Kereső toggle

A román elnök trükkje

Átverték az egész erdélyi magyar kurzust?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Basescu román elnök trükkös manőverekkel felhasználta a magyar kisebbséget
az új titkosszolgálati vezetők megszavaztatására. Az RMDSZ-t és az MPSZ-t
ugyanarra a lóra ültették fel: ez az MPSZ párttá válása” – írja október 5-ei
számában a Ziua nevű bukaresti napilap. Erről és az Európai Unióhoz való
csatlakozás magyar kisebbségre való hatásáról kérdeztük Szász Jenőt, az MPSZ és
Markó Bélát, az RMDSZ elnökét.



Szász Jenő

Az európai uniós csatlakozás milyen hatással lesz az erdélyi magyarság
sorsára?

Szász Jenő: – Azt mondanám, hogy teljesen új helyzet áll elő január elseje
után. Románia NATO-csatlakozása és az ország európai uniós integrációja
történelmi lehetőség lett volna az autonómia ügyének kiharcolására, ezt a
lehetőséget azonban a jelenlegi politikusok elszalasztották. Nemcsak Székelyföld
területi autonómiájáról szólnék, hanem – hogy megnyugtató legyen a román többség
számára – azt mondjuk, hogy a történelmi természetes régiókat visszaállítva
lehetne a területi autonómiákat létrehozni Muntenia, Oltenia, Bánság vagy éppen
a Körösök vidéke, Máramaros, Közép-Erdély vagy a Fogarasok országa,
Észak-Moldva, Dél-Moldva esetében is. A nyugati országok modelljét felállítva,
akár Nagy-Britannia vagy az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, nem
beszélve Svájcról, ahol etnikai alapokon szervezték a kantonokat, mind-mind
járható modell volna ennek az országnak.

Az erdélyi közéleti szereplők mindegyike autonómiáról beszél újabban. Miért
változott ekkorát hirtelen a politikai retorika?

– Azt mondják itt az egyszerű emberek Székelyföldön, hogy ha Markó Béla
székelyföldi autonómiáról beszél, akkor hamar választások lesznek.

2004-ben autonómiával kampányolt az RMDSZ, aztán, miután a
miniszterelnök-helyettesi széket elfoglalhatták, gyakorlatilag letettek erről a
célkitűzésről. Mostanság lehet hallani az előrehozott választásokról, és ismét
autonómiáról beszél Markó úr. Van azonban egy ennél szomorúbb olvasata is a
dolognak: ha ügyesek a román titkosszolgálati munkatársak, a Securitate régi
hálózatai még működnek, akkor éppen arra az emberre kell bízni az ügyet, aki a
legjobb módon tudja azt kompromittálni. Az én olvasatomban ennél egyszerűbb a
válasz: mikor az embernek nincsenek eredményei, akkor radikalizálódik a
retorikája. Gyakorlatilag eltelt tizenhat esztendő, kormányon volt az RMDSZ, de
közösségi eredményekről sajnos az erdélyi magyar nemzeti közösségünk nem tud
beszámolni.



Markó Béla

A hírek szerint a román elnök titkos megbízottja tárgyalt a Polgári
Szövetség vezetésével Sepsiszentgyörgyön arról, hogyan válhatnak bejegyzett
párttá Romániában. Igaz ez a hír?

– Bár a szóban forgó Magyar Polgári Szövetségnek elnöke vagyok, de nem tudok
erről a tárgyalásról.

Nem is szabad ilyen találgatásokba belemenni. Ilyen irányú megbeszélésekről nem
esett szó, legalábbis ilyen tárgyú megbeszélések az államelnök úr és köztem nem
történtek. A Polgári Szövetségnek a pártbejegyzési törekvése a szövetségünk
saját, egyéni akciója kell hogy legyen.

***

Elnök úr! Az európai uniós csatlakozással új korszak kezdődik Románia
életében a magyar kisebbség szempontjából?

Markó Béla: – Szerintem mindenképpen új korszak kezdődik, és az átmenet
lezárul. Ugyanakkor nem szeretném összetéveszteni a belépés pillanatát az
integrációval, ugyanis még hosszú időnek kell eltelnie, amíg Románia jogrendjét
és intézményrendszerét teljes egészében hozzá tudjuk igazítani az európai
berendezkedéshez.

A harmonizációnak egyik sarkalatos kérdése a kisebbségi törvény megalkotása,
elfogadása a Román Szenátus részéről. Várható ezen a területen rövid időn belül
változás?

– Az erdélyi magyarság életében hoz szerintem nagyon gyors változást az
európai uniós csatlakozás, de ez elsősorban a magyar–magyar viszonyra
vonatkozik. Arra, hogy Románia és Magyarország között eltűnik a határ – persze,
nem 2007. január elsején, hanem amikor a Schengeni Egyezményhez Románia is
csatlakozik. Ez radikálisan kihathat akár az erdélyi magyarság közérzetére is –
jó értelemben. Ami a kisebbségjogi kérdéseket illeti, az Európai Uniónak olyan
értelemben lehet hatása, hogy egy decentralizációt támogató alakulatnak lesz a
tagja Románia is, és minden valószínűség szerint hatékonyabban tud az erdélyi
magyarság a maga autonómiájáért küzdeni. A kisebbségi törvény elfogadása – bár
szorgalmazza ezt az unió – a belső viszonyok és érdekek alakulásától függ e
pillanatban.

Elnök úr, többször beszélt az erdélyi magyarság autonómiájáról. Eddig ezt a
kérdést nagyvonalúan kezelte, manapság viszont egyre többször hangsúlyozza, hogy
szükség van rá. Miért váltott hirtelen hangsúlyt?

– Amikor elindulunk például egy lépcsőn felfelé, bízunk benne, hogy felfelé
haladunk, akkor bizony ott lépcsőfokokat nem lehet átugrani. Ilyen értelemben
most vált időszerűvé, hogy erről a kérdésről hangsúlyosabban beszéljünk. Ez nem
azt jelenti, hogy ez eddig nem volt benne az RMDSZ programjában. Azt sem
jelenti, hogy én most úgy látom, hogy holnap meg lehet valósítani az autonómia
kemény kérdéseit, például a területi autonómiát, de ma már el kell indítani az
erről való közvitát Romániában. Bizonyos fokig együtt fogunk érteni szerintem a
románokkal, ami az általános decentralizációt illeti, tehát a helyi autonómia
kialakításában. Ami a sajátos területi autonómiákat illeti, ott éles
nézetkülönbség van, de erről ma már beszélni kell.

A román sajtóban egy érdekes írás jelent meg, amely arról szólt, hogy a
magyar–magyar ellentéteket játszotta ki Basescu elnök a titkosszolgálatok
vezetőinek megválasztásakor. Állítólag ígéretet tett Önnek: megakadályozza, hogy
a Polgári Szövetség párttá váljon. Igaz ez a híresztelés?

– Nem kötöttünk mi semmiféle titkos paktumot az államelnökkel. Ami engem
illet, én örülnék annak, ha az államelnök úr és más román politikusok
felismernék, hogy bár az RMDSZ bizonyos céljaival mélyen nem értenek egyet ma
még, de az RMDSZ politikájával egyet kellene érteniük, vagyis azzal, hogy az
RMDSZ parlamenti eszközökkel, a román pártokkal való együttműködés által
próbálja a maga céljait megvalósítani. A titkosszolgálat vezetőjének
megszavazásáért cserébe mi nem kértünk semmit, mert azt gondoltuk, hogy ezt nem
szabad politikai alku tárgyává tenni. Véget kellene vetni annak a gyakorlatnak,
hogy a titkosszolgálatok élén álló személy politikafüggő legyen. Nem vagyok
naiv, tudom, hogy ez nem olyan egyszerű, az RMDSZ ebben a kérdésben azért
próbált így eljárni. Sajnos kialakult a titkosszolgálatok élén egy instabilitás
az elmúlt hónapokban, aminek nyomán lemondtak a titkosszolgálati vezetők, mi
ennek akartunk a szenátusban véget vetni.



Basescu román elnök

Sokat beszélnek Románia-szerte kormányváltásról, előrehozott
választásokról. Mi az Ön véleménye?

– Lesznek itt még komoly viták a kormány körül, sőt kormányválság is
lehetséges majd később, ami szerintem elég valószínű. Az biztos, hogy Románia
belépése után ezzel a koalícióval, amely most adja a többséget, újra le kell
ülni, és újra kell tárgyalni a programot, az együttműködést is.

Erősödhet az RMDSZ pozíciója egy új választás után?

– Az RMDSZ-nek erős a pozíciója most, csak éppen egy gyenge koalícióban
vagyunk erősek. Az erőnk nem igazán kamatoztatható olyan helyzetben, amikor
egymással veszekednek a koalíciós partnerek.

Olvasson tovább: