Kereső toggle

Káoszkormány

Politikai válság Lengyelországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Összeomlott a hetek óta rogyadozó lengyel koalíció. Miután Jaroslaw Kaczynski
kormányfő a maradék koalíciós minisztereket is lecserélte saját embereire, úgy
tűnik, elkerülhetetlen lesz az előrehozott választások megtartása. Az utóbbi
években gyakorlatilag felmorzsolódott baloldalnak továbbra sincs esélye, de a
válság gyengíti a Brüsszellel szemben többek között az európai alkotmány ügyében
a legélesebb kritikát megfogalmazó lengyel euroszkeptikus álláspontot is.

A legnagyobb posztkommunista ország politikai válsága július elején
mérgesedett el, amikor is a kormányfő korrupció vádjával menesztette a
kormányból Andrzej Leppert, a populista Önvédelem nevű párt vezetőjét, akit a
sajtóban azzal is vádoltak, hogy szexért adott kormánymegbízásokat. Kaczynski
leváltotta a belügyminisztert is arra hivatkozva, hogy akadályozta a
Lepper-ügyet vizsgáló bizottság munkáját. Később pedig a kormányfő további négy
minisztert menesztett: kettő az Önvédelem pártjához, kettő pedig a
katolikus-nacionalista Lengyel Családok Ligájához tartozott. Helyükre Kaczynski
saját pártjának, a Jog és Igazságosság Pártjának az emberei kerültek.
Kaczynski a jelenlegi politikai helyzet kapcsán arra hivatkozott, hogy mivel a
két kisebb koalíciós partner úgy döntött, hogy inkább az ellenzékkel működik
együtt, megszűnt a legerősebb kormánypárt, a Jog és Igazságosság parlamenti
többsége. „Ha pedig nincs többség, mivel a koalíciós partnerek megtörték a
koalíciót, akkor a választások elkerülhetetlenek – jegyezte meg a kormányfő.
Megtartjuk a választásokat, amilyen hamar csak lehet.” A voksolásra várhatóan
még november előtt sort kerítenek.
A választásokig azonban a mostani parlamentnek még jóvá kell hagynia néhány
törvényt, többek között Lengyelországnak a schengeni zónához való
csatlakozásáról szóló törvényt is. Az előrehozott választások nem kis kockázatot
jelentenek a Kaczynski testvérek pártja számára: a legújabb
közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári
Platform áll nyerésre, amely a 460 fős parlamentben 226 széket nyerhet el, míg a
Jog és Igazságosság Pártjának mindössze 152 mandátumra van esélye. Az eddigi
koalíciós partnerek, az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája lehet, hogy
ősszel nem tudja átlépni majd a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Egy csók és más semmi

Számos zsidó szervezet tiltakozását váltotta ki, hogy XVI. Benedek pápa
magánkihallgatáson fogadta Tadeusz Rydzyket, a lengyel Radio Maryja nevű
katolikus rádióadó alapítóját. A rádióadó antiszemita és idegengyűlölő
kirohanásairól híresült el, és korábban már a Vatikán is nemtetszését fejezte ki
Rydzyk atya politikai aktivitása miatt.

A Vatikán közleménye szerint a pápa csupán kézcsókot engedett Rydzyknek, ami
azonban „nem feltételezi, hogy a Szentszéknek a zsidókkal szembeni magatartása
megváltozott volna”. Zsidó szervezetek azonban elítélték a találkozót, és arra
szólították fel a pápát, hogy rója meg Rydzyket és rádióadóját, amely
rendszeresen sugároz antiszemita felhangú adásokat. A vatikáni közlemény a
követelésekre nem reagált.

Az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke, Richard Prasquier többet vár: „Üdvözöljük
a Vatikán közleményét… de mindazonáltal reméljük, hogy a Vatikán erőteljesen
elítéli majd a Radio Maryja által propagált antiszemitizmust.” Abraham Foxman, a
Rágalmazásellenes Liga vezetője pedig sajnálkozását fejezte ki, mivel a pápa a
találkozóval „hivatala hitelességét és a világ előtt élvezett integritását”
kölcsönözte a radikális lengyel papnak.

Izrael varsói nagykövete már a múlt hónapban azért sürgette Lengyelországot és a
katolikus egyházat, hogy lépjen fel a Radio Maryja ellen, amiért az többször is
inzultálta a zsidóságot, illetve a zsidó kultúrát.

A zsidó szervezetek szerint a mostani találkozó épp ennek ellenkezőjéről tesz
tanúbizonyságot. Az egyik lengyel lap értesülései szerint a pápa megköszönte a
Radio Maryja hallgatóinak, hogy imádkoznak érte, és áldását adta az adóra. A
Szentszék ezt az információt nem erősítette meg.

Rydzyk a múlt hónapban nyilvánosan kért bocsánatot, amiért a „zsidó lobbit”
azzal vádolta, hogy milliókat akar kártérítésként kicsikarni az államtól. Az
atya egy előadásában Lech Kaczynski államfőt is „szélhámosnak” és a „zsidó lobbi
támogatójának” titulálta a nyáron, noha köztudottan jó kapcsolatot ápolt eddig a
Kaczynski fivérekkel, a választások idején rádiója erőteljesen támogatta az
ikerpárt. A rádióadó az antiszemita kirohanások mellett szélsőségesen
nacionalista és EU-ellenes adásokat is sugároz, amelyek tartalmát korábban már a
Vatikán és a lengyel püspökök tanácsa is bírálta.

Néhány zsidó vezető egyébként kifogásolta a pápa azon közelmúltbeli döntését is,
amely alapján felújítanák a latin nyelvű miséket. Ez ugyanis tartalmaz egy imát
a zsidók megtéréséért. A pápa egyik munkatársa szerint a vitatott részt ki lehet
hagyni a ceremóniából. A felvetést a Simon Wiesenthal Központ lelkesen
üdvözölte. A pápa maga a jövő hónapban Ausztriába készül, ahol egy
holokauszt-emlékmű meglátogatását is tervbe vette.

Olvasson tovább: