Kereső toggle

Átcsúsztak a felvételin

Románia és Bulgária: korrupció, földkérdés, kisebbségek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eldőlt, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozik az Európai
Unióhoz, de a brüsszeli szóbeszéd szerint a menetjegy – legalábbis az első
években – mintha csak másodosztályra lenne érvényes.



Olli Rehn

Az Európai Parlamentben (EP) bemutatott országjelentés világosan kijelenti:
nem lép életbe a csatlakozás egyéves halasztását jelentő védzáradék. Az EP
hivatalosan hozzájárult Románia és Bulgária felvételéhez, de a képviselők még az
ősszel saját jelentésekben is kifejtik véleményüket a két ország csatlakozási
folyamatáról. A jelentést a bővítési főbiztos, Olli Rehn szakértői dolgozták ki.
A szöveg jelzi azokat a területeket és problémákat, melyeket ha a két érintett
ország nem old meg, akkor az Európai Bizottság (EB) megteszi a „szükséges
intézkedéseket” azért, hogy „az unió jó működését biztosítsák”.

A legfőbb szankció lényege a támogatási alapok egy részének visszatartása lenne;
továbbá mind Romániának, mind Bulgáriának félévente be kell majd mutatnia egy,
az előrehaladásokról szóló beszámolót. Az első ilyen beszámolót 2007. március
31-én kell leadni; majd az Európai Bizottság jelentést készít a
tapasztalatairól, amelyet az EP elé terjeszt 2007 júniusában.

A dokumentum szerint, ha az EU az előrehaladást nem értékeli megfelelőnek, a
brüsszeli bizottság alkalmazni fogja a csatlakozási szerződésben foglalt
védzáradékok egyes elemeit. Lehetségessé válhat, hogy a jelenlegi tagállamok
számára ne legyen kötelező a romániai, bulgáriai bírósági ítéletek, illetve a
két ország által kibocsátott európai letartóztatási parancsok elismerése.

 

Szergej Stanisev bolgár elnök

A mezőgazdasági alapok felhasználását szigorúan figyelik – írja a jelentés –,
mivel az EU által biztosított mezőgazdasági támogatások nagyon komoly arányt
jelentenek a bolgár és a román agrárkiadásokban. Ezért meg kell akadályozni a
belépés utáni első évek esetleges jogtalan kifizetéseit, s fel kell készülni
annak kivédésére, hogy komoly problémák keletkezzenek a mezőgazdasági belső piac
működésében.

Az EB az EU-törvények „őre”, érvényesülésük garantálója, s így a mostani döntés,
a két ország felvételének jóváhagyása is nagyon szigorú, tisztességes és
objektív értékelésen alapul.

Az igazságszolgáltatás területén a Romániára vonatkozó országjelentés pozitív:
ezen a téren többet ért el, mint Bulgária. A bíróságok, ügyészségek
függetlenségéért felelős Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM)
egységesítette a törvényértelmezés és -alkalmazás szempontjait, szabályozta a
bírósági munkaköröket és kötelességeket.



Traian Basescu (balra) és José Manuel Barroso (jobbra)

Fotók: AP

A jelentésben az is szerepel, hogy egyes parlamenti erők megpróbálták
„lényegesen lecsökkenteni a vagyonellenőrzési hatóság (ANI) jogköreit”, és
ismételten megkísérelték módosítani az ügyészek kinevezését, illetve leváltását
szabályozó törvényt. A jelentés itt nem említi konkrétan egyfelől a Konzervatív
Párt (PC) és az RMDSZ kritikáit, illetve e két párt fellépését ANI-ügyben. A nem
csúcsszintű, a mindennapi életben megszokott korrupció továbbra is gond –
szögezi le a jelentés. A kisebbségek védelmére csak mérsékelt előrelépés történt
– állítja az országjelentést kommentálva Tabajdi Csaba, az EP Külügyi
Bizottságának tagja. A kisebbségekről szóló törvényt mindmáig nem fogadta el a
bukaresti parlament, de legalább annyi pozitív, hogy a jelentés szerint ezt az
EU továbbra is szoros figyelemmel követi. A szocialista képviselő szerint minden
viszonylagos, ugyanis ahhoz képest, hogy az EU képtelen megfelelően kezelni a
kisebbségi kérdést, a jelentés legalább megemlíti a kisebbségi törvényt, illetve
a romák nehéz helyzetét, a diszkriminációt. Tabajdi érthetetlennek nevezte, hogy
többszöri felhívás és tájékoztatás ellenére sem hivatkozik az országjelentés a
bizottság saját korábbi megállapításaira. Ilyen a romániai magyar felsőoktatás
helyzete vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Az
Európai Bizottság egészének felelőssége lesz, ha Romániában is visszarendeződés
lesz a kisebbségek helyzete terén, mint ahogy az Szlovákiában ma történik. Olli
Rehn hibázott a jelentés ezen területén. A kisebbségi ügy rossz uniós kezelése
azért is nagy probléma, mert a Nyugat-Balkán országai és Törökország esetében az
uniónak rendkívül nehéz kisebbségi kérdésekkel kell majd megbirkóznia. Nem
világos, hogy egyértelmű normák híján mit kezdünk majd a kurd, az albán, a szerb
és más kisebbségek problémájával – állította lapunknak Tabajdi.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarságnak mindig is sajátos
érdeke fűződött ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az EU-ba, ezáltal ugyanis
Románia és Magyarország határok nélkül együtt lesz egy közös Európában.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy bár történt előrelépés a kisebbségi
kérdésben, ez még korántsem tekinthető megoldottnak. Hozzátette: az RMDSZ a
továbbiakban is parlamenti eszközökkel, párbeszéd révén kívánja elérni politikai
célkitűzéseit. Markó Béla külön kiemelte, hogy az országjelentés továbbra is
kéri a kisebbségi törvény elfogadását. „Az EU részéről határozott jelzés, hogy a
román–magyar viszony és általában a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok
rendezését határozottan folytatni kell” – szögezte le lapunknak az elnök.

(Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának gazdasági vonatkozásairól
az Üzlet rovatban olvashatnak.)

Olvasson tovább: