Kereső toggle

Megalakult az új lengyel kormány

Bizalmatlanság egy hét után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Varsóban a jobboldali kormány megalakulását követően továbbra is feszültség jellemzi mind a közéletet, mind a gazdaságot. Brüsszel és a befektetők a héten tartott bizalmatlansági szavazás eredményétől várják a helyzet javulását.



Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök Fotó: Reuters

Alig több mint egy héttel kisebbségi kormánya megválasztása után bizalmatlansági szavazás elé néz Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök. A szavazás eredményeképpen pártjának, a Jog és Igazságosság Pártnak (PiS) tényleges parlamenti támogatottsága is egyértelművé válhat. A Marcinkiewicz előtt álló feladat több politikai elemző szerint súrolja a lehetetlent: megszerezni a szejmbe bejutott jobb- és baloldali populista pártoknak a kormányzáshoz szükséges külső támogatását, mindeközben továbbra is "EU-kompatibilisnek" kell látszania. 

A PiS radikális antikommunista retorikával és a szociális állam ígéretével nyerte meg az általános választásokat, maga mögé utasítva az akkor még potenciális koalíciós partnert, a szintén konzervatív, de piacpárti Polgári Platformot (PO). A jobboldali szavazókat megosztotta az a tény, hogy a két párt végül is nem köt koalíciós megállapodást, kisebbségi kormányzásra kényszerítve ezzel a PiS-t. A közös kormányzás realitása szertefoszlott, amikor Lech Kaczinsky, a PiS jelöltje az államelnöki székért való küzdelemben is több szavazatot kapott, mint a PO által delegált jelölt. 

Az elmúlt héten a PiS radikális szárnya egyértelműen előnyt kovácsolt magának a moderáltabb koalíciós partner hiányából, és megkezdte a tényleges hatalomátvételt. A jobboldali kormányzat elsőként a hírszerzést, az igazságügyi és belügyminisztériumot vette át látványosan, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatokban dolgozó exkommunisták körében végzett "tisztogatásokkal" kezdve. A katolikus–konzervatív oldal iránti gesztusként létrehozta a nők ügyeivel foglalkozó minisztériumot. Korábban a PiS vezette kampány hangsúlyos eleme volt az erős, korrupciómentes, tradícióihoz h? Lengyelország víziója, ami a katolikus többség? országban igen népszerűnek bizonyult. 

A kormányalakítás utáni kaotikus állapotokat tükrözi, hogy a miniszterelnök belső szabályzatban tiltotta meg minisztereinek az ellenőrzés nélküli sajtónyilatkozatokat. Mindez Teresa Lubinska pénzügyminiszternek egy külföldi tekintélyes napilapban adott nyilatkozata után történt, amelyben a hipermarketláncok révén generált befektetések visszaszorításáról, a magas költségvetési hiányt tartósító kiadások és a drágább jóléti rendszer fenntartásáról szólt. Véleménye ijesztően hatott az intézményi befektetőkre, ami megmutatkozott a zloty hirtelen gyengülésében is.

Alexander Kwasniewsky baloldali politikus, aki jelenleg még ügyvezető államelnök, korábban úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország EU- és NATO-szövetségekben vállalt kötelezettségei határt szabnak a PiS radikalizmusának. Véleménye szerint valószínűtlen, hogy a gazdasági racionalitással dacolva a végletekig ragaszkodnának nemegyszer populizmusba hajló kampányígéreteik megvalósításához. A parlamenti matematika azonban felülírhatja a nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeket. A 460 képviselőnek helyet biztosító szejmben ugyanis a kormányzó PiS csak 154 helyet szerzett meg, ami kompromisszumok sorát, illetve a beígért reformok elmaradását eredményezheti. Koalíciós partner hiányában ugyanis a PO külső támogatása mellett (vagy helyett) kéznél lehet a két radikális párt, az Önvédelem Pártja, illetve a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligája csendes támogatása. Az Andrzej Lepper parlamenti házelnökhelyettes vezette szélsőbaloldali Önvédelem Pártja kampánya során kifejtette: amennyiben a hatalom közelébe kerül, utólag újratárgyalná az ország uniós csatlakozásának feltételeit, a szegények részére adókedvezményeket biztosítana, és minimáltámogatást adna a nyugdíjasoknak valamint a munkanélkülieknek, akiknek száma csaknem húsz százalék.

Olvasson tovább: