Kereső toggle

Kazettán bukhat a varsói kormány

Kelet-Európa: mélyülő válság, erősödő populizmus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Világbank frissen kiadott jelentésében a Kelet-Európában teret nyerő
„populista erők” okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet, utalva a Szlovákiát
vezető jelenlegi koalícióra, a magyar kormány ellen folytatott demonstrációkra
és az immáron állandósuló cseh és lengyel kormányválságra.



a varsói parlament előtt tüntetők

Fotók: AP

A tekintélyes nemzetközi szervezet az új kelet-európai demokráciákra
leselkedő legnagyobb veszélyt a populizmus elterjedésében látja, amely gátja
lehet az igen szükséges gazdasági reformoknak, szűkíti a kormányok mozgásterét,
és akadályozza az euróhoz való csatlakozást, amelynek előre vállalt céldátumát
valószínűleg csak Szlovéniában és Szlovákiában nem kell módosítani.

A jelentés külön kiemeli Lengyelországot és a konzervatív Jog és Igazság Párt (PiS)
elhúzódó kormányválságát. Korábban a szocialista Polgári Platformot legyőző
jobboldali kormányban szinte kódolva volt a válság, amikor a szélsőséges
baloldali populista Önvédelem Pártját és a jobboldali-nacionalista Lengyel
Családok Ligája pártot hívta segítségül a minimális kormánytöbbség biztosítása
céljából. A kormánykoalíció a két pártvezér, a Jaroszlaw Kaczyinszki
miniszterelnök és az Önvédelem Pártjának vezetője, Andrzej Lepper közötti
személyes ellentét miatt bomlott fel, akit Kaczynszki nyilvánosság előtt
„faragatlannak” nevezett.



Jaroszlaw Kaczynszki

A válság tovább mélyült egy, a múlt héten kiszivárogtatott titkos
videofelvétellel. A felvétel szerint a PiS egy befolyásos vezetője, Adam
Lipinszki vezető pozíciót ajánlott Renata Begernek, az Önvédelem Pártja egyik
képviselőjének a Mezőgazdasági Minisztériumban, amennyiben átlép a PiS-be. A
jelenleg kisebbségből kormányzó Kaczyinszki miniszterelnök számára ez azért is
felettébb kínos, mert egész választási kampányát az erkölcsi megújulás jegyében
folytatta, pellengérre állítva a leváltott szocialistákat.

A lengyel jobboldal vezetője szerint nem történt „politikai korrupció” vagy
„vesztegetés”. Kaczyinszki szerint a kormányára nézve kedvezőtlen felvétel nem
más, mint „a szabad lengyel média államellenes bűncselekménye”. Lengyelországban
előre láthatóan 2006 novemberére előrehozott választásokkal kívánnak véget vetni
a jelenlegi bizonytalan helyzetnek.

Kormányválságok európában

Európa kormányai idén ősszel problematikus időszaknak néznek elébe. A
Gyurcsány-kormány esete nem egyedi, sokkal inkább trendekről beszélhetünk – a
cseh és a lengyel kormányok politikai patthelyzetben vannak, az osztrákoknál is
hosszú idő, amíg kényelmes többséggel kormányzó koalíció jöhet létre,
Írországban pedig akár előrehozott választásokra is sor kerülhet a kormányfő
napvilágra került titkos üzletei miatt.

A külföldi sajtó szerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott
kelet-európai országok esetében a krízis oka maga Brüsszel, amely szinte
teljesíthetetlen feltételeket szabott meg az eurózónához való csatlakozáshoz. A
Rosszijszkaja Gazeta budapesti tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy
kevesen látták, hogy a magyar főváros utcáin EU-zászlókat téptek le az
épületekről, s égettek el a tüntetők a zavargások első napján. Ugyanez az
elégedetlenség az oka a csehek második kormányalakítási kudarcának is, ahol a
választáson győztes Mirek Topolánek vezette polgári demokrata pártnak nem
szavazott bizalmat a parlament. A gazdasági elégedetlenség Svédországban is
megdöntött egy tizenkét éve stabilan kormányzó szociáldemokrata kormányt –
helyette egy jobbközép párt irányíthat tovább.

Olvasson tovább: