Kereső toggle

Tíz méteren múlt

Lengyelországot megrendítette a második katyni tragédia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden túlzás nélkül az egész világot megrendítette a lengyel elnök múlt szombati repülőgép-tragédiája. A Szmolenszk mellett lezuhant Tu–154-es utasszállítón Lech Kaczynski mellett még 95 ember utazott, köztük magas rangú állami vezetők, képviselők, katonatisztek. Senki nem élte túl a katasztrófát, amelynek okairól elindultak a találgatások. És arról is, hogy a szerencsétlenség történelmi megbékélést hoz-e az orosz–lengyel kapcsolatokban, vagy éppen az ellenkezőjét. A hétvégi temetésen sok más állami vezető mellett ott lesz Barack Obama is.

Az 1940-es katyni mészárlás megemlékezésére utazó Kaczynski elnök külön repülőgépe az oroszországi Szmolenszk katonai repülőtere mellett zuhant le. A katyni erdőben már minden készen állt a ceremóniára, amelyen a szovjetek által hetven éve lemészárolt 22 ezer lengyel értelmiségire emlékeztek volna. Végül azonban nemcsak a tömeggyilkosság áldozatait, hanem a lengyel elnököt és kíséretét is gyászolták.

A Tu–154-es repülőn 97-en utaztak volna, de az államfő egyik munkatársnője lemaradt a gépről. Lapzártakor érkezett hír szerint egy újabb, eddig ismeretlen áldozatot is találtak a roncsok között, így a 89 utas és a 8 főnyi személyzet lellte halálát a balesetben. Az elnökön és feleségén kívül a gépen utazott számos magasrangú lengyel állami személyiség: a lengyel parlament alsó, illetve felső házának összesen három alelnöke, a lengyel központi bank kormányzója, a nemzetbiztonsági szolgálat elnöke, parlamenti képviselők, egyházi személyiségek (köztük a katolikus, református és evangélikus tábori püspök és helyetteseik) és szinte a teljes katonai vezérkar. És ott voltak a katyni áldozatok családtagjai is.

A rejtélyes ködfelhő

A tragédia egy pillanat alatt teljesen átrajzolta Lengyelország politikai térképét. Lech Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság ugyanis erősen meggyengült. Ráadásul Kaczynski szerette volna újraválasztatni magát az őszre tervezett elnökválasztáson. Már elindultak a találgatások, hogy esetleg ikertestvére, Jaroslaw, a korábbi miniszterelnök léphet-e testvére örökébe. (Jaroslaw Kaczynski egyik bizalmasa kiszivárogtatta, hogy az államfő a tragédia előtt fél órával telefonon hívta testvérét, és arról beszélt, hogy minden a tervek szerint halad, hamarosan leszállnak.) A lengyel elnök halála a Vatikán számára is súlyos veszteséget jelent, mivel a Kaczinsky-testvérek a hagyományos politikai katolicizmus legerősebb támaszát jelentették Európában.
Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel elnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy Katyn elátkozott hely. Kwasniewski azt mondta: „Borsódzik a hátam Katyntól. Először a Szmolenszk közeli erdőkben meggyilkolták a Második Lengyel Köztársaság virágát. Most pedig a Harmadik Lengyel Köztársaság intellektuális elitje veszett oda egy repülőszerencsétlenségben a szmolenszki reptér közelében”.
Lech Kaczynski és kísérete külön gépe múlt szombaton reggel szállt fel Varsóból. Az Oroszország nyugati részén fekvő Szmolenszkbe tartott, amelynek közelében van a katyni erdő, az újkori lengyel történelem egyik legnagyobb tragédiájának helyszíne. A Tu–154-es nem sokkal délelőtt 11 óra előtt közelítette meg a Szmolenszk közelében lévő Szevernij repteret, amelynek irányítótornya azt javasolta, hogy a sűrű köd miatt a gép válasszon más leszálló helyet. (Orosz sajtóbeszámolók szerint a köd nem sokkal tíz óra után ereszkedett le, és a tragédia után kevéssel felszállt. A lengyel újságírókat szállító repülőgép negyed tízkor minden gond nélkül leszállt ugyanazon a reptéren.)
A gép személyzete azonban úgy döntött, megkísérli a leszállást. Szemtanúk szerint a Tupoljev háromszor is megpróbált landolni, de a pilóta mindannyiszor felemelte a gépet. Végül negyedszerre a repülő a közeli erdő fáinak csapódott, megbillent és lezuhant. A helyszínen készített felvételek tanúsága szerint egészen apró darabokra tört. Az áldozatok maradványait is csak nehezen lehetett összegyűjteni, beazonosításukhoz pedig DNS-vizsgálatra van szükség, amit Moszkvában végeznek el. (Az elnök feleségét csak a jegygyűrűje alapján tudták azonosítani.)
A helyi lakosok a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lapnak elmondták, hogy a szerencsétlenség a lakott területhez közel történt. Egyikőjük, egy Szergej nevű férfi, korábban videóra felvett egy szerencsés landolást. A képek alapján egyértelmű, hogy a lengyel pilóták mindössze mintegy tíz méterrel tévesztették el a leszállást. „Olyan volt a köd, mintha vatta lett volna. A mezőn sétáltam, de egyáltalán nem láttam, hogy repülő ment el felettünk” – mondta a férfi. A közeli benzinkútnál viszont már látták, hogy közelít a gép. Meg is ijedtek rendesen. „Amikor a gép elszáguldott a fejünk felett, csak egyre tudtam gondolni: ránk esik, és akkor a város fele égbe repül” – mondta az egyik benzinkutas, sűrűn vetve a kereszteket.

A főparancsnok adta ki a végzetes utasítást?

A repülőtér személyzete biztos abban, hogy nem ők a felelősek a katasztrófáért. A Szevernij nemrég még katonai reptér volt, csak tavaly december óta fogad nagy ritkán polgári gépeket. A múlt héten azonban minden glédában állt, mivel szerdán maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök látogatott oda – mondják a munkatársak. Az egyik légi irányító szerint a landoláskor gondot jelentett, hogy a lengyel pilóta nem értett oroszul. Különösen a számok okoztak gondot, és a pilóta csak a munkatársai segítségével tudott kommunikálni a Szevernij személyzetével.
Az azonban egyértelmű, hogy a légi irányítók más reptereket ajánlottak leszállásra. Felmerült Minszk, Vityebszk és Moszkva. Ha például a lengyel delegáció Vityebszkbe ment volna, akkor egy órás gépkocsiúttal megúszták volna, de a másik két városból is mintegy három óra alatt odaértek volna Katynba. Valószínű azonban, hogy nem csak azért döntöttek Szmolenszk mellett, mert a lengyel államfő nem akart elkésni. A közismerten oroszellenes Kaczynski nyilvánvalóan nem szívesen kért volna segítséget Moszkvától, másrészt a lengyel–belorusz kapcsolatok sem a legfényesebbek.
A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy Kaczynski a hadsereg főparancsnokaként személyesen adta ki a parancsot a leszállásra. Ezt látszik alátámasztani, hogy 2008 augusztusában, a grúz–orosz háború idején ugyanez a pilóta vezette a lengyel elnök gépét Grúziába. A repülőn akkor Kaczynski mellett ott volt a litván, az észt, a lett és az ukrán elnök, akik Szaakasvili grúz elnök iránti szolidaritásukat akarták kifejezni. Grzegorz Pietuczak pilóta azonban Tbiliszi közelében biztonsági okokra hivatkozva megtagadta a leszállást, és végül Azerbajdzsánban landolt. Kaczynski állítólag kiabált vele, majd el akarta távolítani az állásából, amit a pilóta végül csak a miniszterelnök közbenjárására tudott megőrizni. Sokan vélik úgy, hogy ha most Kaczynski nem is szólt semmit, valójában akkor is ő döntött a leszállás mellett. Andzej Seremet lengyel főügyész mindenesetre sietett kijelenteni, hogy erre a verzióra semmilyen bizonyíték nincs.
Mivel a fekete dobozokat viszonylag jó állapotban találták meg, így már vasárnap elkezdhették a repülés adatainak és a pilótafülkében elhangzottaknak az elemzését. Az eddigi vizsgálatok szerint a repülőgépen nem történt robbanás, és tűz sem ütött ki – jelentette be Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes. Az is egyértelmű, hogy a hajtóművek egészen a becsapódásig működőképesek voltak. Arról sem tudni eddig, hogy bármelyik fedélzeti műszer felmondta volna a szolgálatot. A baleset körülményeit orosz részről külön bizottság vizsgálja, amelynek vezetésével Dmitrij Medvegyev elnök Vlagyimir Putyin kormányfőt bízta meg. Emellett a lengyel katonai ügyészség szakértői független vizsgálatot folytatnak az orosz hatóságok engedélyével. Moszkva nyilvánvalóan még az árnyékát is igyekszik elkerülni annak a gyanúnak, hogy bármi köze lehet a szerencsétlenséghez. Egészen hétfőig valóban úgy tűnt, hogy a lengyel elnök és kísérete katasztrófája hozzájárulhat az orosz–lengyel történelmi megbékéléshez.

Lengyel vádak

A kétoldalú kapcsolatok több évszázada tartó viszontagságainak tükrében megható jelenet volt, amikor Donald Tusk lengyel miniszterelnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin a tragédia helyszínén együtt rótták le kegyeletüket, majd a végén Putyin átölelte Tuskot. A lengyel külügyminiszter pedig telefonon mondott köszönetet az orosz diplomácia vezetőjének, amiért az orosz hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a lengyelek érdekében.
Hétfőn viszont a Lech Kaczynski által alapított Jog és Igazságosság Párt egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy szerinte a Kreml is felelős a tragédiáért. Artur Gorski szerint elképzelhető, Oroszország meg akarta akadályozni, hogy Kaczynski gépe leszálljon, és így közvetve felelős lehet a lengyel elnök haláláért. „A repülőgép négyszer közelítette meg a repteret, mivel az oroszok mindenféle kétes okra hivatkozva nem akartak engedélyt adni a leszálláshoz. Azt akarták, hogy az elnököt szállító gép Moszkvában vagy Minszkben landoljon” – mondta Gorski, aki szerint Moszkva valójában nem akarta, hogy Kaczynski elnök leszálljon. Egyrészt azért, mert néhány nappal korábban Vlagyimir Putyin már ott volt egy megemlékezésen, és az oroszok nem akarták, hogy ez elhalványuljon az újabb ünnepség mellett. Másrészt pedig a Kreml attól tarthatott, hogy Kaczynski beszédében bírálni fogja Moszkvát, amiért Putyin nem kért egyértelműen bocsánatot a katyni vérengzésért.
Az orosz miniszterelnök mindenesetre „objektív és alapos” vizsgálatot ígért. Putyin szerint minden orosz állampolgár nagyon a szívére vette ezt a tragédiát. „A lengyelekkel együtt átérezzük a bánatot” – fogalmazott az orosz kormányfő. Dmitrij Medvegyev elnök pedig jelezte, készen áll arra, hogy személyesen rója le kegyeletét a lengyel államfő krakkói temetésén. Ráadásul elemzők szerint bár a tapintat soha nem tartozott az orosz külpolitika fő jellemzői közé, a mostani a ritka kivételek egyike...

A lengyel Air Force One

A Tu–154-es utasszállító repülőgépet az 1960-as években kezdték el gyártani a Szovjetunióban. 1998-ig több mint 900 készült el belőle, 68 közülük balesetet szenvedett. Jelenleg orosz belföldi járatokon, néhány kelet-európai országban, Iránban és Észak-Koreában használják még. Lech Kaczynski gépe 1990-ben került ki a gyárból. Először Wojciech Jaruzelskit, majd Lech Walesát, illetve később Aleksander Kwasniewskit szállította. Tavaly nagyjavításra vitték az oroszországi üzembe. A mostani út előtt a szakemberek átnézték, és úgy ítélték meg, hogy tökéletes műszaki állapotban van.

Életeket mentett a sabbat

Izraeli sajtóértesülések szerint mivel a Katynban lemészárolt lengyel tisztek között zsidók is voltak, a keresztény egyházi méltóságok mellett a lengyelországi zsidó közösség küldöttségét is meghívták a mostani megemlékezésre. A zsidó vezetők ugyanazzal a géppel utaztak volna, mint a lengyel elnök. Csakhogy amikor megtudták, hogy szombat reggel indul a gép, kérték az elnöki kancelláriát, hogy lehetőleg este induljon, amikor vége a sabbatnak. Kérésüket elutasították, a rabbik így szombat estére rendeltek jegyet. Izraelt egyébként szintén megrázta a tragédia. Benjamin Netanjahu kormányfő az elhunyt lengyel elnököt „Izrael igaz barátjának” nevezte.

A puritánság ára

A Gazeta Wyborcza lengyel lap publicistája egyenesen a demokrácia áldozatának tartja Lech Kaczynskit, mivel szerinte a lengyel vezetők a népharagtól tartva nem mernek beruházni magas színvonalú repülőgépekbe. Lengyelországban mindenesetre nem ez volt az első légi incidens.1943-ban a lengyel emigráns kormány vezetője, Vladislav Sikorski Gibraltárból felszálló gépe lezuhant. A miniszterelnök meghalt. 2003-ban a Leszek Miller akkori miniszterelnököt szállító helikopter Varsótól 25 km-re kényszerleszállást hajtott végre. Miller és tizennégy útitársa megsérült. 2008-ban a lengyel elnök Ulan-Batorból tartott Japánba. A Tu–154-es azonban elromlott, így Kaczynskinak charter járattal kellett folytatnia az utat. Tusk kormányfő akkor azt modta, új Air Force One-t kellene Lengyelországnak vásárolnia. Ugyancsak 2008-ban volt a lengyel történelem egyik legnagyobb légi szerencsétlensége. Egy katonai szállítógép zuhant le Miroslavec mellett, amelyen magas rangú katonatisztek utaztak, éppen egy repülésbiztonsági konferenciáról indultak el... Ekkor hozták azt a döntést, hogy nem utazhatnak egy gépen magas rangú katonai vezetők. Ezért érthetetlen, miért volt a most lezuhant Tu–154-esen rajta szinte a teljes katonai vezérkar.

Olvasson tovább: