodik a Nyugattal. Netanjahu ebben erősen kételkedik. Álláspontja szerint a szankciók ideje lejárt, különösen, hogy azok nem változtatnak Irán magatartásán. Izraelnek ugyanakkor azzal kell szembenéznie, hogy egy megelőző csapás esetén háború törhet ki északon és délen egyaránt. A Hamasz és a Hezbollah az iráni terrorhálózat segítségével világszerte támadást intézhet zsidó érdekeltségek és célpontok ellen. Támadások érhetnek amerikai érdekeltségeket is, és a globális gazdaság is megszenvedné az iráni konfliktust. Ugyanakkor az izraeli álláspont szerint egy megelőző csapás legkevesebb egy évvel visszavetné a programot. Ez nem tűnik soknak, de szakértők emlékeztetnek arra, hogy 1981-ben Izrael ugyanezt gondolta Irak esetében is. Harminc év telt el a támadás óta, de az iraki nukleáris program sosem éledt újjá. Ráadásul a Közel-Keleten, ahol minden nap történhet valami, egy év is jelentős.

Az Obama-kormányzat álláspontja ettől lényegesen különbözik. Washington szerint egy izraeli támadás után az Irakban és Afganisztánban állomásozó 150 ezer amerikai katona fokozott kockázattal számolhat, és a terror elleni globális háború még bonyolultabbá válhat. Attól tartanak, hogy a ma megosztott teheráni rezsim egy izraeli támadás után összezárhat. Felgyorsulhatnak erőfeszítései az atomfegyver előállítására, és gyengülhet a nemzetközi nyomás annak megakadályozására. A Fehér Ház becslése szerint egy izraeli megelőző támadás katasztrofális következményekkel járhat.

Izrael számára azonban Irán egzisztenciális veszélyforrás. Teherán az országot megsemmisítéssel fenyegeti. Obama számára a hidegháború időszaka a minta, amikor az Egyesült Államok szankciókkal és nukleáris elrettentéssel megfékezte a Szovjetuniót és Kínát. Izrael azonban az iráni vezetés ideológiai-messianisztikus hozzáállása alapján joggal vonja kétségbe, hogy egy ilyen rezsimet kordában lehetne tartani. Jeruzsálem és Teherán között nincs kapcsolat, nem működik forródrót, ami Washington és Moszkva között a hidegháború idején is aktív volt. Bármilyen diplomáciai incidens hólabdaszerűen eszkalálódhat, és nukleáris háború robbanhat ki. Obama „mosolyoffenzívája" a muszlim világ felé inkább az amerikai gyengeség képzetét erősítette. Ráadásul Irán ma maga mellett tudhatja Törökország és Brazília támogatását is.

Iráni és izraeli lapok jelentései szerint izraeli harci gépek és helikopterek már az Irán elleni támadásra készülnek. Izraeli repülőgépek nagy mennyiségű hadianyagot szállítottak egy szaúdi légibázisra. A Farsz félhivatalos iráni hírügynökség és az Islam Times internetes honlap június 18-án és 19-én azt állították, hogy izraeli helikopterek katonai felszereléseket pakoltak ki, és katonai bázis építésébe fogtak egy szaúdi településen. A helyszín az északnyugati Tabuk városától 8 kilométerre fekszik. Ez Jordániától délre az Izraelhez legközelebbi szaúdi település. A szaúdi közlekedési hatóságok minden polgári repülőjáratot töröltek arra az időre, amíg az izraeli helikopterek a helyszínre érkeztek, és rakományukat kipakolták. Az utasokat a szaúdi hatóságok kárpótolták.

Két héttel ezelőtt pedig a London Times jelentette, hogy a sivatagi királyság egy szűk légi folyosón engedélyezte Izraelnek az átrepülést Irán felé Szaúd-Arábián keresztül. A Times szerint Szaúd-Arábia úgy módosította légvédelmi rendszerét, hogy ne veszélyeztesse az izraeli harci gépeket, amikor iráni nukleáris létesítmények bombázására indulnak. Szaúd-Arábia azonban határozottan cáfolta, hogy megengedné a zsidó államnak légtere használatát, hogy Irán ellen támadást intézhessen. Mohammed bin Nawaf herceg egy szaúdi napilapnak tett nyilatkozata szerint „nem lenne logikus megengedni az izraeli megszálló erőknek, hogy Szaúd-Arábia földjét és légterét használhassák, hiszen Szaúd-Arábiának semmilyen kapcsolata sincs Izraellel."

Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a gázai flottaincidenst követően felmondta az Izraellel fennálló katonai együttműködési szerződéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a zsidó állam harci gépei átrepülhessenek Grúzia felé és onnan Iránba. Egyiptomi források pedig a múlt héten arról számoltak be a londoni Al- Quds Al-Arabi napilapnak, hogy egy 11 fregattból álló amerikai flotta és egy nukleáris repülőgép-anyahajó, feltehetően a USS Harry S. Truman, haladt át a Szuezi-csatornán a Vörös-tenger felé. Szemtanúk szerint a hajók között egy izraeli is volt. Az egyiptomiak az áthaladás idejére, néhány órára minden kereskedelmi forgalmat felfüggesztettek. Az áthaladás biztosítására több ezer egyiptomi katonát és két helikoptert vetettek be az egyiptomi hatóságok.

Olvasson tovább: