A kínai tiltakozások nyomán végül nem a Sárga-tengeren, hanem a Japán-tengeren tartották a nagyszabású, négy napig tartó, Legyőzhetetlen Szellem névre keresztelt, közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. 20 hadihajó (köztük egy nukleáris meghajtású és három torpedóromboló), 200 harci repülőgép és nyolcezer katona vett részt rajta. Washington és Szöul is jelezte, hogy a gyakorlattal egyértelmű üzenetet küldenek Phenjannak.
A hadgyakorlat vasárnap kezdődött, egy nappal korábban Észak-Korea azzal fenyegetett, hogy válaszként „szent háborút" indít a déliek ellen, és beveti atomfegyvereit is. Az északi Országos Védelmi Bizottság azt állította, hogy a hadgyakorlat „nyílt provokáció, amelynek célja, hogy a fegyverek erejével megfojtsa az Észak-koreai Demokratikus Népköztársaságot".
A szöuli katonai vezetés bejelentette: figyelik, hogy az északi hadsereg milyen katonai manővereket hajt végre a határ közelében, de semmilyen szokatlan eseményt nem tapasztaltak. Washington pedig úgy reagált, „nem érdekelt abban, hogy szócsatába keveredjen Észak-Koreával". Az amerikai hadi vezetés szerint a gyakorlat visszafogott válasz a súlyos északi agresszióra. „Észak-Korea azt állíthatja, hogy ez provokáció, de én azt mondanám, hogy éppen az ellenkezője igaz. A gyakorlat csak azok számára provokáció, akik nem akarnak békét és stabilitást. Észak-Korea közéjük tartozik" - mondta David Lausman, az úszó erődnek tartott USS George Washington atommeghajtású repülőgép-anyahajó parancsnoka.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »