Kereső toggle

Új irány, friss levegő

Hogyan győzött, és milyen kihívások előtt áll Barack Obama?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Barack Obama megválasztása után az amerikaiakat nemcsak a győzelemhez vezető
út, hanem az új elnökre váró legfontosabb kihívások is foglalkoztatják.
Összeállításunkban politikai elemzőket kértünk meg arra, hogy segítsenek
értelmezni a világszerte nagy figyelemmel kísért választást.

Fritz Wenzel közvéleménykutató (Zogby-Gallup)

Barack Obama a kampányában jól hasznosította az internet és az új technológiák
lehetőségeit, ezzel arra bátorította a fiatalokat, hogy ne csak a kampányban
vegyenek részt, hanem vegyék fel a kapcsolatot egymással, és szavazzanak rá. Egy
politikai kampányban nagyon fontos az érdeklődés folyamatos fenntartása. Ezt az
interneten nagyszerűen el lehet érni. A közösségi oldalak, játékok, különböző
webhelyek segítségével a fiatalok az Obama-stáb részének érezhették magukat.

A másik tényező az, hogy Obamának sikerült előnyt kovácsolnia a választásokkal
kapcsolatos új szabályozásokból. Sok államban ugyanis bevezették a korai
szavazás lehetőségét, így az emberek akár már a választás napja előtt egy
hónappal is leadhatták voksukat.

A fiatalok megragadták a lehetőséget, és csoportosan, karavánokban utazva, vagy
buszokat bérelve mentek szavazni. Olyan volt ez, mint egy különleges esemény, a
közös szavazás fenntartotta az érdeklődésüket, és ennek Obama lett a
haszonélvezője. A felméréseink is napról napra azt mutatták, hogy sokkal több
korai szavazó voksolt Obamára, mint McCainre.

Kik voltak Obama támogatói a fekete kisebbségen kívül?

– A spanyol ajkú lakosság is, valamint mindkét nem fiatal választói
kulcsszerepet játszottak, és a különböző bevándorlók. Emellett az idősek egy
részét is mozgósítani tudta különböző üzenetekkel, amelyekben ellenfele
gyengébbnek mutatkozott. Obama támogatói tehát széles skálát fednek le, de főleg
a fiatalokat, a kisebbségeket, és ez volt most a kulcsmomentum.

Mi volt előbb: a mozgalom vagy a szervezet?

– A mozgalom, amit Obama már több mint egy éve elindított. Tavaly
decemberben tartott egy beszédet Iowában, ahol a demokrata hallgatóság előtt
kijelentette: egy mozgalom élén áll, aminek ezek és ezek a céljai. Ekkor még
csak egy volt a jelöltek közül, de elkezdte kiépíteni követői táborát, aztán
egy hónap múlva nyert is Iowában, és berobbant a közéletbe, országszerte
szaporodtak a támogatói. Ne felejtsük, az internet olyan nagyszerű eszköz,
amellyel szinte azonnal országos szintű szervezetet lehet kiépíteni, és ezt
nyomban megtette. Nem nyert meg ezután minden előválasztást, Hillary Clinton
sokat elvitt tőle, de nem zavartatta magát, és behozta a lemaradását. Egy
egyedülálló szervezeti formát hozott létre, amely a jövőbeli elnökválasztási
kampányok számára is mintául szolgálhat.

Obama fiatalabb korában közösségi szervezőként dolgozott. Mit gondol, az itt
szerzett tapasztalatok szerepet játszhattak a kampánya során?

– Bizonyára igen, mivel megérthette, mi hozza és tartja össze az embereket.
Ez volt a kampányának kulcsa: összegyűjteni az embereket, és utána
küldetéstudatot kommunikálni feléjük, amely pályán tartja őket. Miután a
demokraták hivatalos jelöltje lett, kampánya szinte zavartalanul folyt. A
Hillary Clinton elleni versenyben kétségtelenül volt néhány zökkenő, de azt
követően szinte semmi. Bármi is legyen ennek az oka, közösségi szervezőként
sokat tanult, és ezt beültette a mozgalmába is. Néhányan azt mondják, túl kevés
tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy elnök legyen. De nézzük meg, hogy milyen
teljesítményt nyújtott a világ egyik legbonyolultabb szervezési feladatában, az
elnöki kampány során, mintegy félmilliárd dollárnyi bevétel és kiadás kezelése
közben. Ez egyszerűen bámulatos. Néhányan így azzal érvelhetnek, ahogy meg is
tették, hogy azzal, ahogy végigvitte a kampányt, képessé vált az elnöki poszt
betöltésére is.



Fritz Wenzel

Egyes vélemények szerint a demokrata győzelemmel az evangéliumi keresztény
tábor vereséget szenvedett. Ön szerint igaz ez az állítás?

– Nem, ez nem vereség az evangéliumi keresztények számára. Vesztesek
lehetnek, de ez egyáltalán nem jelenti a bibliai alapelvek vagy a vallás
vereségét. Ez egyszerűen nem játszott szerepet a kampányban, nem jelent meg
vitatémaként. A végeredmény talán vereségként hat, de a kampányban és a vitákban
nem kerültek elő a legfontosabb ilyen jellegű témák: az egyneműek házassága, az
abortusz, az állam és az egyház szétválasztása, a vallásszabadság. Ha
vitatkoztunk volna ezekről a kérdésekről, talán más lett volna a választások
eredménye. Az a tény, hogy nem kerültek szóba a kampány során, nem jelenti
bármely említett kérdés elvetését.

A kampányok és a viták fő témája a gazdaság volt. Korábban úgy tűnt, hogy a
terrorizmus és az iraki háború lesznek a kulcstémák. Mi okozta a fordulatot?

– Elképesztő volt látni, hogy a hat hónappal ezelőtt készített felméréseink
szerint még a külpolitika, a terrorellenes háború és a nemzetbiztonság voltak a
kulcskérdések. Ezeket kísérték a legnagyobb figyelemmel. Novemberben már csak
kilenc százalék tartotta a nemzetbiztonságot és a terror elleni küzdelmet a
legfontosabb kérdésnek, az iraki háborút pedig mindössze az emberek négy
százaléka. Alig egy évvel ezelőtt ez több mint ötven százalék volt. Az iraki
helyzet azonban lecsendesedett, hiszen lényegében megnyertük a háborút, ezért az
emberek most más dolgok miatt aggódnak, például a bankbetéteik és a pénzügyi
jövőjük miatt. Ez komoly problémát okozott a McCain-kampány számára, hiszen ő az
előbbi témákra építkezett. A felméréseink szerint az emberek eddig a
témaváltásig azt szerették volna, hogy inkább John McCain és ne Obama legyen a
fegyveres erők parancsnoka. Ha jönne egy újabb terrortámadás, vagy kitörne egy
újabb háború, akkor az emberek Obamával kapcsolatban gondban lennének, és
felülvizsgálnák az iránta táplált bizalmukat.

Eric Sapp demokratapárti politikai elemző (Eleison Group)

Ahhoz, hogy megértsük Obama kétéves kampányának sikerét, négy évet kell
visszamennünk az időben. 2004-ben ugyanis még csak a demokraták egyik buzgó
szónokaként tevékenykedett. Az értékek, amiket képviselt, a remény, az egység
üzenete azonban újra energizálni tudta a demokrata pártot. Azt mondta, hogy nem
a bal–jobb, a republikánus–demokrata, a konzervatív–liberális szembenállást kell
hangsúlyozni, hanem értelmes módon, praktikusan kell megközelíteni a dolgokat,
és be kell ismerni, hogy mind a demokrata, mind a republikánus oldal politikája
eltávolodott a közemberektől. Annyira lefoglalták őket a saját témáik, hogy
elfelejtettek a választókat aggasztó kérdésekről beszélni. Obama üzenete
reménységet, egységet hirdetett. Az, hogy az országnak vissza kell fordulnia
Bush republikánus politikájának zsákutcáiból, az egész ország képzeletét
megérintette, fellelkesítette az embereket.



Eric Sapp

A 2006-os kongresszusi választások idején aztán már minden jelölt azt
szerette volna, hogy maga mögött tudhassa Obama támogatását, megint csak a
remény és az egység üzenetével. Ekkor tartott egy nagyon fontos beszédet az
egyik legnagyobb amerikai keresztény közösségben. Az evangéliumi hallgatóság
előtt demokrataként egy igen figyelemre méltó szónoklatot tartott a hit
fontosságáról a saját és az amerikai emberek életében. Megszólította a demokrata
pártot is, hogy eddig elhanyagolták a vallásos közösséget, nem beszéltek az
értékeikről, próbálták a gyertyájukat a véka alá rejteni, ezért felszólította
őket, hogy beszéljenek többet az értékeikről, a hitükről. Azután megszólította
az átszavazókat, és a független szavazókat is, akiket a demokraták a múltban
kizártak a kommunikációjukból, és most végre valaki velük is foglalkozott.

Úgy tűnik, hogy Obama nagyon sikeres volt a koalícióépítésben is. Persze
afroamerikaiként nem volt nehéz megnyernie a fekete lakosságot, de milyen más
etnikai, földrajzi, illetve kulturális csoportokat sikerült még maga mögé
állítania?

– Nagyon jól teljesített a fiatal szavazók körében, és óriási, mindeddig
passzív szavazótábort tudott bevonni, amelynek tagjait életükben először hozták
izgalomba a választások és egy bizalmat ébresztő politikus. Obama érdemei
mellett azonban nem szabad alulértékelnünk George Bush szerepét sem. Az Egyesült
Államok történelmének egyik legalacsonyabb népszerűséggel rendelkező elnöke
megmutatta, hogyan nem szabad politizálni, hogyan lehet kihozni a legrosszabbat
a politikai rendszerünkből. Erre válaszul kialakult az emberekben az alternatíva
iránti éhség, és Obama már teljesen más arculattal, teljesen más elképzelésekkel
jelent meg. Ezen kívül a gazdasági helyzet is arra késztette Amerikát, hogy
közösen keressenek új utat, új irányt, hogy felülbírálják a múlt döntéseit.

A külpolitika nem játszott nagy szerepet a kampányokban, de jöhetnek olyan
idők, amikor nem a gazdaság, hanem ez kerül majd előtérbe. Mit gondol, milyen
változásokat hozhat Obama Amerika külpolitikájában?

– Bármi és bárki csak jobb lehet ezen a területen, mint George Bush.
Önmagában az, hogy egy másik személy ül majd az elnöki székben, változásokat fog
eredményezni. Amerikaiként remélem, a világ felismeri, hogy eddigi politikánk
nem az emberek többségének az álláspontját képviselte, hiszen Bush mindenkivel
szembement. Most a dolgok átbeszélésének, az emberek egyesítésének, a racionális
politikának, a valódi megoldások keresésének az időszaka következik.

A külpolitika erről szól. Úgy gondolom, hogy a világ is szorít érte, változást
szeretnének Amerikában. Ezért a világ sok vezetője, arab országok és Izrael is
igyekeznek majd minden módon segíteni neki, hogy bebizonyítsák: a Bushsal
szembeni politikai alternatíva igen is sikeres lehet. Szerintem a külpolitikája
világméretekben támogatást fog élvezni.

Princella Smith (republikánus politikai elemző – American
Solutions)

– Obama jól közelítette meg a fiatalokat. Mindig is jónak tartottam, ha
odalépünk ahhoz a személyhez, akitől várunk valamit. Sokan mondják, hogy
szeretnénk kisebbségi és fiatal választókat, de nem mennek közel hozzájuk.
Barack Obama nemcsak odament, de mellettük is maradt, beszélt az őket érintő
témákról, például a diákhitelről. Tudja, ha tanul az ember, nem nagyon van
pénze. Én is megéltem, hogy milyen, ha az ember centekből él, és csak tésztát
eszik. Ez nehéz a fiataloknak. Az üzemanyagárak is érintették őket, és Obama
mellettük érvelt. Jóképű és intelligens, energikus férfi, és a fiatalok
reagálnak erre a lendületre. Nagyon hatékony volt.

Ami az időseket illeti, a gazdaság a lényeg, mert az időseknek vissza kellett
menniük dolgozni a nyugdíj helyett, hogy ki tudják fizetni a számláikat.
Szerintem azért tudott felülkerekedni, mert egy hónappal ezelőtt, amikor a Wall
Street csődbe ment, az idősek elvesztették a nyugdíjalapjaikat, és egyszerűen
változást akartak.

Mit gondol, Obama be tudja tartani a bel- és külpolitika radikális
megváltoztatására vonatkozó ígéreteit?

– Nehéz feladatok előtt áll. Nem értek egyet az ideológiájával, de remélem,
hogy kicsit közeledik majd a politikai centrumhoz. Egyelőre úgy tűnik, hogy
igen. Utolsó hirdetéseiben a centrum felé fordult, és gyakorlatias
energiapolitikával állt elő, amivel nagyon sikeres lehet. Ha a szélsőbaloldalra
hallgat, nem lesz sikeres, mert annak a gazdasági elképzelései nem működnek, és
fel fogják bosszantani az embereket. Ha viszont a közép felé mozdul, mint Bill
Clinton, akkor minden rendben lehet. Még ismeretlen, hiszen kevés dolgot láttunk
eddig tőle, ezért nem tudjuk, hogy mit fog tenni.

Jay Sekulow főtanácsadó

(Törvény és Igazság Amerikai Központja)

– Obamának szem előtt kell tartania, hogy őt az Egyesült Államok és nem a
világ elnökének választották meg. Az Egyesült Államoknak pedig határozott
külügyi irányelvei és érdekei vannak, függetlenül attól, hogy Európáról vagy a
Közel-Keletről van-e szó. Különösen a Közel-Keleten igaz ez, ahol most nagy a
nyugtalanság. Az elnöknek biztosítania kell, és fenn kell tartania a régió
stabilitását. A megválasztott elnök részéről ehhez nagy önfegyelemre van
szükség.



Jay Sekulow

Obama kampányában arról beszélt, hogy kész tárgyalni a világ vezetőivel,
akár a diktátorokkal is. Nem gondolja, hogy ez veszélyes út lehet?

– Igen, veszélyes, és egyben naiv is.

A választási időszak reakcióiból látszott, hogy ez a felvetés, a diktátorokkal
való előfeltételek nélküli párbeszéd nem nagyon tetszett az amerikaiaknak. Ha
valamikor veszített a népszerűségéből, az emiatt volt. Remélem, hogy mérsékli az
álláspontját, és nem ül le tárgyalni olyan emberekkel, akiknek a filozófiája
megegyezik Adolf Hitlerével. Hatvan évvel ezelőtt ezt már megpróbáltuk egyszer,
de nem nagyon működött, és végül kitört a világháború. Nekünk is és az elnöknek
is elővigyázatosaknak kell lennünk.

A nyolcvanas években nagy hangsúlyt helyeztek az emberi jogokra, ma igen
keveset beszélnek róluk. Hozhat ebben változást az új elnök?

– Igen, és ez olyan terület, ami felől bizakodó vagyok. Barack Obama ugyanis
érzékeny a nemzetközi emberi jogokra, így talán ez is az Egyesült Államok
politikai irányelvévé válik, és hatással lesz a civilizált világ többi részére
is. Reménykedem, hogy az emberi és polgári jogok területein ejlődést láthatunk
majd.

Tudna erre példákat mondani?

– Ilyen lehet a Közel-Kelet, ahol a keresztények a palesztin területeken, a
Gázai-övezetben és Ciszjordániában súlyos üldöztetéseket szenvednek. Az
egyiptomi és a szaúd-arábiai keresztények is olyan emberi jogi kérdést vetnek
fel, amelynek megoldásában Barack Obama elnöksége igen hasznos lehet.
Természetesen Darfúr, az ottani lakosokkal való bánásmód, a mészárlások, a
civilizáció meggyalázása is olyan terület, ahol előrelépést várhatunk.

George Pataki: A tettek számítanak

A választás után megfordult a közhangulat Amerikában. Míg korábban a
választók kétharmada azt mondta, hogy rossz irányba halad az ország, most az
emberek 67 százaléka bizakodik. George Pataki, aki tizenkét éven át volt New
York állam republikánus kormányzója, a Hetek kérdésére Budapesten értékelte a
választási eredményt.

„Nem hiszem, hogy a választás hosszú távú eredményét le lehetne
egyszerűsíteni arra, hogy most egy konzervatív választói csoport vagy akár egy
párt veszített. Az amerikai embereket vonzzák az új elképzelések, és szeretik az
inspiratív vezetőket, akik képesek a kihívásokkal szemben egyesíteni a nemzetet.
Barack Obama szenátorban, most már megválasztott elnökben a választók egy olyan
politikust láttak, aki előre tekint, az összefogás fontosságáról beszél,
változást és új politikát ígér. Az emberek erre azt mondták, hogy igen,
szeretnénk ezt a változást. Szerintem ennek így is kell lennie egy
demokráciában.

Ugyanakkor most Obamát szembesíteni fogják az ígéreteivel. Vajon tényleg
kétpárti alapon állva fogja vezetni az országot? Valóban középről és nem a
baloldalról fog kormányozni? Egy szabad országban számon kérik a politikusokat,
és ha a válasz meggyőző, azt az amerikai emberek támogatni fogják, így Obamából
nagyon sikeres elnök lehet.”

Olvasson tovább: