Kereső toggle

Róma is megrendült

Berlusconi kempingezőknek nevezte a földrengés túlélőit

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártakor már 250 fölé emelkedett a hétfő hajnali olaszországi földrengés halálos áldozatainak a száma. Az ország középső részét három évtized óta nem tapasztalt erősségű csapás érte, amelyben több mint ezerötszázan megsérültek, 17 ezer ember lett hajléktalan, és 26 településen keletkeztek jelentős károk. Egy helybeli tudós szerint azonban elkerülhető lett volna a katasztrófa, ha a hatóságok kellő figyelmet fordítanak az előrejelzésére – amely mindössze egy hetet és 60 kilométert tévedett. Silvio Berlusconi újra vihart kavart: visszautasított minden külföldi segítséget, az otthonukat elvesztett áldozatoknak viszont azt mondta, hogy érezzék hétvégi turistáknak magukat a szabad ég alatt.

A Richter-skálán 6,3-as erősségű hétfői földrengést számos utórengés is követte, amelyek közül a legerősebb 5,6-os volt kedd délelőtt. A mentőalakulatok nagy erőkkel vonultak ki. Legalább 100 túlélőt sikerült kihozni a romok alól, köztük egy 24 éves diáklányt és mintegy 30 órával a rengés után egy 98 éves idős asszonyt, az egyik legsúlyosabban érintett városban, Onnában, ahol a 350 lakosból 50 meghalt a szerencsétlenségben. Az idős hölgy azt nyilatkozta, hogy nem unatkozott a romok alatt: „Horgoltam, amíg vártam a segítségre."

A hétfő hajnalban fél négykor kezdődött rengés epicentruma öt kilométerrel L'Aquila alatt volt, amely mintegy 90 kilométerre található Rómától, de a beszámolók szerint az erős földmozgást a fővárosban is lehetett érezni. A térségben mintegy 26 település rongálódott meg, 15. századi műemlék épületek, középkori templomok és kápolnák omlottak össze, valamint az Abruzzo Nemzeti Múzeumban is kár keletkezett. Egy 3. századból származó termálfürdő falai megrepedtek.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azonnal szükségállapotot hirdetett, és segítséget ígért a rengés károsultjainak. Hétfőn este 30 millió euró gyorssegélyt szabadítottak fel, ezt kedden újabb 130 millió euró követte, amelyet Roberto Maroni igazságügyi miniszter a rendőrség és a mentőcsapatok számára biztosított, amelyek nagy erőkkel vonultak fel, hogy a túlélőket kimentsék, és megakadályozzák a fosztogatást.

A Vöröskereszt egy több ezer ember befogadására alkalmas szükségtábort hozott létre L'Aquila egyik sportpályáján, és egy tábori kórházat is berendeztek, mivel a helyi kórházakat omlásveszély miatt evakuálni kellett.

Az olasz miniszterelnöknek több ország vezetője és a pápa is kifejezte együttérzését, és segítséget ajánlottak fel, amit Berlusconi visszautasított, mondván „Olaszország büszke és elég gazdag ahhoz, hogy egyedül birkózzon meg a katasztrófával". A hatóságok első becslései szerint az elpusztult épületeket mintegy 1,3 milliárd euróból lehet majd helyreállítani. Visszatetszést keltett, hogy Berlusconi egy tévéinterjúban azt mondta: az áldozatok „nem szenvednek hiányt semmiben, van számukra orvosi ellátás, kapnak meleg ételt, és a szállásuk ugyan átmeneti, de éppen ezért a legjobb az lenne, ha hétvégi sátorozásként fognák fel azt".

A lakosság egyre hangosabban fejezi ki elégedetlenségét a hatóságokkal szemben, mivel szerintük elmaradt a megfelelő felkészülés, amellyel jelentősen csökkenthetők lettek volna a károk. Egy helyi lakos a Spiegel Online-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy leginkább az új építésű lakónegyedekben keletkezett kár, mivel költséghatékonysági szempontból az épületekből kispórolták a jó minőségű cementet és a vasszerkezetet, ami nagy felelőtlenség egy olyan térségben, ahol eddig is sok földrengés fordult elő.

Vitát okozott az is, hogy egy helyi tudós állítása szerint a hatóságok figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetését, hogy erős földrengés várható a térségben. Guido Bertolaso, a helyi polgárvédelem vezetője a médiának nyilatkozva elmondta, hogy „nem lehetséges a földrengéseket előre jelezni. Ez tény a világ tudományos társadalmában". Giampaolo Giuliani, a közeli abruzzói Gran Sasso Nemzeti Laboratórium szeizmológusa, aki - állítása szerint - „biztos" módszert talált a nagy földrengések előrejelzésére, úgy véli: a hatóságok hanyagsága miatt vált ilyen súlyossá a katasztrófa. A tudós felszólította a hatóságokat, hogy kérjenek tőle elnézést - Berlusconi viszont azt nyilatkozta, hogy először az emberek mentésére kell figyelni, „ráérünk utána vitatkozni, hogy előre jelezhető-e egy földrengés".

Egy héttel a rengés előtt, március 29-én Giuliani hangszóróval felszerelt autóból szólította fel Sulmona lakosságát, amely mintegy 60 kilométernyire fekszik a súlyos rengés tényleges epicentrumától, hogy hagyják el a házaikat. Akkor a rendőrség pánikkeltés miatt figyelmeztette, és felszólította, hogy távolítsa el mérési eredményeit is az internetről, mivel a helyi lakosság körében pánik tört ki, ám a beígért földrengés nem következett be.

Giuliani azt állítja, hogy egy bizonyos ólomborítású eszközzel mérve a radon gáz koncentrációjából pontosan előre jelezhetőek a rengések, mivel a mélységben a magma mozgása buborékokat hoz létre, amelyek nagyobb mennyiségű radont juttatnak a felszínre. A gázok mérését a szeizmológusok régóta alkalmazzák, ám egyelőre senkinek sem sikerült megbízhatóan és tartósan előre jelezni a nagy rengéseket, bár erre több próbálkozás is volt már. Az egyik leghatékonyabb egy orosz tudós volt, Vladimir Keilis-Borok, aki a 2003. decemberi kaliforniai és a 2003. szeptemberi hokkaidói rengést is pontosan előre jelezte, ám ezzel megszakadt a sorozat. Giulianit, aki saját elmondása sze-rint a 2004-es indonéziai cunamit is előre jelezte, saját tudóstársai sem veszik túl komolyan.

Olvasson tovább: