Kereső toggle

Egy éjszaka ára

Magyar nő miatt bukhat a Valutaalap francia vezetője

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Távozásra kényszerülhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia igazgatója azt
követően, hogy kiderült viszonya – saját bevallása szerint egyéjszakás kalandja
– a szervezet Afrika-szekciójának vezető tanácsadójával. Az ügy kapcsán
megnyilatkozó francia politikusok morális értékelésbe nemigen bocsátkoztak,
leginkább azt sajnálták, hogy Dominique Strauss-Kahn távozásával Franciaország
egy fontos posztot veszít.

Dominique Strauss-Kahn ügye a lehető legrosszabbkor robbant ki. A
világgazdasági válság kellős közepén nem segít, ha az egyik fontos nemzetközi
gazdasági intézményben – jelen esetben a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) –
vezetési válság alakul ki a vezető magánéleti botrányai miatt. A mostani ügynek
még kevés részlete ismert, de már ezek alapján is elképzelhető, hogy az IMF-nek
rövid időn belül immár második alkalommal kell új vezető után néznie, hiszen
Strauss-Kahn elődjének, Rodrigo Ratónak egy hasonló botrány miatt kellett
lemondania.

A hétvégén nyilvánosságra került információk szerint az IMF egy washingtoni
ügyvédi irodát bízott meg Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató afférjának
kivizsgálásával, amelyben a másik érintett az IMF egyik alkalmazottja, a magyar
származású Nagy Piroska (kis képünkön). A nyáron indult vizsgálat során az IMF
több tucat munkatársát hallgatták ki, és átvizsgálták az igazgató levelezését
is. Dominique Strauss-Kahn közleményben tudatta, hogy mindenben együttműködik
az ügyvédi irodával, de hangsúlyozta, hogy soha nem élt vissza igazgatói
hatalmával.

A „Piroska afférral” azonban Strauss-Kahn rendkívül ingoványos terepre
tévedt: alig másfél éve Paul Wolfowitznak, a Világbank vezérigazgatójának
hasonló ügy miatt kellett távoznia székéből. Mint kiderült, Wolfowitz régóta
viszonyt folytatott a Világbank egyik magas beosztású alkalmazottjával, akinek
ennek következtében a fizetését is megemelték. Wolfowitz mellesleg az illető
hölgy miatt nem lehetett CIA-főnök, felesége ugyanis, akivel harminc évig voltak
házasok, levélben figyelmeztette Bush elnököt, hogy volt férjének a viszonya
Shaha Ali Rizával nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Strauss-Kahn afférja nagyon rosszkor jön Nicolas Sarkozy francia elnöknek, aki a
gazdasági válság megoldásában (is) kulcsszerepet szeretne játszani, elveszíthet
ugyanis egy fontos szövetségest egy fontos intézmény éléről. Ráadásul éppen a
francia elnök volt az, aki egy politikai bravúrral vitte keresztül Strauss-Kahn
jelölését. Dominique Strauss-Kahn ugyanis a Szocialista Párt – vagyis a
konkurens politikai erő – egyik „elefántja”, aki Lionel Jospin kormányában volt
pénzügyminiszter. Jelölése és kinevezése hivatalosan a Sarkozy által
meghirdetett „nyitás politikájának” a része volt, amelynek során a francia elnök
számos baloldali személyiséget invitált a kormányba, illetve bízott meg
politikai feladatokkal. Döntése hátterében azonban az is szerepet játszhatott,
hogy Strauss-Kahn kinevezésével sikerült eltávolítania lehetséges ellenfelét a
következő elnökválasztáson a francia politikai életből. A művelet sikerült, a
Strauss-Kahn által vezetett – korábban meghatározó – politikai erő mára már
szétforgácsolódott. Esetleges menesztését követően, bukott IMF-igazgatóként
Strauss-Kahn már nem térhet úgy vissza Franciaországba, mint a vezetési
válságtól szétforgácsolódott Szocialista Párt megmentője, és lehetséges
elnökjelöltje.

A DSK-ügy morális oldala ugyanakkor nem kavart nagy vihart Franciaországban, ami
a politikai elit magánéletének tükrében egyáltalán nem meglepő: Nicolas Sarkozy
elnök alig egy éve vált el második feleségétől, majd néhány hónappal később már
új feleséget is talált magának Carla Bruni személyében. Időközben Cecilia
Sarkozy hozzáment Richard Attiashoz, aki miatt egyszer már otthagyta Nicolas
Sarkozyt néhány évvel ezelőtt. Sarkozy szocialista ellenfele, Segolene Royal a
baloldal nyári önkormányzati győzelmét követően még a választás éjszakáján
jelentette be, hogy több mint harminc évi együttélés után szakítanak
élettársával – egyben a Szocialista Párt első számú vezetőjével –, négy közös
gyermekük apjával. Az ősz újdonsága volt az igazságügy-miniszter terhessége. A
terhességgel kapcsolatos érdeklődést – ritkán van ugyanis kismama tagja egy
kormánynak – csak fokozta, hogy a 42 éves Rachida Dati nem árulta el, ki a
gyermek apja. Az igazságügy-miniszter úgy kommentálta az ügyet, hogy „elég
bonyolult a magánéletem, és igyekszem a médiától távol tartani, nem fogok erről
semmit sem elárulni”. A találgatások miatt azonban – amelyek milliomosokkal,
politikusokkal, híres emberekkel hozták kapcsolatba Rachida Datit – megszólalt
José Maria Aznar, miután marokkói lapok azt állították, hogy ő a gyermek apja. A
volt spanyol miniszterelnök nyilatkozatban közölte, hogy a mendemondák ellenére
a gyerek nem az övé.

A gazdasági válság kitöréséig a média vissza-visszatért a kérdésre, de többnyire
kesztyűs kézzel bánt az igazságügy-miniszterrel. Az ügy kitörésekor a francia
elnökkel baráti viszonyt ápoló legnagyobb kereskedelmi televízió meg sem
említette az esetet. Renaud Revel, a France-Inter rádióadó kommentátora szerint
ez sajátos francia magatartás: „A német vagy az angolszász sajtó „átröntgenezte”
volna Rachida Dati terhességét, megkeresték volna a személyi igazolványát és még
a DNS-ét is. A francia sajtó távolságtartó volt az üggyel kapcsolatban, annak
ellenére, hogy az apa személyének kiléte már hetek óta ismert volt a
szerkesztőségekben. Ennek ellenére egyetlen sor, egyetlen név, még a legenyhébb
célzás sem jelent meg.”

Olvasson tovább: