Kereső toggle

Drudge report

Az újságírás réme

Matt Drudge, aki milliókat navigál laptopjáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A félig bohém, félig titokzatos, panamakalapos Matt Drudge csak külsőre
régimódi. A negyvenes évek újságíróira emlékeztető fiatalember nagyon is korunk
embere: a „magacsinálta” Drudge működteti a világ egyik legbefolyásosabb és
legvitatottabb weboldalát.

A Drudge Report nevű weboldal első
ránézésre nem tűnik különlegesnek: a kezdetleges betűtípussal szedett
szalagcímek látszólag hevenyészett rendben sorakoznak egymás alatt. A külső
azonban senkit ne tévesszen meg: a világ legbefolyásosabb újságírójának
weboldalára tévedt az olvasó. Az oldal többségében inkább csak linkgyűjtemény,
de néha saját híreket is közöl. Drudge számos esetben majdhogynem királyokat
döntött, mivel elsőként robbantott be a köztudatba szenzációszámba menő híreket.

Annak idején elsőként szellőztette meg a Monica Lewinsky-ügyet. Miközben a téma
leközlése felett a Newsweek magazin szerkesztői még javában hezitáltak, a Drudge
Reporton megjelenő hírre szinte minden újság „ráharapott”, és a botrányt már
senki sem tartóztathatta fel. Drudge elsőként értesítette amerikai közönségét
Diana hercegnő haláláról, megszorongatta John Kerryt, az utóbbi hetekben pedig
újabb szenzációkkal állt elő.

Elsőként közölte ugyanis Barack Obamáról azt a fotót, amelyen szomáliai törzsi
öltözékben látható. A képre a weboldalt buzgón figyelő újságírók perceken belül
ráharaptak, és hatalmas nyilvánosságra tett szert. A helyzet „pikantériája”,
hogy miközben annak idején Bill Clinton még a nevét sem tudta rendesen kiejteni,
Hillary őt választotta Barack Obama lejáratására, gondolván: az a taktika, ami
ellenük működött, alkalmazható saját ellenfelükkel szemben is.

Néhány napja ugyancsak Drudge volt az, aki megszellőztette azt a hírt is, hogy
Harry herceg Afganisztánban harcol a tálibok ellen. Egy órán belül a
Buckingham-palota feloldotta a korábban kiadott hírzárlatot, Harry herceg pedig
– akit ezt követően haza is rendeltek – a CNN vezető hírei között szerepelt.

A híraggregátorként funkcionáló Drudge naponta megszállottként figyeli a
híreket, és összegyűjtött linkjei révén többmilliós forgalmat képes generálni
egy-egy hírportálon. A Washington DC-ben, elvált szülők gyermekeként nevelkedő
Drudge elmondása szerint egykor áhítozva nézegette a The Washington Post
épületét, sejtve, hogy ő maga sosem juthat majd be oda. Mára azonban fordult a
kocka: befolyása révén a patinás újság áhítozik arra, hogy cikkjeit Drudge
beválogassa a linkjei közé.

Pedig a titokzatos fiatalember nem indult túl ígéretesen: eladóként kezdte egy
McDonald’s-ban, majd egy New York-i zöldségesnél, míg végül Los Angelesbe
költözve a CBS Stúdió ajándékboltjában hajtogatott reklámpólókat, és törölgette
a port a CBS-es bögrékről. Itt került kapcsolatba aztán néhány tévéssel, akiktől
megtudott néhány aktuális pletykát, de hamar rájött, hogy a faxszoba
papírkosarából is „értékes” információkat lehet kiguberálni.

Miután céltalan fiacskájáért aggódó apjától 1994-ben ajándékba kapott egy
számítógépet, Drudge e-mailes hírlevélláncot indított, amelyben zavaros
kommentárjaival vegyített pletykákat közölt címzettjeivel. Később kialakított
egy weboldalt, áttért a politikai pletykákra, és 1995 és 1997 között ezerről
nyolcvanötezerre növelte előfizetői számát. Mára Drudge weboldalára több
millióan látogatnak el naponta, így linkjeivel hatalmas tömegeket tud egy-egy
hírportálra irányítani. A kongresszusi választások idején a friss szavazati
eredményeket tartalmazó egyik kormányzati oldalt is „belinkelte”, amely aztán a
hirtelen forgalomnövekedés miatt átmenetileg össze is omlott.

A hivatásos újságírók korábban nem tartották nagyra Drudge „munkásságát”: „csak
egy idióta, akinek van egy modemje” – hangzott az MSNBC ítélete. A The New York
Times egyik munkatársa „az ország fő bajkeverőjének” titulálta Drudge-ot, a
Newsweeknél pedig „a tisztességes, felelős újságírás rémeként” emlegették.
Időközben azonban fordult a kocka: a hírolvasók által preferált médium egyre
inkább az internet lett, amelynek sűrűjében az olyan bloggerek és
híraggregátorok segítik az eligazodást, mint Drudge, aki korán felismerte a
modern online olvasóközönség igényeit.

A sors fintora, hogy az újságírók többsége ma már arra törekszik, hogy cikkjének
linkje felkerüljön a korábban renegátnak kikiáltott Drudge weboldalára. Míg
Frank Rich, a The New York Times egyik rovatvezetője korábban az „újságírás
megtestesült ördögének” nevezte Drudge-ot, mára egész másként látja a helyzetet:
„A pletyka olyannyira az újságírás részévé vált, hogy amit ő csinál, már nem
kirívó. A hozzáállásom mindenképp megváltozott: mindig átböngészem a Drudge
Reportot.” A dolog iróniája viszont az, hogy míg politikusok, riporterek és
újságírók nap mint nap figyelik Drudge linkjeit, Tom Rosenstiel, a Kiválóság az
újságírásban nevű projekt vezetője szerint „Drudge maga tulajdonképpen nem alkot
semmit, ereje csupán a mások munkájához kapcsolódó linkekben rejlik”.

Olvasson tovább: