Kereső toggle

Keresztényüldözés iszlám módra

Túszejtés és keresztre feszítés a Közel-Keleten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Missziós tevékenységet végző dél-koreai fiatalokat ejtettek túszul a
szélsőséges iszlamizmust hirdető tálib fegyveresek. A szomszédos Irakban pedig a
keresztényeket vallásuk miatt kényszerítik hazájuk elhagyására, nem ritkán
brutálisan kegyetlen eszközökkel – állítja egy holland parlamenti képviselő, aki
a térségbe látogatott.



A túszul ejtett dél–koreai csoport indulás előtt

Az afgán kormány ellen küzdő muzulmán fegyveresek huszonhárom dél-koreai
állampolgárt ejtettek túszul vasárnap. A lázadó tálibok szóvivője ismeretlen
helyről műholdas telefonon keresztül jelentette be az „Afganisztáni Iszlám
Emirátus” követeléseit: hetven bebörtönzött tálib fogoly szabadon bocsátását,
illetve a kétszáz fős dél-koreai katonai kontingens azonnali kivonását. Bár az
első nap a tálibok még a huszonhárom túsz azonnali kivégzésével fenyegettek
abban az esetben, ha a kormányerők nem engednek, másnap már láttak esélyt a
„békés megoldásra”. Lapzártánkkor érkezett hírek szerint azonban a tálibok egy
túszt kivégeztek, nyolc fiatalt pedig nagy összegű váltságdíj ellenében – a
koreai hírügynökségek szerint – elengedtek. Ilyen nagy-számú, külföldiekből álló
csoportot a tálibok rezsimjük összeomlása óta nem tudtak foglyul ejteni. Az
afgán hadsereg körbevette a túszszedők feltételezett helyét, a tárgyalások pedig
a helyi törzsi vezetők bevonásával zajlanak, akik közvetítő szerepet töltenek be
az afgán kormányerők és a tálib lázadók között.

A túszul ejtett csoport jó része huszas vagy harmincas éveiben járó hölgy,
ápolónők és angolnyelvtanárok, akik egy dél-koreai evangéliumi egyházhoz
kötődnek, és karitatív munkát végeztek Afganisztán területén. A koreai hivatalos
közlések szerint a foglyul ejtettek nem folytattak missziós tevékenységet,
kizárólag orvosi és oktatási jellegű volt a ténykedésük. Ezt ugyanakkor cáfolni
látszik a Koreai Keresztény Tanács egyik vezetőjének, Joseph Parknak a
nyilatkozata, aki szerint a koreai fiatal keresztények evangelizáló munkában és
gyermekek felé való szolgálatban vettek részt Kandahárban, majd hozzátette: „nem
fordíthatunk hátat a szegényeknek és gyermekeknek a biztonsági kockázatok
miatt”.

A tálibok szóvivője egyben felvállalta annak a két német állampolgárnak és öt
afgánnak a túszul ejtését is, akik egy héttel korábban estek áldozatul a
szélsőségeseknek. A foglyul ejtett németek egy vízierőmű-projekten dolgoztak,
amikor tálib fegyveresek fogságába estek. Az egyik német holttestét időközben
megtalálták, amellyel összefüggésben a tálibok közölték: kivégezték a németet,
mivel Berlin nem volt hajlandó tárgyalni a háromezer német katona Afganisztánból
történő kivonásáról. Mint utóbb kiderült, a szerencsétlenül járt német mérnök
halálát valójában az okozta, hogy nem kaphatta meg időben gyógyszereit.



A kétségbeesett rokonok Fotók: AP

A dél-koreai keresztény egyházak igen aktív missziós tevékenységet
folytatnak. Az Ázsia leginkább protestáns országának tartott Dél-Koreából évente
átlagosan ezer misszionárius ered útnak keresztény szolgálat céljából, általában
olyan régiók felé, ahol a kereszténység még nyomokban sem lelhető fel, az
üldöztetés esélye viszont igen magas. Tavaly nyáron ezerkétszáz koreai kísérelt
meg „békemenetet” tartani Kabulban. A rendezvény biztonsági okokból végül nem
jött létre, a résztvevőket pedig kiutasították Afganisztánból.

Irakban sem biztonságos, ha valaki nyíltan vállalja keresztény hitét. Ezt
látszik igazolni, hogy ezrével menekülnek el keresztény vallású irakiak arra
hivatkozva, hogy folyamatos és nyílt erőszaknak vannak kiszolgáltatva. A
legutóbbi ilyen cselekmény nyolcvan életet követelt, amikor egy muzulmán
öngyilkos merénylő detonátorokkal megrakott teherautót vezetett az Irak északi
részén lévő Kirkuk egyik imádkozásra is használt épületébe.

Iraki keresztények elleni különös kegyetlenségről számolt be Maxime Verhagen
holland külügyminiszternek Joël Voordewind holland parlamenti képviselő, aki egy
szakértői bizottság tagjaként tett látogatást több közel-keleti államban.
ENSZ-forrásokra hivatkozva közölte, hogy több keresztény vallású személyt fára
feszítettek, végtagjaikat a fához kötözték és odaszögelték, majd meggyújtották
köteleiket. A holland képviselő beszámolt arról, hogy személyesen találkozott
valakivel, aki túlélte a keresztre feszítést, de a kínzások nyomai jól láthatóak
voltak a testén. Az atrocitások olyan keresztényeket értek, akik vallási
szempontból vegyes házasságban éltek, vagy korábban az iszlámról tértek át a
kereszténységre.

Olvasson tovább: