Kereső toggle

Mosolygós válságcsúcs

Gazdag nagyhatalmak kontra szegény óriások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sikeresnek értékelte a világ vezető nyolc ipari országának csúcstalálkozóját
George W. Bush amerikai elnök. A Japánban tartott háromnapos egyeztetések
legfőbb témája az éghajlatváltozás volt, de emellett napirendre kerültek olyan
kérdések is, mint a szabad kereskedelem, az éhínség és betegség elleni küzdelem,
különösen Afrikában. A környezetvédők azonban nem elégedettek, mivel véleményük
szerint nem született rövid távú, hatékony megoldás az éghajlatváltozás
megállításának érdekében.



A nyolc legfejlettebb ipari állam és az Európai Unió vezetője Tokióban

Az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Németország, Franciaország,
Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország alkotta G8-ak a Japán északi részén fekvő
Hokkaido-szigeten gyűltek össze, hogy szokásos éves találkozójukat megtartsák.
Idén első alkalommal kerül sor arra, hogy a nyolc gazdasági hatalom Kínával,
Indiával és további hat fejlődő országgal ült asztalhoz a globális felmelegedés
témájának megvitatása érdekében. A tizenhat ország ugyanis a szén-dioxid és más
üvegházhatású gázok kibocsátásának nyolcvan százalékáért felelős. A vezető
gazdasági hatalmak egyetértettek abban, hogy a globális felmelegedéssel
kapcsolatos átfogó stratégiába be kell vonni ezeket a fejlődő országokat is.
Kína már előzetesen leszögezte, hogy nyitott egy hosszú távú egyeztetésre, de
elzárkózik minden konkrét ígérettől, mondván, hogy a gazdag országoknak kell
elöl járni a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben.

A G8-ak csúcstalálkozójára nagy nyomás nehezedett annak érdekében, hogy a
fejlett országok kötelezzék el magukat a klímaváltozással kapcsolatosan, miután
az ENSZ-vezette korábbi éghajlatügyi tárgyalások megrekedtek. A fejlődő országok
azt követelték a gazdagabbaktól, hogy ők tegyék meg az első, legkeményebb
lépéseket. Az Egyesült Államok, Japán és más nemzetek azonban előbb azt akarták
tudni, hogy az olyan országok, mint Kína, mit hajlandók tenni az ügy érdekében.


A háromnapos találkozó az afrikai segélyek megvitatásával indult, mely során a
gazdag országok Afrika számára tett segélyígéretei kerültek napirendre. Egyes
aktivisták ugyanis azzal vádolták Franciaországot, Kanadát és Olaszországot,
hogy szándékosan lefaragják az Afrikának szánt segélyeket. Erre vonatkozóan a
G8-ak megállapodtak abban, hogy világos, átlátható jelentéseket készítenek
arról, beváltották-e Afrika felé a humanitárius segélyekkel kapcsolatos
ígéreteiket.



Balról: Margarida Barroso, az Európai Bizottság elnökének, Laureen Harper, a
kanadai, Kiyoko Fukuda, a japán, Laura Bush, az amerikai, Sarah Brown, a brit és
Svetlana Medvegyeva, az orosz államfő felesége

A keddi napon az éghajlat került az egyeztetések középpontjába. A nyolc ipari
hatalom megállapodott abban, hogy 2050-ig felére csökkenti az üvegházhatású
gázok kibocsátását. További konkrét, rövid távú célokról azonban nem sikerült
egyezségre jutniuk, Kína és India pedig a 2050-es határidőt sem fogadta el. A
felek arról viszont megegyeztek, hogy könnyítenek az éghajlatbarát technológia
kereskedelmén, a kibocsátás mérésére pedig igyekeznek jobb megoldásokat találni,
valamint együttesen olyan technológia kidolgozására törekednek, amellyel fel
tudják venni a harcot az üvegházhatású gázok kibocsátásával szemben.

A találkozóról a nyolcaktól most búcsúzó Bush úgy véli, „jelentős előrelépés”
történt a klímaváltozás területén, mivel már az eredménynek számít, hogy Kína és
India egyáltalán tárgyalóasztalhoz ült. A nyugati vezetők hosszú ideje próbálják
rávenni Kínát arra, hogy szigorú kibocsátási kvótákat határozzon meg. Kína és
India azonban azzal védekezik, hogy a nagy népesség elszegényedése elleni harc
miatt gyorsan kell fejlődniük, és hogy az egy főre jutó kibocsátás sokkal
alacsonyabb náluk, mint a gazdag országoknál.

Az amerikai elnök elégedett volt partnereivel amiatt is, hogy sikerült
előrelépni abban a folyamatban, amely a piacok megnyitását szorgalmazza a szabad
kereskedelem előtt, továbbá méltatta, hogy a csúcstalálkozó résztvevői
együttműködésükről biztosították az amerikai erőfeszítéseket a szegény nemzetek
felé a betegségek és az élelmiszerhiány elleni küzdelemben.

Ugyanakkor nem minden kérdésben volt egység a résztvevők között. Az afrikai
országok vezetőivel folytatott találkozó során szóba került a zimbabwei
politikai válság is. Bush elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt
kereskedelmi szankciókat sürgetett az afrikai ország ellen, ahol Robert Mugabe
ellenfél nélkül nyerte az újabb elnökválasztást, felvetésük azonban ellenállásba
ütközött. Emellett nem került sor az Oroszország és az Egyesült Államok közötti
feszültség megvitatására sem, amely az amerikai rakétavédelmi rendszer
kelet-európai telepítése miatt alakult ki.

Bush elnök külön-külön is találkozott több vezetővel, köztük Hu Jintao kínai
elnökkel, akit biztosított arról, hogy részt fog venni az olimpia megnyitóján.
Kína pedig örömének adott hangot amiatt, hogy az amerikai elnök „nem viszi bele
a politikát” a sportrendezvénybe.

A környezetvédők azonban csöppet sem értékelik hatékonynak a háromnapos
találkozó eredményeit, mivel szerintük azok nem biztosítanak megfelelő és gyors
megoldást a globális felmelegedést illetően. A G8-as határozat legfőbb
hiányosságának azt tartják, hogy nem határoz meg indulóévet az üveghatású gázok
kibocsátásának ötvenszázalékos csökkentésére. A G8-ak legközelebb jövő nyáron,
Olaszországban találkoznak.

Olvasson tovább: