Kereső toggle

Kilőtték a tömeggyilkost

Irak Zarkavi likvidálása után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy a terror ellen folytatott háborúnak még nincs vége, az
Egyesült Államok fontos győzelmet aratott a világ egyik legrettegettebb
terroristájának kilövésével. Abban mindenki biztos, hogy az izraeli taktikát
alkalmazó merényletben elhunyt Abu Zarkavinak lesz utódja, az azonban kérdéses,
hogy olyan személy veszi-e át a vezetést, aki a világ minden tájáról százával
tudja toborozni az öngyilkos merénylőket.



Fotók: AP

Kedden már jelentkezett is az új vezető egy internetes üzenettel, amelyben
szörnyű megtorló akciókat helyezett kilátásba. „Ne vegyen erőt rajtatok az öröm
amiatt, hogy megöltétek sejkünket, Abu Muszabot” – üzent az Abu Hamza
al-Muhadzsir álnéven jelentkező terrorista, akit egy nappal korábban nevezett
meg az iraki al-Kaida-sejt új vezetőjeként. „Allah nyugosztalja, oroszlánokat
hagyott itt maga helyett.” Al-Muhadzsir ígéretet tett arra, hogy folytatni fogja
elődje harcát, és bejelentette, hogy az iraki „szent harcosok erősebbek, mint
valaha”. Oszama bin Laden is címzettje volt az üzenetnek, al-Muhadzsir szerint
az iraki al-Kaida „csak a jelzésedre vár, és a parancsnokságod alatt áll”.
Egyelőre nem sikerült bizonyítani az üzenet hitelességét.

Az amerikai és angol különleges alakulatokból álló Task Force 77 már több mint
két éve vadászott Zarkavira és al-Kaida-hálózatára Irakban, a kutatás azonban
kezdetben nem járt sikerrel. A tavalyi év során például két akció is kudarccal
zárult: az egyik esetben a Falludzsából Ramadiba tartó Zarkavi a késése miatt
csúszott ki az alakulat kezéből, a másik esetben pedig alagútban menekült el egy
megrohamozott házból Irak északi részén.

Az elmúlt hetekben a hírszerzés egy datolyapálmákkal körülvett, eldugott házra
bukkant Hibhibben, Bagdadtól északra. Az alakulat brit katonái észrevétlenül
bevonultak a faluba, majd jelezték az amerikai parancsnokoknak, hogy megtalálták
a célszemélyt. A parancsnokok a légicsapás mellett döntöttek, szárazföldi
csapatok pedig eközben megkezdték a falu körülzárását arra az esetre, ha hiba
történne a légitámadás során. A közelben szokásos küldetését végző két F–16-os
kapta meg a parancsot a támadásra. A Task Force 77 kommandósai lézerrel jelölték
meg a célpontot, és a két egymás után kilőtt 500 fontos (227 kg) bomba romokba
döntötte a házat. Öt ember azonnal életét vesztette, egyedül Zarkavi volt
életben még, amikor az amerikai csapatok a helyszínre érkeztek, majd nem sokkal
később ő is belehalt sérüléseibe.

Úgy tűnik, hogy apránként sikerül az al-Kaida hálózatát felgöngyölíteni. A 2001.
szeptember 11-ei támadások óta több tucat kulcsembert fogtak el vagy öltek meg,
köztük Khalid Sheikh Mohammedet, a Világkereskedelmi Központ elleni merényletek
kiagyalóját.



Abu Muszab az-Zarkavi

Az iraki miniszterelnök bizakodóan jelentette ki, hogy az utódot is el fogják
kapni. Hírszerzési források szerint több „célpontosított merénylet” várható a
terrorszervezet helyi kulcsszemélyei ellen az elkövetkezendő hetekben és
hónapokban. A tervek szerint ugyanazokat a módszereket alkalmaznák, mint amit az
izraeliek a Hamasz-vezetők likvidálására használnak.

Maliki miniszterelnök azt is elmondta, hogy hamarosan meg fogják kezdeni a
harcot Bagdad irányításáért, valószínűleg júliusban, de legkésőbb augusztusban.
Az elkövetkezendő időszakban tovább folyik az ország újjáépítése, valamint az
iraki erők át fogják venni a vezetést a hadseregben. Ha minden kedvezően alakul,
akkor ősszel a Fehér Ház a koalíciós erők jelentős részét kivonná Irakból.

Abban mindenki egyetért, hogy Zarkavi megölése nem számolja fel az al-Kaidát, de
működését meg fogja zavarni, mivel a szervezetnek az új vezető kiválasztására és
a védelemre kell összpontosítania. Zarkavit olyan vezetőnek tartották, aki
különleges képességgel rendelkezett arra, hogy világszerte több száz „tehetséges
terroristát” toborozzon. Az egész rendszert ő irányította, és a szakértők
kétlik, hogy utódja ugyanazzal a szervező-, illetve toborzóképességgel fog
rendelkezni. Amatzia Baram Irak-szakértő véleménye szerint Zarkavi halála az
al-Kaida szervezetnek és a szunnita felkelés végének a kezdetét jelzi.
Ugyanakkor leszögezi, hogy a terror ellen folytatott háború megnyerése még több
évbe fog telni, és komoly áldozatokba fog kerülni.

Zarkavi halálának azonban némelyek kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Brit
vezető tisztviselők szerint Zarkavi már elérte célját, hiszen Irakban szunniták
harcolnak szunniták ellen, és ugyanez a helyzet a síiták között. Felmerül a
kérdés bin Laden személye körül is, mivel a világ első számú terroristája még
mindig a Pakisztán észak-nyugati részén található hegyekben bujkál. Szintén az
al-Kaida veszélyére hívja fel a figyelmet az az esemény, amely az elmúlt
hetekben történt Szomáliában, ahol helyi muzulmán csoportok legyőzték az
Egyesült Államok által támogatott és pénzelt hadvezéreket, és átvették a
hatalmat a fővárosban. Ezzel új menedékhely nyílt az al-Kaidát támogatók
számára.

Számos elemző szerint, ahogy a csapás demoralizálóan hathat az al-Kaidára, úgy a
győzelem felbátoríthatja az amerikaiakat és szövetségeseiket, és a jövőben több
eredmény várható a terror elleni küzdelemben.

A lefejező

Zarkavi, eredeti nevén Admad Fadheel Nazaal al-Khalajlah a jordániai
Zarkában, egy szegény családban született 1966-ban. Már fiatal korában
megmutatkozott fékezhetetlen természete, tizenhét éves korában ki is maradt az
iskolából.

Jordán hírszerzési beszámolók szerint az 1980-as években Zarkavit rövid időre
bebörtönözték kábítószer-birtoklás és szexuális zaklatás miatt. Szintén ebben az
időszakban rendkívüli hatást gyakorolt rá a szalafista-dzsihádista iszlám
mozgalom. Különösen megfogták azok a hősi történetek, amelyeket a helyi
mecsetben hallott az afgán arabok tevékenységéről, akik csatlakoztak a
Szovjetunió ellen vívott dzsihádhoz.

1989-ben a jordániai kormány engedélyezte, hogy Zarkavi Afganisztánba menjen,
ahol ideológiai és gyakorlati kiképzésben részesült. Eleinte inkább egyedül
tevékenykedett, és nem csatlakozott az al-Kaidához. 1993-ban viszszatért
Jordániába, ahol Husszein király és az izraeli–jordániai békefolyamat ellen
hajtott végre támadásokat, ami miatt 1994-ben bebörtönözték. Zarkavi a
börtönévek alatt szigorú életmódot folytatott, és a Koránt tanulmányozta. Végül
ő lett a börtönlakók vezetője, és egy olyan ideológiát alakított ki, amely Allah
egyedüliségét hangsúlyozta, és egy olyan egységes iszlám társadalom (kalifátus)
megteremtésének az alapja, amely a szigorú iszlám törvények betartásán alapul az
élet minden területén. Bármely ellenállást halált érdemlő hűtlenségnek
minősített.

1999-es szabadon bocsátását követően újból engedélyezték, hogy Afganisztánba
utazzon, ezt követően 2002 elején találkozott Oszama bin Ladennel.

2001-ben távollétében halálra ítélték Jordániában a Radisson SAS Hotel elleni
támadás kitervelése miatt.

Amikor 2003-ban az Egyesült Államok és a szövetséges erők elfoglalták Irakot,
dzsihádot hirdetett Amerika és szövetségesei ellen. Neve kapcsolatba hozható a
2003 májusi casablancai és a 2004-es madridi al-Kaida-merényletekkel. A tavaly
novemberben Jordániában elkövetett merényletekben több palesztin is életét
vesztette, ennek következtében a palesztinok egy része is ellene fordult.

Zarkavi a barbarizmus megtestesítője lett Irakban: nyugati túszokat fejezett le,
és ezt videón rögzíttette, iraki átlagembereket gyilkolt meg rendszeresen,
valamint számos öngyilkos és autóba rejtett bombával elkövetett merényletet
hajtott végre. Dzsihádjának olyan arabok is a célpontjai voltak, akiket
hűtlennek ítélt. Irakban polgárháborút akart kirobbantani, hogy véres anarchiát
hozzon létre, ami a környező államokat is destabilizálná, és lehetővé tenné az
al-Kaida-féle fundamentalista iszlám elterjedését a térségben. A Task Force 77
kommandósai által végrehajtott légitámadást követően 2006. június 7-én tizenhat
éves feleségével és tizennyolc hónapos fiával együtt életét vesztette.

Bush Bagdadban

Váratlan látogatást tett kedden Bagdadban George Bush amerikai elnök, hogy –
saját szavai szerint – „ezzel is kimutassa az Egyesült Államok elkötelezettségét
a szabad Irak iránt”. Az amerikai elnök találkozott Nuri al-Maliki iraki
miniszterelnökkel. Megvitatta vele az Irakban követendő biztonsági stratégiát,
valamint az ország gazdasági fejlesztésének és újjáépítésének stratégiáját. A
szűk körű tanácskozáson Bush azt mondta Malikinek, hogy „véget kell vetni Irán
iraki beavatkozásának”. Az amerikai elnök később a teljes iraki kormánnyal
találkozott az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségén. Washington támogatását
ígérte az új iraki kormánynak, és Irakot a terrorizmus elleni háború központi
frontjának nevezte.

Olvasson tovább: