Kereső toggle

Banánhéjtörvény

A párizsi lázadás átalakíthatja a nagypolitikát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Általános sztrájk béníthatja meg egész Franciaországot, miután Dominique de Villepin miniszterelnök nem engedett a szakszervezetek ultimátumának, és nem vonta vissza a pályakezdők munkavállalásáról szóló törvényt. A miniszterelnök igyekezett békülékeny hangot megütni a diákokkal, és hajlandónak mutatkozott a törvény fejlesztésére, az általános sztrájkkal való fenyegetésre azonban megüzente: még erősebb az eltökéltsége a törvény alkalmazása iránt. Mindeközben múlt szombaton százezrek vonultak az utcákra Franciaországban, hogy szolidaritásukról biztosítsák a diákokat, akik már hetek óta nem járnak órákra, az ország nyolcvannégy egyeteméből ugyanis ötvennyolc csatlakozott a sztrájkhoz. 



Diáktüntetés Párizsban.  Hatvannyolcas stílus

A rendőrség becslése szerint mintegy ötszázezren vonultak az utcákra szombaton Franciaország nagyobb városaiban, a szervezők szerint ugyanakkor ennél sokkal többen, mintegy másfél millióan követelték a törvény visszavonását.

Párizsban ezúttal sem maradtak el az incidensek, a rendőrség százhatvanhét embert vett őrizetbe azt követően, hogy a tüntetők öt autót felgyújtottak, több mint tíz üzlet kirakatait bezúzták, illetve a rendőrökre támadtak. A rendőrök és a tüntetők összecsapásában több mint ötven ember megsérült, köztük egy harminckilenc éves férfi, aki jelen pillanatban is kómában fekszik. A helyzet tehát semmit sem javult azóta, hogy a rendőrség speciális alakulata, a CRS könnygázgránátokkal füstölte ki – szó szerint – a tüntető és randalírozó diákokat a Sorbonne-ról. 

A szombati sikeres megmozdulást követően a diákok érdekeit képviselő szakszervezet tovább fokozta a kormányra nehezedő nyomást, és bejelentette, hogy ha a miniszterelnök hétfő estig nem vonja vissza a törvényt, akkor általános sztrájkot hirdetnek. Jelenleg Franciaország nyolcvannégy egyeteméből ötvennyolc csatlakozott a sztrájkhoz, így vannak olyan egyetemek, ahol már hetek óta szünetel az oktatás; ezt megelégelve a hétvégén néhány száz diák tüntetést szervezett az oktatás újraindításáért. Erre azonban várni kell még egy darabig. A szakszervezetek a jövő hétre általános sztrájkot hirdettek, addig tovább folytatódnak a diákmegmozdulások. 

Nehéz helyzetben van tehát Dominique de Villepin miniszterelnök, aki valószínűleg nem tud presztízsveszteség nélkül pontot tenni az ügy végére. Ha ugyanis visszavonja a törvényt, akkor az egyértelműen meghátrálást jelent, amit a küszöbönálló elnökválasztás előtt nyilvánvalóan nem szeretne megtenni. Ha kitart a törvény alkalmazása mellett, annak az lehet a következménye, hogy az elégedetlenség fokozódik, állandósulnak a már eddig sem békés tüntetések, és a belügyminiszternek, vagyis az elnöki pozícióra nyíltan aspiráló Nicolas Sarkozynek kell rendet teremtenie. Ez pedig hatalmas presztízsveszteséget jelent nemcsak Dominique de Villepinnek, hanem Jacques Chirac elnöknek is, aki Sarkozyvel szemben a miniszterelnököt szeretné utódjaként látni. Nicolas Sarkozy, aki kormánytagként a törvény alkalmazása mellett tette le a voksát, ugyanakkor igyekezett magát helyzetbe hozni, és kijelentette: „A CPE nem érdemli meg, hogy miatta vasszigorral lépjünk fel az egész országgal szemben.” A kormány egyelőre a kitartás mellett döntött, és nem hagyják, hogy az országot túszul ejtsék a lázongó diákok. 

A heves csatározások közben kevés szó esett a lényegről, vagyis a fiatalok munkavállalási helyzetéről. Franciaországban ugyanis a tizenöt–huszonnégy év közöttiek mintegy huszonkét százaléka munkanélküli. Ez a szám meghaladja az európai uniós átlagot, amely mintegy tizennyolc százalék körüli, de magasabb a szintén komoly gazdasági problémákkal küzdő Németországénál is, amely tizenöt százalék körülire tehető. Ha a törvény megbukik – amire jelen pillanatban jó esély van –, akkor a már most elodázhatatlan gazdasági reformokat, amelyeknek a jelenlegi szociális rendszert gyökeresen kell megváltoztatniuk, már egy másik miniszterelnöknek és egy másik elnöknek kell meghoznia. Ez utóbbi minden bizonnyal nem Jacques Chirac lesz, és ha az események az elmúlt napok medrében folynak tovább, egyre kisebb az esély arra is, hogy Dominique de Villepin legyen.

Olvasson tovább: