Kereső toggle

Gyilkosokat foglyokért

A brit példára hivatkozik az izraeli baloldal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fogolycsere hírei borzolják az izraeli közvéleményt. Az izraeli baloldal
ugyanis, fellelkedesve a módon, ahogy London elérte a brit túszok elengedését,
most azt követeli a kormánytól, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal, bocsásson
szabadon olyan palesztin terroristákat is, akiknek a kezéhez vér tapad.



Gilad Salit

Cvi Barel a Haarec hasábjain például kifejtette: „Nagy-Britannia ... érti,
amit Izrael nem hajlandó megérteni, hogy … foglyok és bebörtönzöttek
elengedéséről tárgyalni nem károsítja az államhatalmat. Elengedésük néha magas
árat követel, ám az ár ebben az esetben kétoldalú: foglyok bebörtönzöttekért és
letartóztatottakért cserébe. ... Csak embercsere. Meg egy kis presztízs.” Csak
embercsere? De milyen emberek cseréje? Az Almagor Terroráldozatok Szövetségének
adatai szerint a terroristák, akiket Izrael korábbi fogolycsere-akciókban
engedett szabadon, kiszabadulásukat követően 177 izraelit öltek meg.

Az Olmert-kormány tárgyalásokat folytat, hogy Gilad Salit tizedesért közel 1400
terroristát engedjen szabadon. Salitot Gáza melletti bázisáról tavaly júniusban
rabolta el és tartja törvénytelen fogságban egy Hamasz-Fatah terrorsejt. Jichák
Hercog népjóléti miniszter szerint Izrael nemcsak kisebb terroristákat készül
szabadon bocsátani, de elítélt gyilkosokat is. Szerinte „eredeti gondolkodásra”
van szükség. A békefolyamat tetőpontján, az 1990-es években ismételt
„bizalomerősítő lépésekben” Izrael 6192 terroristát engedett el. Egy idő múlva
az „eredeti gondolkodás” következményeként olyanokat is, akik nem izraelieket
öltek meg. Így 1999-ben szabadon bocsátották Ijád Szuvalhát is, aki palesztin
honfitársát gyilkolta meg. Szuvalha aztán 2003. szeptember 9-én a Crifin katonai
bázison és a jeruzsálemi Hillel kávézóban 16 izraelit gyilkoltatott meg.
Haszalmont, a hebroni Hamasz-parancsnokot a Saron-kormány 2004. január 29-én
engedte ki – 460 terrorista egyikeként – cserébe a Dubaiban elrabolt Elhánán
Tannenbaumért és három elrabolt és meggyilkolt katona (Benny Regev, Adi Avitán
és Omar Sawaid) holttestéért. Haszalmon 2004. augusztus 31-én 16 izraelit
gyilkoltatott meg Beer-Seván, két közforgalmú autóbusz ellen elkövetett
tömeggyilkos merényletben.

A most tervezett fogolycsere kapcsán nevekről és számokról semmi bizonyosat nem
tudunk. Ám Musztafa Bárguti, a Palesztin Hatóság tájékoztatási minisztere
megerősítette, hogy a szabadon bocsátandók közt szerepel Márván Bárguti, a Fatah
terrorszervezetének parancsnoka, akit ötszörös életfogytiglanig tartó
szabadságvesztésre ítéltek négy izraeli és egy görög szerzetes meggyilkolása
miatt, valamint Ahmed Szaadat is, a Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának
vezére, aki 2001-ben meggyilkoltatta az izraeli turisztikai minisztert, Rehavam
Zeévit. Fuad Subaki elengedését is követelik, aki a Fatah részéről pénzelte
2001-ben a Karin A iráni fegyverszállító csempészhajót, amelyet az izraeli
tengerészeti kommandó foglalt le a Vörös-tengeren. A Hamasz egyik honlapján 45
névből álló listát tettek közzé, akiknek szabadon engedését a terrorszervezet
követeli, Salitért cserébe. A listán olyan nevek is szerepelnek, akik felelősek
az elmúlt évtized legsúlyosabb tömeggyilkos merényleteiért. Így Abdullah Bárguti,
Jihje Szanvár és Hasszán Szalameh, akik tömeggyilkos merényletek sorozatát
követték el 1996-ban. Halk al-Natsha, a Hamasz nyugati-parti vezetője, Ruhi
Masaha, a Hamasz egyik alapítója, Nail Bárguti, a 2002-es tömeggyilkos
merényletsorozat szervezője és Baszszam A-Sza’adi (Iszlám Dzsihád), aki – Fuad
Subaki mellett – a szervezet részéről pénzelte a Karin A hajó iráni fegyvereit
is, szerepelnek a listán.

Az ügyletben Kairó közvetít, és a tárgyalások előrehaladását Izrael is
megerősítette. Ám jelezték: a megállapodáshoz még hosszú út vezet. Az Al-Ajjam
palesztin napilap azonban már azt is tudni véli, hogy az ügyletet három
szakaszban bonyolítják le. Izrael először hosszú börtönbüntetésre ítélteket
bocsát szabadon, cserébe Salitot Egyiptomba szállítják. Ezt követően Izrael
további bebörtönzötteket enged el, és Salitot visz-szaviszik Izraelbe. Két
hónappal Salit hazaérkezése után pedig Izrael szabadon engedi a palesztin
foglyok harmadik csoportját.

Ötvenezer atomdúsító indul iránban

A világ vezető hatalmai hiába ítélték el a bejelentést, Irán hajthatatlan.
„Országunk 50 ezer centrifugát kíván üzembe helyezni natanzi urándúsító
üzemében” – közölte Golamreza Agazadeh iráni alelnök, az iszlám köztársaság
atomenergetikai szervezetének vezetője. Mint mondta, az ipari méretű urándúsítás
„egy újabb lépés a virágzó iszlám Irán felé”. A bejelentés alig egy nappal az
után történt, hogy Ali Laridzsáni, az iráni atomprogram ügyében illetékes fő
tárgyaló közölte, hogy megkezdték urán-hexafluorid gáz befecskendezését 3 ezer
centrifugába. Most Agazadeh arról adott tájékoztatást, hogy Teherán tervei ennél
jóval nagyobb számú, 50 ezer centrifuga üzembe állítására vonatkoznak.

Előtte, az iráni „nemzeti atomnapon” Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a
közép-iráni Natanzban működő urándúsító létesítményben bejelentette: nukleáris
programjuk új fázisába értek, és Irán mostantól képes nukleáris fűtőanyag ipari
mértékű előállítására. A nyugati országok azt gyanítják, az iszlám köztársaság
célja atomfegyver előállítása, Irán azonban váltig állítja: csak elektromos
áramot kíván termelni.

Az utóbbi években nem volt példa arra, hogy egy nemzetközi esemény ilyen rövid
idő alatt ilyen egységbe kovácsolja a világ vezetőit: az Egyesült Államok
„komoly aggodalmának” adott hangot, és felszólította Iránt, tegyen eleget a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Biztonsági Tanács iránti
kötelezettségeinek. Oroszország „provokációnak” nevezte a bejelentést, amellyel
Irán azt bizonyítja, hogy képtelen kompromisszumra jutni a nemzetközi
közösséggel.

Iránról mostanáig úgy tartották, 328 centrifugát üzemeltet. 3 ezer működő
centrifugával Teherán nyugati szakértők szerint egy éven belül képes lesz
atombomba gyártásához szükséges mennyiségű dúsított urán előállítására. Irán
összesen 54 ezer darab ilyen szuperszonikus sebességgel pörgő berendezésre kíván
szert tenni, amelyek működése révén atomreaktorok fűtőanyagaként felhasználható
dúsított uránt vagy – magasabb fokú dúsítás esetén – atomtöltetet lehet
termelni.

Olvasson tovább: