Kereső toggle

E-mail botrány

Csoportosan elbocsátott amerikai ügyészek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb heves politikai csatározás vette kezdetét az amerikai közéletben,
miután napvilágra kerültek nyolc szövetségi ügyész elbocsátásával kapcsolatos
e-mailek. A demokraták úgy vélik, politikai indítékból váltak meg az érintett
személyektől. Az ügy felelősének Alberto Gonzales igazságügy-minisztert (aki az
amerikai rendszernek megfelelően egyúttal a legfőbb ügyész is) tartják, akinek
lemondását nemcsak demokrata, hanem egyes republikánus körökben is követelik.
George W. Bush azonban továbbra is a posztján kívánja látni Gonzalest.

A demokraták a szenátusban és a képviselőházban ragaszkodnak ahhoz, hogy Bush
elnök legfőbb tanácsadóit eskü alatt hallgassák ki a nyolc szövetségi ügyész
elbocsátásával kapcsolatban. A képviselőházban szerdán szavazták meg a
kihallgatásokra való felhatalmazást, a szenátus keddi szavazásának
eredményeképpen pedig Gonzalest megfosztották attól a hatalmától, hogy a
szenátus jóváhagyása nélkül a megüresedett helyekre ügyészeket nevezzen ki.

Bush elnök ezt megelőzően arra tett javaslatot, hogy a fehér házi hivatalnokok –
konkrétan Karl Rove, Harriet Miers és két helyettesük – csakis magánszemélyként
nyilatkozzanak a képviselőház és a szenátus bírósági bizottságai előtt. Az elnök
ugyanis attól tart, hogy ha lehetővé teszik az eskü alatti tanúskodást, akkor az
a különböző hatalmak szétválasztását illetően olyan precedenst teremtene, mely
az elnöki intézménynek okozna kárt.

Az elnök abba is beleegyezett, hogy a Fehér Ház összes olyan dokumentumát és
e-mailjét a kongresszus rendelkezésére bocsátja, melyek az Igazságügyi
Minisztériummal kapcsolatosak.

Ugyanakkor Bush támogatásáról biztosította Gonzalest, akinek lemondását
követelték a demokraták és néhány republikánus is, azért, ahogyan az elmúlt
évben nyolc szövetségi ügyész elbocsátásának ügyét kezelte. Az érintett ügyészek
egy része politikai korrupciós vizsgálatokat folytatott.

A demokraták szerint az elbocsátásoknak politikai indítékai voltak, Gonzales
ezzel szemben kezdetben azt állította, hogy a teljesítményük miatt küldték el az
ügyészeket. Ugyanakkor a hónap elején közzétett, az Igazságügyi Minisztérium és
a Fehér Ház között folytatott

e-mail levelezés ellentmondott ennek az állításnak, és Gonzales nyilvánosan
bocsánatot kért az ügy kezeléséért. Az e-mailekből kitűnt, hogy Bush volt
kampányfőnöke, Karl Rove már 2005 januárjában fontolgatta, hogy nem kellene-e a
bírókat Bush elnök második ciklusának kezdetén teljesen lecserélni, és ezért
bizonyos mértékig együtt dolgozott Harriet Miers volt fehér házi tanácsadóval és
Kyle Sampsonnal, Gonzales volt vezérkari főnökével, hogy néhány elbocsátást
előkészítsenek. Egy esetben az Igazságügyi Minisztérium hivatalnokai elismerték,
hogy azért váltak meg az ügyésztől, hogy egy olyan személynek készítsenek
helyet, akit Rove támogatott.

A kongresszus több mint háromezer e-mailt fog átvizsgálni annak érdekében, hogy
az elbocsátások tényleges körülményeire fény derüljön.

Bush elnök keddi nyilatkozatában azonban hangsúlyozta, hogy az ő feladata, hogy
a szövetségi ügyészeket kinevezze, és ezért magától értetődő az is, ha le akarja
váltani őket. Elmondta továbbá, hogy nem ért egyet azzal, ahogyan az ügyben
eljártak, és a döntésekről a kongresszusnak beszámoltak, ugyanakkor leszögezte,
hogy semmi jel nem mutat arra, hogy bárki bármi helytelen dolgot tett volna.

Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre, a vita bírósági üggyé válhat, mely
legvégül a Legfelsőbb Bíróság döntésén múlhat.

Bolton: Irán és Korea nem adja fel

John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint Irán és Észak-Korea sohasem
adja fel nukleáris ambícióit. A nagykövetként is szókimondó stílusáról
elhíresült Bolton kedden este a New York-i Hudson Intézetben rendezett
háttérbeszélgetés során bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának új
határozattervezetét, amely további szankciókkal sújtaná Iránt.

Bolton szerint a szankciók nem fogják elrettenteni Teheránt attól, hogy
nukleáris fegyvert gyártson, az Egyesült Államoknak inkább „BT-n kívüli”
akciókat kellene végrehajtani, folytatni az ország gazdasági-pénzügyi
elszigetelését, de a végső megoldás egy rendszerváltozás lenne az iszlám
köztársaságban. A volt nagykövet ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a
rendszerváltozást magának az iráni népnek kell végrehajtania, de ha az
alternatíva egy atomfegyverrel rendelkező Irán lenne, az amerikai katonai akció
még mindig jobb, „bármilyen kellemetlen is”.

Bolton ugyancsak „tévedésnek” nevezte azt a washingtoni döntést, amely szerint
felszabadítják Észak-Koreának egy makaói bankban elhelyezett 25 millió dolláros
pénzalapját. A bankszámlákat korábban a Phenjannal szembeni pénzmosás és
pénzhamisítás vádja miatt fagyasztották be. A volt ENSZ-diplomata kétségeit
hangoztatta afelől, hogy Kína garantálja e pénzek humanitárius célokra való
felhasználását. Bolton úgy vélekedett, hogy a döntés „a gyengeség jele”, egyben
„szörnyű jelzés Iránnak és másoknak, akik meg akarják szegni az
atomsorompó-egyezményt, továbbá Észak-Koreát ismét „kiengedték a sarokból”,
ahová a tavaly októberi nukleáris kísérletek után szorították.

Olvasson tovább: