Kereső toggle

Moszkva nem hisz a kémeknek

Nagyhatalmak konfliktusa a Kaukázusban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újra kiéleződött Oroszország viszonya Grúziával. Tbilisziből konzultációra
hazahívták az orosz nagykövetet, repülőgépekkel evakuálják a diplomáciai
testületet, családjaikat és a kaukázusi orosz hadseregcsoportban szolgáló
katonák családjait. A tbiliszi orosz konzulátus megtagadja a beutazási vízumot a
grúz állampolgároktól, a lakosság és a média egy háború esélyeit latolgatja.



Grúz rendőrök, orosz katonák Tbilisziben

Fotó: AP

A krízis négy kémkedéssel gyanúsított, magas rangú orosz tiszt és egy sofőr
letartóztatásával robbant ki. A sofőrt rövidesen szabadon engedték az kaukázusi
orosz hadseregcsoport parancsnoksága előtt, miután azt körbezárta a grúz katonai
rendőrség. A grúz hatóságok egy további tiszt kiadatását követelik, aki a
vezérkar felderítő részlegéhez tartozik.

„Új szó a posztszovjet diplomácia történelmében az orosz katonák
letartóztatása” – írta az Izvesztyija. – Ezidáig ilyen durva és kihívó
magatartást egyetlen FÁK-tagállam sem engedett meg magának Moszkvával szemben.”
A szerző véleménye szerint a grúz elnök tudatosan provokálja az oroszokat: „Szaakasvili
a lehetőségek közül mindig azt választja, amelyik Moszkva számára a leginkább
keserű, megalázó. Neki nincs szüksége kulisszák mögötti egyeztetésre, hogy
egymás becsületét megőrizzék. Neki botrány, show kell. Neki egy olyan
ellenségképre van szüksége, amellyel mobilizálni tudja a nemzetet, és a hatalom
pártja köré tudja tömöríteni.”

Megfigyelők rámutatnak, Szaakasvili külpolitikai aktivitása belpolitikai
problémákban gyökerezik. Amellett, hogy az államfő hathatós amerikai segítséggel
jutott hatalomra, a választók széles köre támogatta őt a nincstelenség és a
korrupció legyőzésére, Abházia és Dél-Oszétia visszaszerzésére tett ígéretei
miatt. Elnöki tevékenységének két éve alatt azonban egyetlen korrupt bürokratát
sem fogtak perbe, az életszínvonal pedig folyamatosan csökken, így Szaakasvili a
külpolitika területén kényszerül jó pontok után nézni. Az oroszokkal való
konfrontálódás kézenfekvőnek mutatkozik, hiszen a békefenntartóként jelen levő
orosz hadsereg megakadályozza az Abházia vagy Dél-Oszétia elleni hadviselést.

Békés úton a két köztársaság nem fog visszatérni Grúzia kötelékébe. A Nasa
Vremja szerint „a húszévesek egyáltalán nem emlékeznek, milyen volt grúz
fennhatóság alatt élni, a harmincasok egy életen át emlékeznek a kilencvenes
évek elején vívott háború szörnyűségeire, a negyven-ötven évesek pedig harcoltak
is, így aligha lesznek Grúzia barátai”.

Koszovó önállósodása olyan – Nyugaton nem elismert – köztársaságok számára
teremtett precedenst, mint Moldáviában a Dnyeszter-melléke, Abházia és
Dél-Oszétia Grúziában vagy Hegyi-Karabah Azerbajdzsánban. Nem nehéz észrevenni,
hogy Szaakasvili fellépése az orosz béke-hadtestek ellen egybeesett a
Dnyeszter-melléken tartott függetlenedési népszavazással. Az ott élők jelentős
része Oroszország kötelékében látná szívesen a Dnyeszter-melléket. A grúz elnök
elérkezettnek látta az időt, hogy visszacsatolja a szakadár köztársaságokat. A
kémbotrány igazából csak egy olyan orosz reakció kiprovokálását szolgálta, amely
indokot adhat európai vagy amerikai haderő bevonására Grúziába.

Leszámítva a diplomáciai testület és a katonacsaládok evakuálását, Oroszország
nem reagált azonnal a kémbotrányra. Csak október elején váltak ismertté Putyin
elnök szavai, melyet az orosz Biztonsági Tanács ülésén a grúz kormányról
mondott: „Ezek az emberek azt gondolják, hogy biztonságban vannak a külföldi
szponzoraik védelmében?” Nem sokkal ezután a grúz védelmi miniszter, Iraklij
Okruasvili váratlanul bejelentette: „a négy orosz tisztet a közeljövőben
átadhatjuk Moszkvának”.

A konfliktus részletein túl figyelembe kell venni, hogy nem Grúzia az egyetlen
posztszovjet köztársaság, amelyik Nyugat felé közeledik, és a nyugati
segítségben bízva nem tekinti partnernek Oroszországot. Moszkva azonban újra
nagyhatalom kíván lenni, és tiszteletet követel, különösen a néhai szovjet
testvérektől.

A hét elején a grúz hatóságok – az EBESZ közreműködésével – elengedték a
letartóztatott tiszteket. Moszkva a majd egy hétig tartó arcátlan viselkedést
nem volt hajlandó ennyivel lezárni. Jelenleg szünetel az orosz–grúz légi,
vasúti, közúti és tengeri forgalom és a postaszolgálat. Ez a blokád be nem
látható következményekkel járhat, de jelenleg az sem világos, mi a végcélja a
keménykezű moszkvai politikának.

Olvasson tovább: