Kereső toggle

Teheránig ér a véres nyom

Iráni minisztereket köröz az Interpol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már az Interpol is körözteti azt az öt iráni és egy libanoni terroristát,
akik felelősek a Buenos Aires-i Zsidó Közösségi Központ (AMIA) ellen tizenhárom
éve elkövetett pusztító bombamerényletért. Ez a támadás volt az első példa arra,
hogy közel-keleti iszlám terroristák tengerentúli célpontot választottak. Irán
ma azzal fenyeget, hogy egy ellene indított támadásra a világ különböző pontjain
amerikai és izraeli érdekeltségeken áll bosszút.

Október végén tette közzé Alberto Nisman argentin legfőbb ügyész a
bombatámadásról szóló 800 oldalas jelentését, amelyben 7 iráni és 1 libanoni
személy bűnösségét bizonyítják. A támadásban 85 ember meghalt, és 151-en
sebesültek meg.

Az Interpol körözési listájára felkerült Ali Fallahidzsan, aki a bombatámadás
idején titkosszolgálati és biztonsági miniszter volt, Ahmad Vahidi, az al-Kudsz
Brigád, az Iráni Forradalmi Gárda külföldi terror-osztagának tábornoka, az iráni
rakétaprogram atyja, Mohszen Rabbani, aki a támadás idején az iráni nagykövetség
kulturális attaséja volt Buenos Airesben, Ahmad Reza Ásgári, a követség harmadik
titkára, és a világ egyik legkeresettebb terroristája, a libanoni Imád Mugnije,
akinek a fejére az Egyesült Államok 25 millió dollár vérdíjat tűzött ki. Ő
vezette 1994-ben a Hezbollah külső hírszerző szolgálatát, ma pedig a
terrorszervezet vezetőjének, Haszszán Naszrallahnak a katonai helyettese.

Az 1994. július 18-án végrehajtott merényletet az argentin legfőbb ügyész tavaly
novemberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint „az iráni kormány legfelsőbb
vezetése” hagyta jóvá. Corral vizsgálóbíró ezért bocsátott ki nemzetközi
elfogató parancsot hét iráni vezető tisztségviselő, köztük Rafszandzsáni elnök
és Ali Akbar Velajati külügyminiszter ellen is. A tömeggyilkosságot 1993.
augusztus 14-én az Omure Vijeh, a Különleges Ügyek Bizottsága mashadi ülésén
rendelte el, amelynek a fentieken kívül Ali Khamenei ajatollah, a legfelsőbb
vallási vezető és Ahmad Vahidi, a Pasdaran parancsnoka is tagja volt. Az
öngyilkos merényletet a Hezbollah terroristája, Ibrahim Husszein Berro hajtotta
végre, aki a Renault teherautójában elrejtett közel 400 kilónyi robbanóanyagot a
központ bejáratánál robbantotta fel. A módszer ugyanaz volt, mint két évvel
korábban a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség felrobbantásakor.

A merényletet a bejrúti An Nahar napilapban megjelent közleményében az Anszár
Allah nevű szervezet vállalta magára. Az elemzés világosan bizonyítja, hogy a
név csupán a Hezbollah fedőszervét rejti. Két évvel korábban a Hezbollah
ugyanabban a napilapban az Iszlám Dzsihád (a Fatah és a Hezbollah közös iszlám
terrorcsoportja) nevében vállalta a felelősséget az izraeli nagykövetség
felrobbantásáért. A végrehajtás módja egyébként magán viselte a Hezbollah
névjegyét. A szervezet számos terrorcselekményt követett el ugyanezen a módon a
nyolcvanas évek során és a kilencvenes évek elején is. Az argentin Legfelsőbb
Bíróság ítélete azt is megállapítja, hogy 1992 áprilisában az Izraeli
Nagykövetséget is ez a terrorszervezet robbantotta fel, miután izraeliek
megölték Abbász Muszavi terrorvezért.

A szervezet – a jelentés szerint – alapvetően az iráni „külpolitikai” célok
végrehajtója. Nem felszabadítási szervezet, amely egy állítólagos „izraeli
megszállás ellen” harcol, hanem vallási, iszlám fundamentalista ihletésű
terrorcsoport. Irán széles körű hírszerzői hálózatot működtetett Argentínában,
amelyet a Buenos Aires-i iráni nagykövetségről irányítottak Mohszen Rabbani és
Ásgári részvételével. Az előbbi már 1983-ban Argentínába érkezett, hogy az
At-Tauhid-mecset hitszónokaként elkezdje szervezni az iráni kémhálózatot. Négy
hónappal a merénylet előtt nevezték csak ki kulturális titkárnak a
nagykövetségre, hogy a robbantás idejére diplomáciai mentességet élvezhessen, és
elkerülhesse a felelősségre vonást. A véres akció közvetlen operatív irányítója
Ahmed Mugnidzse volt, aki 1994. július 1-jén érkezett Buenos Airesbe. A
robbantásban használt Renault teherautót Mohszen Rabbani bérelte.

Az Irán által Argentínában működtetett titkos hálózat nélkül a Hezbollah nem
lett volna képes végrehajtani a bombamerényletet.

A jelentés foglalkozik a közel-keleti helyzettel, az izraeli–arab konfliktussal
is, a támadás okait vizsgálva. Világosan kimutatja az iráni iszlám rezsim
imperialista jellegét, hogy a síita iszlám forradalom terjesztése érdekében a
teheráni rendszer – Khamenei útmutatásai alapján – még terrorcselekmények
elkövetésétől sem riad vissza. 1992-ben teheráni utasításra Berlinben
meggyilkolták a kurdisztáni Demokrata Párt főtitkárát, Szadeg Sarafkandit és
három társát. A berlini bíróság ítéletében megállapította Irán és a Hezbollah
felelősségét a négyes gyilkosság elkövetésében.

Svájcban 1990. április 24-én meggyilkolták Kazem Radzsavi egykori iráni
ENSZ-diplomatát, akinek a testvére a szélsőbaloldali ellenzéki Iráni Nemzeti
Ellenállási Tanács feje volt. A svájci bíróság ítélete szintén megállapítja az
iráni kormány felelősségét, benne a most az Interpol listájára is felkerült Ali
Fallahidzsanét is.

1991-ben bestiálisan, különös kegyetlenséggel meggyilkolták Sapur Bakhtiar
egykori iráni miniszterelnököt és helyettesét a Párizs környéki Suresnes-ben. A
bűncselekmények mögött álló apparátus csúcsaként minden alkalommal az iráni
Különleges Ügyek Bizottsága szerepelt, amely a mindenkori legfőbb vallási
vezetőből, a hírszerzési és biztonsági miniszterből, a külügyminiszterből és a
vallásügyi miniszterből, valamint a Forradalmi Gárda parancsnokából áll. Ők
határozzák meg a célpontot, gyűjtik össze a szükséges információt,
kidolgoztatják a terveket, gondoskodnak az útlevelek és vízumok kiadásáról, a
diplomáciai védelemről és a bűncselekményhez használt pénz kifehérítéséről. A
hálózat az iráni konzulátusok és nagykövetségek, valamint az adott országban
működő mecsetek radikális hitszónokai köré tömörülő személyekből épül fel.

A terrorcselekmény elkövetésében szerepet játszottak a közel-keleti események:
Mustafa Dirani terrorvezér izraeli elrablása és a Bekaa-völgyben a Hezbollah
terrorbázisának izraeli bombázása is. Ám az i-re a pontot az tette fel, hogy a
merényletet megelőzően néhány hónappal Carlos Menem akkori argentin elnök
felbontotta a két ország között korábban megkötött, nukleáris anyagoknak és
technológiáknak szállításáról szóló megállapodást Irán részére.

Olvasson tovább: