Kereső toggle

Vádalku az elnökkel

Mose Kacavot nem küldik börtönbe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Heves tiltakozásokat váltott ki Izraelben Menahem Mazuz izraeli főügyész
döntése a Móse Kacav volt államfő ellen indított vádeljárás ügyében. A főügyész
ugyanis a hétvégén leköszönt elnökkel szemben több vádpontot ejtett (köztük a
legsúlyosabbat, a nemi erőszak elkövetését), így Kacav – a közvélemény és több
jogi szakértő nagy megrökönyödésére – enyhébb büntetéssel megúszhatja.

A legnagyobb megdöbbenést az okozta, hogy mostani döntésével ellentétben
Mazuz az év elején bejelentette: kész Kacav ellen vádat emelni, többek között
nemi erőszak elkövetése miatt is. Döntésében akkor négy, korábban az államfő
beosztottjaként dolgozó hölggyel szemben tanúsított viselkedésére hivatkozott,
mely alapján az államfőre kiszabható büntetés akár 16 év börtönbüntetés is
lehetett volna. Ehhez képest azonban a főügyész a múlt héten bejelentette, hogy
vádalku született Kacav ügyében, mely azt jelenti, hogy a volt elnök beismeri
bűnösségét szexuális zaklatás és szeméremsértés ügyében, elkerülve így a nemi
erőszak elkövetése miatti vádemelést, amiért cserébe csak felfüggesztett
börtönbüntetést kap.

Az eljárás során több vádpontot is ejtettek Kacavval szemben, a végső
változatban már csak két hölgy vádjai szerepeltek. A főügyész arra hivatkozott,
hogy a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak során olyan régi időpont merül fel,
melyre nem lehet „hatékony” eljárást alapozni. Kérdés, hogy Mazuz januárban
miért nem erre a következtetésre jutott, és vajon mi változtathatta meg
álláspontját? Döntését ugyanis Kacav ügyvédeinek meghallgatásával indokolta, azt
azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan milyen tényezők
befolyásolták. A januári „körülményekhez” képest az ügyvédek állítólag semmilyen
újabb információval nem szolgáltak.

A Haifai Egyetem egyik professzora azzal vádolta Mazuzt, hogy logikátlanul és
rendkívül méltatlanul cselekedett, és értetlenül áll a legfőbb ügyész radikális
fordulata előtt. A Tel Aviv Egyetem volt előadója, Gad Barzilai pedig vizsgálat
elindítását szorgalmazta a Mazuz vezette Állami Főügyészség „helytelen
viselkedése” miatt. Barzilai úgy véli, hogy a főügyész januári álláspontjában
bekövetkezett pálfordulás annak tudható be, hogy az uralkodó elit hatalma és
gazdagsága megfélemlítette.

A közvélemény szintén nemtetszését fejezte ki a vádalkut illetően, különösen a
nők jogait védő szervezetek hallatták hangjukat. Egy közvélemény-kutatás szerint
a megkérdezettek 70 százaléka elégedetlen volt a megállapodással kapcsolatosan.
Tel Avivban tiltakozó gyűlésre is sor került, melyen 20 ezren vettek részt,
jogvédő csoportok pedig öt petíciót nyújtottak be az alkuval szemben a
Legfelsőbb Bíróságra. A bíróság csütörtökig adott időt az ügyészségnek, hogy a
petíciókra reagáljon, Kacav ügyvédei azonban középkori boszorkányüldözéshez
hasonlítják a védencük körül kialakult helyzetet. Kacav mindenesetre – ha nem is
olyan könnyen – de megvált posztjától, utódja a június közepén megválasztott
veterán politikus, Simon Peresz lesz.

A Hamasz a Templom-hegyet akarja

A Jerusalem Post értesülései szerint a Hamasz nagy erőfeszítéseket
tesz arra, hogy megszerezze a jeruzsálemi Templom-hegy és az ott álló mecsetek
feletti irányítást. A szent helyek irányítása a Hamasz számára stratégiai
jelentőséggel bírna, hiszen megerősítené helyzetét a palesztin területeken és az
egész muzulmán világban is. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a Sin Bet izraeli
biztonsági szolgálatnak több ízben sikerült megakadályoznia, hogy a
terrorszervezet a zsidó fővárosban új tagokat toborozzon és az ideológiáját
terjessze.

Tisztviselők szerint a Hamasz az elmúlt évek folyamán több millió dollárt
fektetett be jeruzsálemi jótékonysági és vallási intézményekbe, valamint a
Templom-hegyen zajló építkezésekbe. Nemrégiben például fürdőhelyiséget épített,
valamint megnagyobbította a Salamon Istállójában található könyvtárat és
imatermeket. Egy magas rangú tisztviselő szerint a Hamasz célja, hogy
aktivistákat toborozzon az izraeli arab lakosság körében, akiken keresztül
erősíteni tudná jelenlétét a városban, és hogy teljes mértékben ellenőrzése alá
vonja a Templom-hegyet. Ezért tett kísérletet arra is, hogy beépítse az embereit
a szent helyet felügyelők, valamint az ott tevékenykedő vallási vezetők közé. A
jordániai Vakf-felügyelet tulajdonképpen egyáltalán nem gördít akadályt a
terrorszervezet céljának megvalósítása elé, ráadásul tovább könnyíti a Hamasz
helyzetét az is, hogy a muszlim vallási hatóság, a Vakf 2000 óta komoly anyagi
problémákkal küszködik.

Az izraeli titkosszolgálat tizenegy olyan Hamasz-tagot tartóztatott le, akiknek
tevékenysége Jeruzsálemre irányult, többségük izraeli személyi igazolvánnyal
rendelkezett, és egyesek közülük a Hamasz parlamenti képviselői voltak. A vád
mindannyiukkal szemben terrorcsoporthoz való tartozás és illegális
terrortevékenységek anyagi támogatása. A Hamasz jeruzsálemi központját egyébként
a terrorszervezet szíriai központja alapította, melyhez a szaúd-arábiai
„jótékonysági” intézmények láncolata is támogatást nyújtott. A mozgalom az
elmúlt években növelte tevékenységét Kelet-Jeruzsálemben, ahol vallásos
intézményeket hozott létre, és ártatlan ünnepségeknek tűnő rendezvényeket
használt fel arra, hogy a muzulmánok között terjessze a Hamasz ideológiáját.
Több félig vallási jellegű szerveződés is alakult, melyekkel az illegális
tevékenységeket tudták álcázni. Egy vezető Hamasz tisztviselőt, Jakub Abu
Asszabot például azért tartóztatták le, mert állítólag egy olyan
„futárszolgálatot” vezetett, mely Ciszjordániából és külföldről szállított
pénzösszegeket a jeruzsálemi Hamasz-központba.

Olvasson tovább: