Kereső toggle

A magyar beteg

Gyurcsánynak sikerült felkavarnia az EU 27-ek csúcstalálkozóját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.

Váratlanul ért mindenkit Gyurcsány Ferenc kezdeményezése, miszerint egységes kelet-európai mentőcsomaggal segítsék ki a kelet-európai országokat. A grandiózus „térségmentő" tervet a miniszterelnök nem egyeztette sem azokkal, akiktől kérni akart, vagyis az unió vezetőivel, sem azokkal, akiknek a nevében fellépett, azaz a régióbeli országokkal. Információink szerint az MSZP vezérkara sem tudott az ötletről. „Még az is lehet, hogy a repülőn találták ki a kommunikációs stábbal" - vélte egy kormánypárti forrásunk.

Bárhogy történt, Gyurcsány Ferencnek sikerült alaposan felkavarnia az EU 27-ek vezetőinek álmosnak ígérkező hétvégi csúcstalálkozóját. A hangzatos „A többoldalú európai stabilizációs és integrációs program" nevet viselő kezdeményezés egy 160-190 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása révén dobott volna mentőövet a tíz közép- és kelet-európai új tagállamnak, továbbá Ukrajnának és Horvátországnak.

Az alapból jutna pénz az országoknak, a térség bankjainak, a beruházásokat végző vállalatoknak, de még a bajba jutott kelet-európai magánszemélyeknek is. Ez utóbbiak számára a hitelek átütemezését finanszíroznák az összeurópai bőségszaruból.

Nem meglepő, hogy a nagyvonalú terv hallatán a nyugati vezetők nem kaptak a pénztárcájukhoz. José Manuel Barroso bizottsági elnök udvariasan úgy fogalmazott, hogy élénk figyelemmel kísérik valamennyi tagállamban a helyzet alakulását. A régi EU-országok vezetői közül azonban Angela Merkel német kancellár rögtön leszögezte, „nem tanácsolja, hogy csillagászati összegekkel kezdjék meg a vitát", és jelezte: a térség országai között nem lehet egyenlőségjelet húzni, és a probléma is sokkal összetettebb annál, hogy egy mentőprogrammal kezelni lehetne azt.

Merkel már néhány nappal korábban Orbán Viktorral tárgyalva is jelezte, hogy nem lehet a kelet-európai térség megsegítésére általános receptet alkalmazni. „Szlovákia és Magyarország határos egymással, mégis teljesen eltérő problémákkal néznek szembe" - mondta a német kancellár.

Magyar szempontból ennél kellemetlenebb, hogy az elképzeléssel szemben a legvehemensebben a szomszédok - Csehország, Szlovákia és Lengyelország - tiltakoztak, akik nem vették jó néven, hogy a javaslat egy kalap alá veszi őket Magyarországgal. Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte: „Ha valakinek a régióban gondjai vannak, annak segíthetünk, de ne állítsuk be úgy, mintha valamennyien nehéz helyzetben lennénk." És hogy mindenki pontosan értse, mire is gondol, hozzátette: „Magyarországnak például ezerszer nagyobb problémái vannak, mint Szlovákiának".

A BruxInfonak nyilatkozva Mikolaj Dowgielewicz, az európai ügyekért felelős lengyel miniszter is élesen fogalmazott: „Nem kell túldramatizálni a helyzetet, és ugyanabba a kategóriába helyezni minden országot." A csúcsot követően az ülésen elnöklő cseh kormányfő, Mirek Topolánek azt mondta: „Nekünk egyáltalán nincs szükségünk erre a pénzre."

Már Barack Obama is aggódik Magyarország miatt. Az amerikai elnök Gordon Brown brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után újságíróknak a bankmentő programok kapcsán azt mondta, „meg kell gátolni, hogy azoknak a problémáknak, amelyek a feltörekvő országokban, mint például Magyar-országon vagy Ukrajnában jelentkeznek, legyen olyan nagy tovagyűrűző hatása, amely eléri a mi partjainkat."

Az európai sajtó egyértelműen sikertelennek ítélte a magyar kezdeményezést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Kudarcra ítéltetett címmel értékelt, szerintük az érintettek közül egyedül a Magyarországgal azonos bajban lévő Litvánia támogatta a régiós mentőcsomag ötletét. A Die Welt még élesebben fogalmazott: a válság esélyt is jelent az újrakezdésre, de a magyarok bizonyítják, hogy ezt az esélyt miként lehet eljátszani. „Budapest nem csodálkozhat azon, hogy a javaslat egyértelmű elutasításra talált"- vélekedett az újság. Különösen azért nem, mert az öncélúan kilenc további uniós tagállamot „egy kaptafára húz". Bulgária és Szlovákia egyértelműen elhatárolódott a magyar indítványtól - emlékeztetett a német lap, amely szerint az érintett országok közül néhánynak fel kellene tennie önmagának a kérdést: miből is erednek azok a súlyos problémák, amelyek Magyarországot és Lettországot - például Szlovákiával ellentétben - gyötrik.

Az újság szerint ezek a problémák akkor keletkeztek, amikor az egykori kommunista országok kormányai emberek milliói számára a piacgazdaságra történt valóban brutális áttérést kölcsönökből finanszírozott szociális támogatásokkal igyekeztek enyhíteni. Miközben azonban egyes országok valóban fájdalmas reformokat követeltek polgáraiktól, mások azzal hitegették őket, hogy lehetséges egy középút. Ezt tette Magyarország, amely a dolgozó lakosság egyharmadát habozás nélkül nyugdíjba küldte. Egyidejűleg pedig a politikusok „kézcsókkal üdvözölték" a növekvő hitelállományt, mert a hangulat olyan jó volt, s a kilátások olyan fényesnek tűntek - fogalmazott a Die Welt. (Egy magyar közgazdász ezt a helyzetet úgy fogalmazta meg: a kommunizmusból a kapitalizmusba vezető út ha tetszik, ha nem „fizetős autópálya: vannak, akik az út elején fizetnek, és vannak, akik a végén. Magyarország most fizet".)

Gyurcsány Ferenc azonban továbbra is optimista. A csúcstalálkozót követően azt mondta, hogy a reméltnél nagyobb nyitottságot és megértést tapasztalt javaslatai iránt. Hangsúlyozta: az elképzelés nem bizonyult „istenkáromlásnak" Brüsszelben. Szerinte voltak, akik támogatták a javaslatot, sőt akadtak olyanok is, akik „forrón üdvözölték azt", a vita azonban „csak most kezdődik".

A kormányfő tovább lobbizik: Londonban arról igyekezett meggyőzni az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank vezetőit, hogy változtassanak az eddigi gyakorlaton, és fogadják el fedezetnek az euróövezeten kívüli országok államkötvényeit is. Gyurcsány Ferenc egyenesen átformálná a londoni bankot, mert az - szerinte - a jelenleginél két-háromszor annyi hitelt is ki tudna helyezni.

Miközben a kormányfő Londonban tárgyalt, itthon történelmi mélységbe került a forint. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint az ország iránti bizalom hiányát jelzi, hogy már az októberi, államcsődközeli helyzetnek megfelelő mértékű kockázati felárat számolnak a magyar hitelekért.

„Magyarország mára - Izlandot nem számítva - a globális pénzügyi rendszer legrosszabb adósa lett" - állítja az egyik nagy elemző cég munkatársa, aki szerint az ország a fenntarthatatlan adósságpályára került, vagyis jelenleg esélye sincs arra, hogy a jövőbeli növekedésből ki tudja termelni a megemelkedett kamatterheket. „Csodaszcenárióra van szükség. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az ország számára lélegeztetőgépként szolgáló IMF-hitel 2010. áprilisi lejárta után ne csak meghosszabbítást kapjunk, hanem feltételként előírjanak számunkra egy kötelező, radikális megtakarítási csomagot. Ez adhat reményt arra, hogy le tudunk jönni az összeomlás felé vezető útról" - mondta az elemző.

Olvasson tovább: