Kereső toggle

Terroristából hadügyminiszter

Az Interpol körözi az iráni tábornokot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A meghamisított választást, majd a teheráni tiltakozásokat követően Ahmadinezsád többségében titkos szolgákból és a világméretű terrorhálózat irányításáért és működtetéséért felelős Iszlám Forradalmi Gárda tábornokaiból álló lojális kormányt nevezett ki magának. A hadügyminiszter a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb terrorcselekménye miatt nemzetközi körözés alatt áll.

Elbocsátotta mindazokat a minisztereket, akik nem támogatták döntését, amikor egy rokonát akarta kinevezni első alelnökének. Rahim Masai korábban kiváltotta a konzervatív körök bírálatát, amikor jelezte: nem az izraeli néppel, hanem csak az állammal van problémája. Ahmadinezsád csak Khamenei utasítására volt hajlandó visszavonni jelölését. Masait később kabinetfőnökévé nevezte ki. A kulcsminisztériumok - hadügy, belügy, külügy, titkosszolgálat, kulturális és iszlám ügyek - továbbra is a legfőbb vallási vezető Ali Khamenei közvetlen befolyása alatt maradnak. E posztokra csak a vallási vezető előzetes egyetértésével jelölhetett az elnök.

Irán hosszú hetek huzavonája után ismét tárgyalni akar atomprogramjáról. Ez azonban nem szabad, hogy a nyugati közvéleményt megtévessze, mert az urániumdúsítás folyik, a rakétaprogram előrehaladott szakaszban: az első atombombák legyártása már csak idő kérdése. Ez a lehető legrosszabb szcenárió Izrael számára. Különösen, hogy Irán és az iszlám forradalom elsőrendű feladata „a zsidó államot kiradírozni a térképről". Ráadásul ennek megvalósítására Irán továbbra is a világ első számú terrorizmust támogató országa maradt. A Hezbollah és a Hamasz terrorszervezetek közvetlenül is teheráni utasításra cselekszenek.

Irán legújabb kormányával ismét megmutatta a világnak, hogy milyen is rezsimjének valódi természete. Ahmadinezsád ugyanis olyan honvédelmi minisztert nevezett kormányába, aki ellen Argentína kérelmére az Interpol nemzetközi elfogató parancsot léptetett életbe. A holokauszttagadó elnök nem véletlenül nevezte ki kabinetjébe azt a személyt, aki a holokauszt óta az eddigi legnagyobb antiszemita mészárlás elkövetésében játszott kulcsfontosságú szerepet.

Ahmad Vahidi az iráni Forradalmi Gárda (IFG) al-Kudsz dandárjának vezérőrnagyaként nemcsak egy terrorista a sok közül. Hanem egyike annak az öt prominens iráninak (többek között Mohsen Rezai, az iráni Forradalmi Gárda egykori főparancsnoka, Ali Fallahian, egykori titkosszolgálati miniszter), akik ellen az Interpol az argentínai Zsidó Közösségi Központ (AMIA) elleni tömeggyilkos merénylet miatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. 1994. július 18-ának reggelén a támadás az épület nagy részét romba döntötte, meggyilkolt nyolcvanöt argentin állampolgárt, és kétszáznegyvenet megsebesített. A hétemeletes épület összeomlott, maga alá temetve az áldozatokat és a zsidó közösségi levéltárat is. A nyomozás szálai egyértelműen az iráni forradalmi gárda által létrehozott, az iráni kormány által irányított, pénzelt és működtetett Hezbollah terrorszervezethez vezettek. Alberto Nisman, az ügyet vizsgáló argentin ügyész szerint Vahidi „kulcsszerepet játszott a tömeggyilkosság megtervezésében és a döntéshozatalban". Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a súlyos nemzetközi bűncselekményt a legfelsőbb iráni vezetés utasítására és szervezésében hajtották végre. Vahidi 2007-ben került az Interpol körözési listájára, négy másik magas rangú iránival egyetemben. 2008 júniusában az Európai Unió befagyasztotta Vahidi személyes vagyonát Európában, és ahelyett, hogy letartóztatta volna, inkább megtiltotta a tagországok területére való belépését.

Ahmad Vahidi a támadás idején az IFG al-Kudsz dandárjának parancsnoka volt. Ez a katonai elit egység az iszlám rezsim szilárdan elkötelezett híve. Az al-Kudsz brigád a világ különböző pontjain alvó, illetve tevékenykedő sejtekből álló terrorhálózatot működtet. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy Irán határain kívül is támadásokat hajtsanak végre izraeli/zsidó és nyugati célpontok ellen, ha a körülmények azt szükségessé teszik. Vahidi kinevezésével Irán ismét demonstrálta, hogy továbbra is támogatja a nemzetközi terrorizmust.

Ahmadinezsád újra az ENSZ-be készül

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök beszédet tervez mondani az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – állítja az elnök egyik munkatársa. A szeptemberi New York-i látogatása lenne így az iráni elnöknek az első hivatalos útja Nyugatra júniusi újraválasztása óta.
Ahmadinezsád ENSZ előtti felszólalására így ugyanabban az időben kerülne sor, mint amit a nyugati hatalmak határidőként szabtak az iráni rezsim számára, hogy annak atomprogramjáról szóló tárgyalásokba ez utóbbi beleegyezését adja.
Barack Obama amerikai elnök – aki a szeptemberi határidőt meghatározta, ameddig Irán kedvező választ adhat arra az ajánlatra, miszerint újrakezdik a kereskedelmi tárgyalásokat a közel-keleti országgal, amennyiben az felfüggeszti atomfejlesztési programját, ellenkező esetben keményebb szankciókra számíthat – szintén fel fog szólalni az ENSZ-közgyűlés szeptember 23-ai ülésén.
A tavalyi közgyűlésen mondott beszédében Ahmadinezsád éles hangon tört ki a „cionista gyilkosok” ellen, és megfogadta, hogy ellene fognak állni az amerikai erőszaknak, és meg fogják védeni Irán jogát ahhoz, hogy saját atomprogramja legyen. Irán szerint ugyanis atomprogramja békés célú, míg a Nyugat szerint az igazi szándéka az atomfegyver előállítása.
Az iráni elnök már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy elszántabb atomprogramot és keményebb külpolitikát fog folytatni a második négyéves elnöki ciklus alatt: azzal vádolja például a nyugati országokat, hogy ők gerjesztették a júniusi elnökválasztás után kitört tiltakozó akciókat.

Olvasson tovább: