Kereső toggle

Fordulat Afrika szarván

Hová vezet a szomáliai tálibok veresége?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizenötéves anarchia után az újév első napjaiban váratlan fordulat történt
Szomáliában. Az eddig kudarcot kudarcra halmozó kormányerők az etióp hadsereg
segítségével kiszorították a fővárost uraló fundamentalista iszlám mozgalmat, ám
egyelőre nem lehet tudni, hogy a győzelem révén helyreáll-e a rend az országban,
vagy még mélyebb anarchia következik. A konfliktus az egész régió stabilitását
fenyegeti, a szétszéledt iszlám harcosok környező országokat is bevonhatnak a
dzsihádba.



Kaotikus állapotok a fővárosban, Mogadishuban Fotó: AP

Az Afrika „szarván” található Szomáliára az utóbbi tizenöt évben igencsak
„rájárt a rúd”. A polgárháborús állapotok mellett komoly aszály sújtotta az
országot, amikor pedig végre megjelentek az esőfelhők az égen, súlyos áradások
keserítették meg a szomáliaiak életét. Az államgépezet szinte teljesen
összeomlott, közszolgáltatások nincsenek, a kráterszerű kátyúkkal tarkított utak
helyett a helybéliek inkább a bozótoson át vezető ösvényeket használják. Ha
valaki megbetegszik, a kórház ajtaján átlépve jobb, ha felhagy a nagy
reményekkel: a pácienseknek maguknak kell vinniük az ágyukat, és elegendő
pénzzel kell rendelkezniük az áramgenerátor beüzemelésének finanszírozásához, ha
netán röntgenfelvételre is szükségük lenne. Bár a különböző segélyszervezetek
küldtek támogatást a szorult helyzetben lévő országnak, csak a csomagok fele
érte el a célját: a fennmaradó rész vagy a torzsalkodó helyi hadurak, vagy
modern kori kalózok kezébe került.

Az ország 1991-ben, Mohamed Siad Barre elnök megbuktatása után süllyedt
anarchiába – ekkor kezdődött a helyi hadurak véres uralma. A 2004-ben beiktatott
átmeneti kormány – amely 1991 óta a tizennegyedik próbálkozás volt a központi
irányítás helyreállítására – képtelennek mutatkozott a rendfenntartásra, a
fundamentalista iszlám erők viszont kezdtek egyre népszerűbbé válni. Eleinte az
ország déli részén vetették meg lábukat, majd tavaly júniusban az Iszlám
Törvényszékek Szövetsége (ICU) elfoglalta a fővárost, Mogadishut is, amely már a
világ legveszélyesebb városának számított. A helybéliek örömmel fogadták a
rendcsináló iszlamistákat, hiszen addigra már mindennaposnak számítottak az
egymással szemben álló klánok közötti utcai lövöldözések, és a város különböző
pontjain felállított ellenőrző pontoknál történő sarcszedések, kínzások vagy
gyilkosságok. A lányok, asszonyok gyakran estek nemi erőszak áldozatául.

Az iszlamisták éppen ennek a rémálomnak vetettek véget: a helybéli üzletemberek
által finanszírozott ICU mozgalom tagjai begyűjtötték a fegyvereket. Mogadishu
lakói tizenöt év óta először mehettek ki úgy az utcára, hogy nem kellett
félteniük az életüket. A megkönnyebbülés azonban csak időleges volt: megfigyelők
szerint Szomáliában a tálib rendszer afrikai változata van kialakulóban. A
párhuzam nem volt alaptalan: az ICU vahabita stílusú, kemény uralmat vezetett
be, a saria törvény alapján. A mogadishuiak hamarosan arra ébredtek, hogy életük
a legapróbb részletekig szigorú szabályozás alá került. Egyes források szerint
két embert kivégeztek, mert megnézték a futball-vb elődöntőjét, hatvan embert
pedig videózás miatt tartóztattak le. Tiltólistára került a zenehallgatás is, és
az iszlámisták könyörtelenül félbeszakították az élő zenével tarkított esküvőket
is. Bevezették a nyilvános kivégzéseket, a nőkön megjelent a csador, bezárták a
mozikat, és betiltották a helybéliek által közkedvelt bódító hatású növény, a
katlevél rágcsálását is.



Ali Mohamed Gedi miniszterelnök

A szakértők szerint azonban a legaggasztóbb hasonlóság az afganisztáni
tálibok és a szomáliai ICU között az al-Kaidával ápolt szoros kapcsolat. Michael
Scheuer, a CIA egyik korábbi munkatársa szerint bin Laden jelentős időt, pénzt
és energiát fordított Szomáliára, miután Szudánból Afganisztánba távozott. Egy
titkos jelentés már 2002-ben tizenhét szomáliai terroristakiképző-táborról
számolt be, ahová Afganisztánból, Pakisztánból, Csecsenföldről, Irakból,
Eritreából és az Arab-félszigetről érkeztek önkéntesek. Az ICU vezetőjét,
Hasszan Dahir Aveys sejket az amerikaiak a terroristák között tartják számon, és
a szervezet sorai között sejtik a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek
ellen 1998-ban elkövetett merényletek elkövetőit is.

Amerika mellett Etiópia, Szomália korábbi ellensége is aggodalommal figyelte az
iszlamisták térnyerését. A térség legjobban felszerelt hadseregével büszkélkedő
Etiópia – amely Washington egyik fontos szövetségese a terrorizmus elleni
harcban – azzal indokolta a szomáliai beavatkozást, hogy az iszlám milicisták
bázist hoztak létre az al-Kaidának Afrika keleti csücskén, és szövetkeztek
Eritreával, Etiópia egyik riválisával.

Etiópia akcióját az Arab Liga és Katar élesen elítélte, a szomáliai
iszlamisták vezetői pedig azt kezdték hangoztatni, hogy háborúban állnak
Etiópiával. Az ENSZ egyik jelentése szerint Eritrea, Egyiptom, Irán, Líbia,
Szaúd-Arábia, Szíria és a Hezbollah támogatja a szomáliai iszlamistákat, akik
most a kenyai határ felé vették útjukat. Bár a kenyai hatóságok jelezték, hogy
lezárják a határokat, nem kizárt, hogy a harcosoknak sikerül átszivárogniuk.
Jóllehet a szomáliai ideiglenes kormány most új erőre kapott, előfordulhat, hogy
most sem tud rendet teremteni, és az ország újra az egymással harcoló hadurak
kezére kerül, ami az anarchia folytatódását jelenti. A konfliktus feszültséget
teremthet Etiópián belül is, az eddig békésen egymás mellett élő keresztények és
muszlimok között. Mindeközben pedig az iszlamisták kiterjeszthetik a dzsihád
frontját az egész térségre, és Irakhoz hasonlóan hosszú gerillaháborút
indíthatnak az ideiglenes kormány és Etiópia ellen.

Olvasson tovább: