Kereső toggle

Védhető marad-e Izrael?

Feszült új évre készülnek a Közel-Keleten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legújabb Kasszam-rakétahullám a Gázai övezethez közeli városokra és egy orosz turistákat ért busztragédia átmenetileg elterelte a figyelmet Izraelben a választási kampányról. A közvélemény azonban tisztában van azzal, hogy az ország válaszút előtt áll. Az új irányt Barack Obama és az új izraeli miniszterelnök fogja meghatározni, európai és ENSZ-bábáskodás mellett.

Bár csak február elején kerül sor az izraeli választásokra, egyre nagyobb nyomás nehezedik a zsidó államra, hogy vonuljon vissza Júdeából, Szamáriából, Kelet-Jeruzsálemből és a Golán-fennsíkról annak érdekében, hogy a „békefolyamat” a palesztinokkal és Szíriával előre haladhasson. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kétoldalas határozatban erősítette meg a „két egymással békében élő, demokratikus zsidó és palesztin állam” vízióját és felszólította a szembenálló feleket: az annapolisi folyamat keretében „teljesítsék kötelezettségeiket”.

Pedig Ahmed Korei, a palesztin tárgyaló küldöttség vezetője egyértelműen elutasította az izraeli békejavaslatot. Livni a Nyugati part (Ciszjordánia) 93 százalékát ajánlotta fel a leendő palesztin állam területéül, és jelezte, hogy öt év alatt hajlandó jelképesen ötezer palesztin menekültet is befogadni. Az Abu Disben nyilatkozó palesztin politikus azonban jelezte, hogy a Nyugati part teljes egészére igényt tartanak, és nem egyeznek bele, hogy akár egyetlen zsidó lakos és egyetlen zsidó település a térségben maradhasson. Álláspontja szerint a zsidó települések a béke elháríthatatlan akadályát képezik. Ahmed Korei szerint a szakadék a két fél álláspontja között sosem volt ilyen mély. Jeruzsálem kérdéséről pedig még egyáltalán szó sem esett. A Hamasszal, egyiptomi közvetítéssel kialkudott szóbeli egyezség is a múlté. A héten a terroristák a Gázai övezetből 170 rakétát lőttek ki Izrael polgári településeire, és valószínűleg a tűzszünetet nem hosszabbítják meg. A Hamasz követelését ugyanis, hogy a fegyvernyugvást a Nyugati partra is terjesszék ki, Izrael nem fogadja el.

Az idei Nobel-békedíjas, Martti Ahtisaari egykori finn miniszterelnök a díj átadásakor felszólította Obamát, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldását tekintse elnöksége egyik legsürgősebb feladatának. A finn politikus korábban azt is javasolta, hogy a Hamasz terrorszervezetét a Nyugat ismerje el jogszerű politikai mozgalomként. Ezzel nem áll egyedül, hiszen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közel-keleti jelentéstevője, Richard Falk is korábban szorgalmazta ezt. Egyben a héten közzétette első emberi jogi jelentését, amelyben Izraelt emberiség elleni bűncselekményekkel vádolta, és apartheid államként aposztrofálta.

Obama jelöltje a nemzetbiztonsági tanácsadó posztra, James Jones tábornok pedig már korábban jelezte, hogy a Nyugati partról kivonuló izraeli egységek helyére NATO-erőket és benne amerikai egységeket vezényelne. Ezzel elismerte: hiába jönne létre a palesztin állam, nincs esély arra, hogy Izraellel békében éljen, ezért transzatlanti békefenntartó erők bevetésére lesz szükség. Izrael visszautasította az ötletet. Egy ilyen békefenntartó egység nem lenne képes a terrorizmus megakadályozására, viszont ellehetetlenítené az izraeli hadsereget.

Obama – a Haarec jelentése szerint – stratégiai védelmi paktumot ajánl Izraelnek egy iráni atomtámadás elhárítása érdekében. Javítanák az izraeli rakétavédelmi képességet is. Ennek keretében a Negev-sivatagban „korai előrejelző rendszert” állítanának fel. Obama látványos gesztusként „nukleáris ernyőt” ígér Izraelnek, és kijelentette, az Egyesült Államok válaszcsapással sújtaná Iránt, ha az atombombát dobna a zsidó államra. A bejelentés másik olvasata azonban az, hogy Amerika gyakorlatilag elfogadja tényként azt, hogy Teherán a közeljövőben atomhatalommá válik.

Izraelben közben a Likud belső választása nyomán elkészült a képviselőjelöltek listája, amelynek vezetője, Benjamin Netanjahu (képünkön) elzárkózott a palesztinokkal való tárgyalások elől. Szerinte a két állam elvén alapuló megoldás eleve kudarcra van ítélve, mert nem lehet a felekre kényszeríteni ezt a megoldást. Gazdasági forradalomra, mélyreható modernizációra és liberalizációra van szükség a palesztin társadalomban. Ez az, amit Netanjahu „gazdasági békefolyamatnak” nevezett. Elképzelését Rice és Bush is támadta, mivel az szerintük az összeférhetetlen az amerikai elképzelésekkel. Szerintük egyetlen kérdést kell csak tisztázni, azt, hogy Izrael mikor és hogyan üríti ki a területeket. Netanjahu viszont úgy véli, hogy amíg a palesztinok nem szándékoznak békében élni, egy terrorállamot nem szabad szuverenitáshoz juttatni.

A kérdés persze, hogy Netanjahu a februári választásokon milyen eredményt ér el. Minél többen szavaznak majd a listájára, annál keményebben állhat majd ellent az amerikai és a nemzetközi nyomásnak. A Likud álláspontja egyértelmű: Izraelnek védhető határokra van szüksége. A zsidó állam ennek keretében fenntartaná a szuverenitását Jeruzsálem egésze, a Jordán folyó völgye, a szamáriai hegyek és a Golán-fennsík felett.

 

Sivatagi tragédia: Előzött a szakadék szélén

Vízmosásba fordult egy orosz turistákkal teli autóbusz Izraelben. A tragédiában 25 ember meghalt és sokan megsérültek. A baleset a Negev-sivatagban történt. A busz a népszerű üdülőhelyre, Eilatba tartott egy Szentpétervárról induló csoporttal. Egy másik busz vezetője, aki közvetlen szemtanúja volt a tragédiának, arról számolt be, hogy a turisták járműve leelőzte őket egy olyan helyen, ahol ez tilos. A sofőr ezután elvesztette uralmát az autóbusz fölött, és a védőkorlátot áttörve a 80 méteres szakadékba zuhant. Néhány hónapja törölték el a turistavízumot az oroszok számára Izraelben. Azóta hetente több ezren érkeznek az északi országból Izraelbe, és a turisták többsége a napfényes Eilatot választja közvetlen úti célnak. Turisztikai szakértők szerint tavaszig akár 40 ezer orosz látogató fordulhat meg a Vörös-tenger melletti üdülőhelyen. (atv.hu)

Olvasson tovább: