Kereső toggle

Szoborháború

Zavargások Észtországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gázháború és az Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer miatti
orosz tiltakozás után újabb konfliktus alakult ki Oroszország és a Nyugat
között. Az észt főváros központjából elszállították ugyanis a második
világháborús szovjet emlékművet, amit véres utcai zavargások követtek Tallinban.



Fotó: AP

Tizenkét koporsót találtak azon a dombon, ahol a múlt hétig a szovjet emlékmű
állt az észt fővárosban. A bronzakatonát – ahogy a szobrot nevezik – már át is
szállították Tallinn katonai temetőjébe. A koporsókban talált emberi
maradványokat DNS-vizsgálatokkal azonosítják majd – ígéri Ullar Labo, az észt
igazságügyi orvosszakértői intézet igazgatója.

Azért rendelték el az emlékmű áthelyezését, mert az észt kormány szerint így
kerül méltó helyre. Tallinn központjában ugyanis – úgymond – nem övezte kellő
tisztelet az 1947-ben a szovjet katonák emlékére állított szobrot, amelyben a
legtöbb észt a több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja. A lakosság
negyedét kitevő orosz kisebbség viszont a világháborúban elesett szovjet katonák
emléke meggyalázásának tartja az áthelyezést. A két éjszakán át tartó
zavargásokban is főként oroszok vettek részt. A tiltakozók nemcsak
elégedetlenségüknek adtak hangot, hanem kirakatokat törtek be és több üzletet
kifosztottak. A rendőrök és a tüntetők véres összecsapásaiban meghalt egy orosz
állampolgárságú fiatalember.

Az észt hatóságok azt mondják, hogy nem a rendőrök bántalmazása miatt vesztette
életét, hanem személyes konfliktusba keveredett a zavargások során, melyekben
több mint százötven ember megsérült, nyolcszázat pedig letartóztattak. A helyzet
súlyosságára jellemző, hogy az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Németország
kancellárja telefonon igyekezett megnyugtatni a feleket. Angela Merkel az orosz
elnöktől és az észt kormánytól is önuralmat, illetve önmérsékletet kért. A
konfliktusban az EU-tagállamok közé tartozó Észtország oldalára állt a másik két
balti állam: Lettország és Litvánia, valamint az ugyancsak EU-tag Lengyelország
és Finnország is.

Közben Moszkvából orosz parlamenti küldöttség érkezett Tallinnba, hogy
tájékozódjon a helyzetről. Nyikolaj Kovaljov, a duma veteránügyi bizottságának
elnöke és a küldöttség vezetője azt mondta még indulás előtt, hogy nemcsak
magáról az emlékműről kérnek információkat, hanem azokat az orosz polgárokat is
ki akarják szabadítani, akik a bronzkatona védelmében mentek az utcákra.
Kovaljov a világtörténelemben példátlan provokációnak nevezte, ami Észtországban
történik. „Oroszország így arra kényszerül, hogy igen kemény választ adjon erre
a nyilvánvalóan tudatos akcióra” – mondta a delegációvezető.

Tallinn polgármestere ugyanakkor megbékélési fórumot hívott össze hétvégére az
észt és orosz ajkú lakosság részvételével. Edgar Savisaar, aki egyben a
mérsékelten baloldali észt Centrumpártnak, az ellenzék legnagyobb pártjának
elnöke, eddig sem értett egyet a kormány szerinte elhamarkodott intézkedéseivel.
Savisaar szerint a válságból csakis a párbeszéd útján lehet kiutat találni a
rendkívül polarizálódott Észtországban. A polgármester azt mondja, hogy a
mostani konfliktus biztosan nem tesz jót az észtországi orosz kisebbség amúgy is
vontatottan haladó integrációjának.

Ezzel egy időben az orosz fővárosban is magasra csaptak az indulatok. A moszkvai
észt nagykövetséget ugyanis Kreml-barát ifjúsági szervezetek vették körbe. A
tüntetők gyászszertartást rendeztek a tallinni zavargások során elhunyt orosz
fiatalember emlékére. Az észt államfő tiltakozó jegyzéket juttatott el az orosz
hatóságokhoz, melyben azt sérelmezte, hogy szerinte a diplomaták ostrom alatt
állnak. Toomas Hendrik Ilves kifogásolta, hogy hazája moszkvai nagykövetségét
negyedik napja valóságos blokád alatt tartják a Nasi (Mieink), a Mesztnije
(Helyiek), a Molodaja Gvargyija (Ifjú Gárda) és a Kremlhez közel álló más
ifjúsági szervezetek. A hét elején már sátrakat vertek a diplomáciai képviselet
környékén. A tallinni külügyminisztérium azt mondja, hogy az orosz hatóságok
mindezt tétlenül nézik. A tüntető fiatalok ráadásul nem engedték be a
nagykövetségre a független orosz REN TV újságíróit, akik vízumért akartak
folyamodni, hogy a tallinni helyzetről tudósítsanak.

Az észt kormány egyenesen azzal vádolja Oroszországot, hogy az provokálta ki a
két éjszakán át tartó zavargásokat Tallinnban. Urmasz Paet külügyminiszter azt
nyilatkozta, hogy az orosz vezetés provokatív kijelentéseivel beavatkozott az
észt belügyekbe, amikor aggodalmát fejezte ki, amiért elvitték Tallinn
központjából a második világháborús emlékművet.

Az észt hatóságok pedig arról számoltak be, hogy az ország hivatalos internetes
honlapjait ismétlődő elektronikus támadások érték, ezért letiltották azok
külföldről való hozzáférhetőségét. A tallinni rádióban elhangzott, hogy hackerek
feltörték a kormányzó Reform Párt hivatalos honlapját, és Andrus Ansip
miniszterelnök nevében hamisított bocsánatkérést helyeztek el rajta.

Olvasson tovább: