Kereső toggle

Varsói jobbra át

A lengyel demokrácia botránya

Interjú Konstanty Gebert varsói elemzővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban
éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti
választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen
kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek
tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az
agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz. Konstanty Gebert
varsói újságíró és politikai elemző szerint a stabil gazdaság várhatóan csak
részben tudja eloszlatni a kabinet nacionalista, EU-szkeptikus politikája és
egyes tagjainak szélsőséges kijelentései miatt keletkező aggodalmakat, és
számítani kell arra, hogy Lengyelország elszigetelődik Európában.



Lech Kaczynski lengyel elnök.

Elszigetelődhet Európában

Fotók: AP

Az elmúlt tizenhat évben egymást váltották a jobb- és baloldali kormányok
Lengyelországban. Tavaly ősszel elkezdődött az „ikerkorszak” a Kaczynski
testvérek főszereplésével. Lech és Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság párt
élén megnyerték a parlamenti választásokat, majd egy hónappal később Lech
Kaczynski az elnökválasztáson is diadalmaskodott. Most, több mint fél évvel a
választások után többségi kormányt is tudtak alakítani. Kiszámíthatóbb lett
ezzel a lengyel belpolitika?

– Nem, épp ellenkezőleg. Úgy vélem, hogy a kormány így kevésbé stabil, mivel
az ilyesfajta „házasságok” kényszerből jönnek létre, nem „igaz szerelemből”. A
három pártnak különböző a programja, de ugyanazért a szavazótáborért
versengenek. Nem közös érdekük, hogy fenntartsák a kormány stabilitását. A
kormányt inkább arra fogják használni, hogy saját külön kis céljaikat elérjék.
Ebből veszekedések is származhatnak, sőt nem zárható ki az sem, hogy a koalíció
válsága miatt előrehozott választásokra kerül sor, akár még idén. Persze ebben
az esetben előfordulhat, hogy újraválasztják őket.



Konstanty Gebert

Olyan személyek kerültek most a kormányba, mint Andrzej Lepper
agrárminiszter, az Önvédelem vezetője, akit a bíróság elítélt, mert megverte a
végrehajtót, aki a csődbe jutott gazdaságát jött lefoglalni. Ő volt az, aki
néhány éve a magyar búzát is kiszorította a vagonokból. De a mérsékeltnek
mondott kormányerő, a Polgári Platform vezetője is az Európai Unió-ellenességre
építette a kampányát, azt ígérve, hogy „Lengyelország akkor győz, ha nem lesz
Európa balekja…” Kívülről nézve ijesztőnek tűnik ez a felállás…


– Minden európai országban vannak szélsőségesek, de Lengyelország és Ausztria
kivételével nincs olyan ország, ahol bekerültek volna a kormányzásba. A
hasonlóságra a legjobb példa talán Franciaország lenne. A Lengyel Családok
Ligája (LPR) például a lengyel megfelelője Le Pen pártjának, a Front Nationalnak.
Andrzej Lepper pártjának, az Önvédelemnek pedig még az európai szélsőségesek
között sincs igazi megfelelője. Franciaországban azonban igen nehéz lenne
koalíciós együttműködést elképzelni a konzervatív kormánypárt, Le Pen pártja és
egy gyűlölködő populista-baloldali párt között. De körülbelül ez történik most
Lengyelországban.



Lech Walesa. Ma már ő is bírál

Lepper ide vagy oda, a koalíció népszerűsége mégis magas. Miért?

– A választási eredmények annak köszönhetők, hogy a lengyel szavazóknak több
mint a fele nem vette a fáradságot, hogy elmenjen szavazni. Ez botrány, a
lengyel demokrácia megsértése. És mivel a választók több mint fele nem ment el
szavazni, ezek a pártok, amelyek kis, de igen fegyelmezett szavazótáborral
rendelkeznek, jelentős befolyásra tudtak szert tenni a lengyel politikában. Ez
intő jel kell hogy legyen minden lengyel szavazó számára arra, hogy nem szabad
feladni a demokrácia vívmányait, és legközelebb el kell menniük szavazni.

A másik új kormánypárt, a Lengyel Családok Ligája a háború előtti klerikális,
antiszemita és nacionalista „nemzeti demokráciát” képviseli, ifjúsági
szervezetének tagjai náci karlendítéssel köszöntik egymást. Ki fog így szóba
állni a varsói kormánnyal?

– Attól tartok, hogy Lengyelország el fogja szigetelni magát a civilizált
világtól. A konzervatívok és a szélsőséges szövetségesek számos belpolitikai
ígéretüket – munkahelyteremtés, lakásépítések, a társadalombiztosítás javítása
stb. – nem fogják tudni teljesíteni. De valamit fel kell tudniuk mutatni. A
legkönnyebb ilyenkor rájátszani a lengyel nemzeti büszkeségre. Azt mondják:
„Ellenálltunk a németeknek, szembeszálltunk az oroszokkal, ellenálltunk egész
Európának – láthatjátok, mi a ti érdekeitekért harcolunk.” És mivel egész Európa
gyanakodva figyeli ezt a kormányt, az elszigetelődés egyszerre zajlik majd
belülről és kívülről is. Sajnos, Lengyelország így sokat veszíthet az Európai
Unióban kivívott pozíciójából. Ugyanakkor nem gondolnám, hogy végleges károkat
okoznak az országban, ha ez a kormány eltűnik a színről, a helyzet javulhat.

Amerika néhány éve még kiemelt európai partnerének tekintette
Lengyelországot. Ez is veszni látszik?

– Bár a kisebb koalíciós partnerek meglehetősen nyíltan bírálták az Egyesült
Államokat, a konzervatívok ebben nem követik őket, mert tudják, hogy a
transzatlanti kapcsolat kulcsfontosságú Lengyelország számára. Lengyelország
ugyanakkor lazított iraki elkötelezettségén, mert az nagyon népszerűtlen volt. A
lengyel csapatok ma már nem vesznek részt harcokban, csak az irakiak kiképzését
vállalják. Lengyelország azt is bejelentette, hogy – Washingtonnal egyeztetve –
a jövő év végéig kivonja csapatait.

A lengyel belpolitikában különleges és vitatott szerepet játszik a Radio
Maryja katolikus médiabirodalom. A rádió adásait több millióan hallgatják
rendszeresen. Mi a titkuk?

– A Radio Maryja legnagyobb vonzereje vallásosságában rejlik. De társadalmi
vonzereje is jelentős. Ez volt az egyetlen olyan médium, amely teret engedett
azoknak az embereknek, akik úgy érzik, az átalakulás vesztesei lettek. Ezek a
szegényebb, munkanélküli, kevésbé képzett, konzervatívabb, tradicionálisabb
rétegek. Ezek az átalakulást a „szent értékek” elleni támadásként élték meg, míg
magukat vesztesként látták. A Radio Maryja adott nekik lehetőséget a nézeteik
hangoztatására, és értékelte, megértette őket. Felhasználta a szélsőséges
politikai programokat is. Mivel a rádió hallgatói ezért nagyon hálásak, bíznak a
rádióban, és követik az útmutatásait a politikai szférában is. Ez klasszikus
példa egy olyan kihasználatlan választói bázisra, amely erős motivációval
rendelkezik, és ezért túlzott befolyásra kíván szert tenni.



Diáktüntetés Varsóban a szélsőjobb ellen

A Radio Maryjában hallható rendszeres zsidózás miatt nemrég még a Vatikán
is megrótta a lengyel püspököket. Lesz ennek foganatja?

– A püspöki kart is megosztja a kérdés. Néhány püspök élesen elítéli
nacionalizmusát, vallásos politizálását és antiszemitizmusát, amelyek a rádió
tipikus jellemzői. Más püspökök ugyanakkor lehet, hogy egyetértenek a rádióval,
de nem örülnek az adó függetlenségének. Egészen idáig több próbálkozás is volt,
hogy a rádiót „megregulázzák”, de sikertelenül. Most széles körökben azt várják,
hogy a pápa, amikor Lengyelországba látogat e hónapban, nagyobb nyomást helyez
majd a lengyel püspöki karra, hogy fékezzék meg a Radio Maryját. A német pápa
azt vallja, hogy nincsen hely a katolikus antiszemitizmus számára.

Amikor a magyarországi választások előtt itt járt Lech Kaczynski elnök, nem
fogadta őt sem a magyar miniszterelnök, sem az országgyűlés elnöke. Lengyel
újságírók szerint a delegáció tagjai ezt nem is nagyon bánták, mert a
Gyurcsány-kormányt amúgy is a múlt részének tekintették.

– Ez a vélemény nagyon is jellemző a varsói kormány gőgjére és
arroganciájára. Biztos, hogy a jelenlegi lengyel politikai elit szívesen vette
volna a szocialisták vereségét és a hozzájuk hasonló pártoknak a hatalomba való
visszatérését. A Kaczynski testvérek pragmatikusak, ezért nem gondolom, hogy
feszültség keletkezik a lengyel–magyar kapcsolatokban. Sajnos a jelenlegi
kormány nem sokat foglalkozik a lengyel külkapcsolatokkal, a szomszédos
országokkal, a németekkel és az oroszokkal való konfrontációk kivételével. De
szembesülni fognak a realitással, és akkor a kormánynak alább kell majd adnia az
ambícióit, és fel kell ismernie, hogy Lengyelország természetes politikai
környezete nem az egész világ, és nem is egész Európa, hanem elsősorban
Közép-Európa. Itt vannak az érdekeltségeink, a partnereink, a szövetségeseink,
és ezt ha tetszik, ha nem, figyelembe fogják majd venni.



 Roman Giertych, a Lengyel Családok Ligájának elnöke és Andrzej Lepper, az
Önvédelem első embere

Médiabirodalom a szerzetesek kezében

A lengyel Radio Maryját a 60 éves Tadeusz Rydzyk atya (képünkön) hozta létre
a kilencvenes évek elején. Az ellenreformáció idején alapított katolikus misszós
rendhez, a redemptoristákhoz tartozó szerzetes azóta valóságos ultrakatolikus
médiabirodalmat épített ki: a Radio Maryja mellett ő irányítja a Trwam nevű
televíziócsatornát és a Nasz Dziennik című napilapot is. Ezenkívül különböző
alapítványokat és egy katolikus akadémiát is működtet fiatalabb követői számára.
A toruni székhelyű rádióadónak közel 3 millió hallgatója van, akiknek túlnyomó
többsége – egyes források szerint – az ötven év feletti, vidéken élő és kevésbé
képzett nők közül kerül ki. A rádió hallgatói jelentős szavazóbázist
képviselnek. A Radio Maryja nacionalista, antiszemita és liberalizmusellenes
kirohanásai a Vatikánban is negatív visszhangra találtak. Bár Rydzyk maga ritkán
ül a mikrofon elé, egy ízben az Európai Uniót olyan szabadkőművesek
konspirációjának titulálta, akik a katolikus Lengyelországra rá akarják
kényszeríteni a melegházasságokat. A szerzetes szerint a németek még ma sem
adták fel azt a náci időszakbeli törekvésüket, hogy elfoglalják Lengyelországot.

Márciusban egy adásban Rydzyk azt mondta, hogy a lengyeleknek kell
feltartóztatniuk a zsidókat, akik Kelet-Európában a demokrácia tönkretételére
igyekeznek. A rádióadó rendszeresen bírálja „az egész világot uraló
holokausztipart”, amely a szerkesztők szerint csúszópénzeket követel a varsói
kormánytól.

Az adó nyíltan támogatja a hatalmon lévő Kaczynski testvéreket. Egyes források
szerint a rádió feketelistát készít és lejárató információkat gyűjt olyan
politikusok ellen, akik ellen Rydzyk szerint harcolni kell. Radoslaw Markowski
lengyel szociológus szerint a rádióadó fontos szerepet játszik az „idősek és
kirekesztettek” életében, a fő probléma azonban az, hogy „mélyen elfogult és
nacionalista”.

Olvasson tovább: