Kereső toggle

Korszakváltás a Közel-Keleten?

Obama és Netanjahu első találkozója a Fehér Házban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vélemények ütközéseként jellemezhető leginkább Barack Obama amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök első találkozója a Fehér Házban. Az amerikai elnök határozott stílusban érvelt a kétállam elképzelés mellett, amely véleménye szerint az iráni nukleáris kérdésre is megoldásként szolgálhat. Netanjahu az iráni fenyegetésre összpontosított, de Obama részéről nem kapott kézzelfogható válaszokat a helyzet rendezésére.

Sor került a várva várt találkozóra az új amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között, aki újfent miniszterelnökként tért vissza Washingtonba. A mostani eléggé hosszúra nyúlt megbeszélés azonban más légkörben zajlott, mint az amerikai és izraeli vezetők eddig létrejött találkozói. Izraelben egyesek úgy látták, hogy két nem egyenlő fél folytatott párbeszédet, némely kérdésnél Obama és Netanjahu viszonya leginkább a tanár-diák kapcsolatára emlékeztette őket. A találkozó legfőbb témakörei már korábban közismertek voltak: leginkább a kétállam megoldás, Irán megfékezése és a kettő közötti összefüggés kérdésére készültek a szervezők. Éppen emiatt nem volt meglepő, hogy Obama elsőként a kétállam megoldást hangsúlyozta, az azonban elődjeihez képest újszerűen hangzott, hogy leginkább a palesztin oldalról közelítette meg a kérdést. Sőt ennél tovább is ment: arról akarta meggyőzni az izraeli kormányfőt, hogy „ragadja meg a történelmi alkalmat, hogy komoly lépést tegyen", példaként állítva az annapolisi folyamatokban tett előrelépéseket (amelyeket az új izraeli kormánykoalíció egyébként ellenez).

A Gázával szemben alkalmazott gazdasági szankciókat is bírálta Obama, mondván, hogy a lépéssel „reménytelenségbe taszítják" a palesztinokat. Emellett azt is elvárásai között sorolta fel, hogy Izrael az úgynevezett útitervben felvázolt kötelezettségeinek megfelelően hagyjon fel a telepek építésével és terjeszkedésével Ciszjordánia térségében. Ezzel a felhívással nem aratott sikert Izraelben, különösen azok köreiben, akik az érintett területeken élnek: véleményük szerint ahogy bárki másnak a világon, úgy nekik is joguk van ott élni, ahol akarnak. Az is ellenérzést váltott ki, hogy a Gázában kialakult humanitárius helyzet és Szderót biztonsági helyzete között nem tett különbséget: Gázában ugyanis azért lehetetlenedett el az élet, mert a szélsőséges iszlamisták az övezetet használják fel az Izrael elleni támadásaik végrehajtásához.

Az izraeli miniszterelnök valójában az iráni nukleáris kérdéssel készült a fehér házi találkozóra, de Obama nem tett eleget várakozásainak: semmilyen konkrét határidőt nem adott arra vonatkozóan, hogy meddig várnak arra, hogy Irán felfüggessze atomprogramját. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy talán az év végére a kormánynak sikerül képet kapnia arról, miként reagál Irán az Egyesült Államok újfajta, az eddigieknél „jutalmazóbb" közeledésére. Ami az izraeli vezető számára még aggasztóbb volt, hogy Obama nem említette utolsó lehetőségként a katonai fellépést az iszlám köztársasággal szemben, hanem csupán erőteljesebb nemzetközi szankciókat helyezett kilátásba. Megdöbbentő módon céljaként vázolta fel, hogy meg akarja győzni az irániakat arról, hogy nem érdekük az atomfegyver kifejlesztése, és hogy ebben a kérdésben változtatniuk kellene - mindez naivitásnak tűnhet az elnök részéről, Izraelben pedig felteszik a kérdést: vajon mi lesz, ha az irániak nem hallgatnak Obamára?

Az amerikai elnök - ellentétben az izraeli véleménnyel - annak az álláspontjának is hangot adott, miszerint a palesztinok és izraeliek között megvalósuló béke előfeltétele annak, hogy az iráni fenyegetést nemzetközi szinten kezelni tudják. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter erre reagálva elmondta: nem hinné, hogy a palesztin állam megvalósulása esetén Irán le fogja állítani az urándúsítást. Izrael már a múltban is kijelentette, hogy támogatja a két egymás mellett békében élő állam gondolatát, a palesztinok hozzáállása - Izrael létjogosultságának tagadása - azonban ettől nem változott.

Netanjahu a találkozó során igyekezett felvázolni a palesztin állam Izraelre jelentett veszélyét, de azt leszögezte, hogy az önállóság hívei: nem akarják a palesztinokat kormányozni. Elvárásuk között csupán az szerepel, hogy a palesztinok ismerjék el Izraelt, mint zsidó államot, és fékezzék meg a terrorszervezeteket. Iránnal kapcsolatosan pedig az izraeli kormányfő nem rejtette véka alá, hogy minden lehetőséggel, még a katonai csapással is számolnak. Netanjahu úgy véli, hogy ha Irán atomfegyverhez jutna, akkor az nukleáris védelmet jelentene a terroristák számára, vagy ami még rosszabb, atomfegyverhez juttatná őket.

Az amerikai elnök úgy véli, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezésével - ami egyébként eddig senkinek sem sikerült - helyreállíthatja az Egyesült Államokról kialakult képet a muzulmánok között. Az elkövetkezendő hetekben Obama Mahmúd Abbasszal és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is találkozik majd Washingtonban. Ezt követően Kairóból intéz beszédet a muszlim világhoz, ami után világossá válhat, hogy az új amerikai kormányzat politikája milyen irányba halad.

Olvasson tovább: