A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
Kisgyermek korában Szin Dong-Hjok azt hitte, hogy a földön mindenki egy
észak-koreai koncentrációs táborban él. Szin a koreai Pjeongan tartományban
elhelyezkedő „14-es tábor” egyik cellájában született, és nagyon sokáig biztos
volt abban, hogy a szögesdrótok mögött fog meghalni is.
A 24 éves Szin szülei azért kerültek koncentrációs táborba, mert felmerült a
gyanúja annak, hogy a családjukból valaki disszidens lett. Kim Jong-il diktátor
„háromgenerációs rendelete” értelmében ilyen esetekben nemcsak a vádlottakat,
hanem azok gyermekeit és unokáit is „átnevelő táborokba” deportálják.
Szin 13 éves volt, amikor édesanyját és testvérét szökés közben elkapták.
A fiút megkínozták, majd végignézették vele azt, ahogy anyját felakasztják,
testvérét pedig agyonlövik. A szökési kísérlet után Szinnek és apjának még
többet kellett dolgozniuk, a többi elítélttel nem társaloghattak. A fiút mégis
összehozta a sors egy olyan rabbal, aki a táboron kívüli világról mesélt neki,
és nemsokára mindketten a szökés mellett döntöttek.
2005 januárjában kínálkozott egy alkalom a szökésre: a tábor kevésbé őrzött
ruhagyárába osztották be őket. A két férfi futásnak eredt, hogy a drótkerítésen
átmászva elmeneküljenek. Nem tudták azonban, hogy a kerítésbe áramot vezettek,
így amikor Szin társa elsőként a kerítéshez ért, azonnal meghalt.
Szinnek viszont sikerült a barátja által felszakított résen átugrania, és bár
súlyos égési sérüléseket szenvedett, szabad volt!
Huszonöt nappal később az észak-koreai fiúnak sikerült a határőröket
megvesztegetve Kínába szöknie, ahol a dél-koreai konzulátuson politikai
menedékjogot kapott. Az azóta Dél-Koreában élő Szin a napokban hozta
nyilvánosságra szomorú történetét. „Ne csináljanak hőst belőlem – nyilatkozta
Szin egy újságírónak. – Gyáva voltam. A táborban, ott voltak igazi hősök is
Akik akkor sem vallottak, amikor kivégezték őket
”
Egyes becslések szerint az észak-koreai rezsim kétszázezer „nemkívánatos
személyt” tart fogva munkatáborokban, de több százezerre tehető azoknak az
áldozatoknak a száma, akik eddig ilyen koncentrációs táborokban haltak meg. A
beszámolók szerint léteznek olyan táborok, ahol évente a „lakók” 20 százaléka
hal meg a rettenetes körülmények és a rendszeres kivégzések következtében. Mivel
a kommunista rezsim semmilyen információt nem közöl a táborokról, az egyetlen
hírforrás sokáig az onnan sikeresen megszökött raboktól származott. De néhány
tábort mára műholdas felvételeken is sikerült rögzíteni. A felvételeken
tengernyi barakk látható, amelyeket háromméteres szögesdrótkerítések és
taposóaknák vesznek körül.
A BBC nemrégiben megjelentetett riportja szerint a táborok foglyain
tömegpusztító fegyverek hatóanyagaival emberkísérleteket is végeznek. A
riportfilm megszólaltatta Észak-Korea pekingi nagykövetségének volt katonai
attaséját, aki öt éve Dél-Koreába szökött, de korábban maga is egy észak-koreai
koncentrációs táborban dolgozott. A volt diplomata beismerte: maga is közvetlen
részese volt tömeggyilkosságoknak, és egy alkalommal harmincegy ember
megölésében működött közre. A táborok személyzetének az agyát azzal az
ideológiával itatják át, hogy a rendszer ellenségeivel van dolguk, akik az
ország minden bajának első számú okozói...
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!