Kereső toggle

Elnöki csárdás

A román államfő Székelyföldön nyaralt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éles bírálatokat váltott ki a székelyföldi tapasztalatokat taglaló
államelnöki beszámoló Romániában. Traian Basescu öt napig tartózkodott
Székelyföldön, de pihenése alatt találkozott a hivatalos és az ellenzéki magyar
vezetőkkel is.



A veszedelmesnek minősített székelyföldi útjelző táblát azóta már elbontatták


Fotó: MTI

Bukarestbe visszatérve az államfő összegezte nyaralásának következtetéseit.
Hangsúlyozta: a magyar gyerekeknek idegen nyelvként kell tanítani a románt, hogy
eséllyel tagolódjanak be a román társadalomba és munkapiacra; a székely megyék
és a térség legnagyobb gondja a szegénység, a tőkehiány és a befektetők
elmaradása. Kitért a székely megyék elszakadásának veszélyére: véleménye szerint
csak a nacionalista politikusok fejében létezik ez a forgatókönyv, mivel a
térségben magyarok és románok teljes békében élnek egymás mellett.

Az elnök azonban élesen bírálta a politikusokat: meglátása szerint az RMDSZ
„feudális állapotokat” tart fenn a két megyében, olyan közalkalmazottaktól is
megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, akik nem dolgoznak közvetlenül a
lakossággal. Hozzátette: a helyiek a tudomására hozták, hogy a magyaroknak is
vannak „helyi báróik”, olyan újgazdagok, akik korrupció útján szerezték
vagyonukat.



Traian Basescu

Fotó: AP

Az elnök egyaránt bírálta az RMDSZ-t és az ellenzéki Magyar Polgári
Szövetséget (MPSZ), mert véleménye szerint a két szervezet öncélú érdekek fölött
viaskodik, s nem törődik a lakosság égető gondjaival. Kijelentette, hogy a
magyar szervezeteket a helyhatósági tisztségek megszerzése állítja egymással
szembe, a parlamenti választásokra majd összefognak, ami természetes. Leszögezte
azt is, hogy autonómiáról nem, csakis decentralizációról lehet szó, ugyanannyi
autonómiája lehet Székelyföldnek, amennyivel az ország más megyéi rendelkeznek.


A látogatás után Markó Béla pozitívumként emelte ki, hogy Basescu elment
Székelyföldre, és ott többnyire helytálló személyes tapasztalatokat szerzett. Az
RMDSZ elnöke lapunknak ugyanakkor kijelentette, hogy az államelnök politikai
üzenete egyértelmű volt, miszerint a székelyeknek nincs szükségük az RMDSZ-re,
„mert itt van az állam elnöke, és ő majd megoldja a dolgokat”. Világos az elnök
politikai szándéka is, nincsen szükség autonómiára, RMDSZ-re, sajátos politikai
megoldásokra, egyáltalán, pártokra sincsen szükség, ő egyedül mindent megold –
mondta Markó Béla lapunknak.

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elutasította az MPSZ-t ért elnöki
bírálatokat, viszont igazat adott Basescunak abban, hogy az RMDSZ „feudális
állapotokat” tart fent. Ő is dicsérte az elnököt azért, hogy saját szemével
akart meggyőződni a székelyföldi állapotokról, s kifejtette, hogy az elnök
példáját a román politikusoknak és újságíróknak követniük kellene. Szász Jenő
arra kérte Traian Basescut, hogy biztosítsa az állami intézmények objektív
működését a Magyar Polgári Párt bejegyzése során. A Magyar Polgári Szövetség már
korábban bejelentette, hogy összegyűjtötte a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez
szükséges 25 ezer aláírást – mondta lapunknak az elnök-polgármester.

A román sajtó azonban „elnöki csárdást” emlegetve, kemény kritikával illette
Basescu beszámolóját. Sok újság idézte a nyelvoktatással kapcsolatos elnöki
mondatot: „A magyar gyerekek dalolva tanulják az angolt, és sírva a románt.”

A lapok pozitívan értékelték, hogy az államfő „integrálni kívánja a magyarokat
és a székelyeket”, mert ez „európai szinten is hasznos lenne”. De elítélték,
amiért populista módon a „radikális” MPSZ pártjára állott, annak érdekében, hogy
az RMDSZ-t „megbüntesse”, „szétrobbantsa”, és a magyarokat parlamenti képviselet
nélkül hagyja.

Táblaháború

Kovászna megye Brassó felőli bejáratánál a Székelyföld határát jelző üdvözlő
táblát szereltek fel a megyei tanács és az RMDSZ vezetői. A székely kaput és két
székelyruhás figurát ábrázoló, magyar, román és angol nyelven feltüntetett
Székelyföld feliratú, 18 négyzetméteres táblával arra szeretnék felvonni az
átutazók figyelmét, hogy sajátos történelemmel, kultúrával rendelkező, ősi
magyar népesség lakta területen járnak, amelyet érdemes közelebbről is
megismerni. „A tábla létjogosultságát az a tény is igazolja, hogy az Európai
Unióban fontos a regionális identitás megőrzése és hirdetése.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, ilyen közös szimbólumokkal kell jelezni, hogy
Kovászna, Hargita és Maros megye összetartozik. A szövetségi elnök szerint a
Székelyföld esetében azonban kétségtelenül ennél többről van szó, hiszen ez
jelzi azt, hogy az autonómia megvalósítása célja a székelységnek, és ez az oka
annak, hogy ilyen esetben mindig „felborzolódnak az idegek” a román politikában.


Hétfőn aztán le is került a tábla: leszereltették a brassói regionális útügyi
igazgatóság képviselői. A csütörtökön avatott táblát azért kifogásolták a
hatóságok, mert azt az országúthoz túl közel állították fel, ráadásul más
helyen, mint amire az építkezési engedélyük szólt. A tábla ellen korábban több
román párt vezetője is kikelt, egyesek alkotmányellenesnek, mások
diszkriminatívnak találták.

Olvasson tovább: