Kereső toggle

Újraszervezett terrorhálózatok

Az al-Kaida fiatalok ezreit toborozza Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakértők szerint ma sokkal átfogóbb, elszórtabb és erőteljesebb
terrorfenyegetettséggel nézünk szembe, mint a szeptember 11-ei támadások előtt
vagy közvetlenül utána. Úgy tűnik, a dzsihádisták hosszú távú konfrontációra
rendezkedtek be; Nagy-Britanniában úgy vélik, hogy ez a küzdelem még legalább 15
évet vesz igénybe.



Muzulmánok Birminghamben Fotó: AP

Az al-Kaida „aktivitását” támasztja alá az is, hogy a legutóbb Londonban és
Glasgow-ban meghiúsított merénylet elkövetői közül némelyek az Irakban működő
al-Kaidával álltak kapcsolatban. Brit illetékesek bizonyítékok alapján
megállapították, hogy több gyanúsított a támadást megelőző hónapokban e-mailen
és telefonon is érintkezett az Irakban tevékenykedő terrorista vezérekkel. Az
iraki csoportot egyébként egy titokzatos egyiptomi, Abu Ajjub al-Masri vezeti,
aki Zarkavi halála után vette át az irányítást. A mostani merénylettel állítólag
Tony Blairnek akartak „megfizetni” az iraki háborúban játszott szerepéért.

Az MI5 titkosszolgálat volt főigazgatója, Eliza Manningham-Buller beszámolója
szerint Nagy-Britanniában körülbelül kétszáz terrorhálózat tevékenykedik,
amelyekben ezerhétszáz terrorista készül arra, hogy egyidejűleg akár harminc
támadást hajtsanak végre. A volt kémfőnök ezenkívül felhívta a figyelmet a
vegyi, illetve biológiai fegyverekkel elkövetett terrorakciók növekvő
veszélyeire is. Véleménye szerint aggasztó a muszlim tizenévesek
radikalizálódása és aktív szerepvállalása merényletek elkövetésében, és úgy
véli, a rendőrségnek muszlim informátorok titkos hálózatát kellene létrehoznia.
A terroristák felkutatása a muszlim közösségben valószínűleg társadalmi
feszültségeket fog eredményezni, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy mindez ne
tántorítsa el a rendőrséget és a biztonsági szolgálatokat a hírszerzéstől, mely
elengedhetetlenül fontos a terrorveszély elhárításához. Manningham-Buller
értesülései szerint jelenleg negyven terrorizmussal kapcsolatos eljárásban több
mint száz gyanúsítottat, köztük nyolc brit rendőrtisztet és több civil
alkalmazottat vádolnak azzal, hogy kapcsolatban állnak az al-Kaidával.

Nagy-Britanniában úgy vélik, az iszlámista terroristák elleni harc akár tizenöt
évet is igénybe vehet. Az újonnan kinevezett biztonsági miniszter, Sir Alan West
admirális arra szólította fel a briteket, hogy egy kicsit rugaszkodjanak el
„brit sajátosságuktól”, vagyis jelentsék bárkiről, ha valami gyanúsat észlelnek,
mert így megelőzhető, hogy ártatlan emberek életét oltsák ki. Legsürgetőbb
feladatának a fiatal muszlimok radikalizálódásának kezelését tekinti, ugyanakkor
azt is kijelentette, hogy mindenütt a politikai konszenzusra törekszik. Emellett
hadat indított a „terror elleni háború” kifejezés ellen is, amelyet egyébként
Tony Blair előző miniszterelnök távozása után száműztek a hivatalos brit
politikai szóhasználatból. A miniszter nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy a
merényletek kapcsán a „muszlim közösség” felelősségét emlegették.

A hírszerzés és a nyomozások hosszú és kemény munkája kifizetődőnek bizonyult az
elmúlt években az Egye-sült Államokban és Európában is. A szeptember 11-ei
események óta több tucat jelentős támadást sikerült meghiúsítani, melyek közül
több felülmúlta volna az Amerika elleni támadásokat. Európában több száz
terroristagyanús személyt tartóztattak le, akik közül sokan teljes jogú európai
állampolgárok. Egyes szakértők szerint az idő előrehaladtával a veszély
erősödik, mivel elszórtan és kiszámíthatatlanul jelentkező nemzetközi
fenyegetettségről van szó. Az amerikai ABC televízió Frontline című műsorában
egy biztonsági elemző franchise szisztémához hasonlította a terrorhálózat
tevékenységét. A helyi csoportok kapcsolatban állnak külföldi tervezőkkel,
akiktől a főbb utasításokat kapják, az akciók pontos idejét, részleteit azonban
már ők határozzák meg. A felderítést nehezíti, hogy a hálózatban a kapcsolódási
pontok nem egyértelműek, és az eltérő jogrendszerekből adódóan a beszerzett
bizonyítékok nehezen egyesíthetők. Így a terrorizmussal gyanúsítottakat gyakran
szabadon kell engedni, mint például az egyiptomi Ahmed Rabeit, akit az olasz
rendőrség Milánóban lehallgatott, amint európai célpontok elleni öngyilkos
merényletekhez toborzott fiatalokat. Rabei azonban elutazott Olaszországból,
mielőtt letartóztatták volna, így a begyűjtött bizonyítékokat már nem lehet
felhasználni ellene.

Különös házasság

Brit nőt vett feleségül Oszama bin Laden egyik fia egy romantikus nyaralást
követően, majd brit vízumért folyamodott.

Az 51 éves Jane Felix-Browne mindeddig közvetlen családtagjai és barátai előtt
is titkolta a 27 éves Omar Oszama bin Ladennel kötött házasságát. Az angliai
Cheshire-ben szociális tanácsadóként dolgozó nagymama azonban most a
nyilvánosság előtt is felvállalta bin Laden negyedik, legidősebb fiával kötött
frigyét. A sclerosis multiplexben szenvedő, eddig ötször elvált nő már első, 16
évesen egy szaúdi férfival kötött házassága során kapcsolatba került a bin Laden
családdal, ám Omarral csak tavaly ősszel ismerkedett meg Egyiptomban, mikor ott
egy gyógykezelési terápián vett részt. „Szeretném felvenni a férjem nevét, de
ezt nyilván nem tehetem meg. Csak remélni tudom, hogy az emberek megértik, a
fiúhoz mentem hozzá, nem az apjához. Ő a legszebb férfi, akivel valaha is
találkoztam. Egy tiszta szívű, igazi úriember” – nyilatkozta Felix-Browne. A
második feleség helyét betöltő asszony szerint Omar 2000 óta nem találkozott
apjával, akivel annak szélsőséges nézetei miatt veszett össze.

Elszalasztott lehetőség

Az Egyesült Államok állítólag 2005 elején végezhetett volna több al-Kaida
vezetővel. A Bush-kormány azonban az utolsó pillanatban lefújta a titkos katonai
akciót, melynek célja a Pakisztán hegyeiben rejtőzködő al-Kaida vezetők elfogása
lett volna, mivel úgy ítélték, hogy a hadművelet túlságosan kockázatos, és
veszélyeztette volna a fontos szövetségesnek számító Pakisztánnal való
kapcsolatot. A célpont az al-Kaida vezetőinek egy találkozója lett volna, melyen
hírszerzési tisztek szerint Ajman az-Zavahiri is részt vett. A haditengerészet
egyik egysége már ejtőernyőkkel felszerelve repülőgépre ült a küldetés
végrehajtására, ám az akciót az utolsó pillanatban lefújták. Hasonló
kockázatkerülés jellemezte a Clinton-kormány tevékenységét is: a bin Laden
elfogására, illetve megölésére indított küldetéseket sosem hajtották végre.

Olvasson tovább: