Kereső toggle

Nem hitték el, hogy ismét lecsaphatnak

Bali, a horrorsziget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten újra egy közkedvelt turistaparadicsom vált tragédia helyszínévé: ezúttal nem természeti katasztrófa, hanem a terrorizmus sújtott le a vakációzókra. Jóllehet Bali szigetén 2002 októberében már történt egy súlyos merénylet, amely akkor 202 ember életét követelte, a súlyos károkat szenvedett helyi turistaipar azóta újra megerősödött, és sokan azt hitték, Balit nem érheti újra baj.



Egy turista a robbanások helyszínén. Hiába keresték a paradicsomot Fotó: Reuters

"Ó, már nem is jut eszünkbe az a robbantás, rég elfelejtettük az egészet" – nyilatkozta idén szeptemberben a 2002-es akcióval kapcsolatban az egyik bali turizmusszakértő. Az optimizmusra minden oka megvolt, hiszen az iparág bevételei minden eddigi eredményt túlszárnyaltak: az idei év első nyolc hónapjában összesen több mint egymillió vendég fordult meg a szigeten. Az eredmények ellenére az optimizmus korainak bizonyult, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy a 2002-es robbantások óta szinte éves rendszerességgel fordultak elő a merényletek. Az akciók hátterében sejtett Dzsamaja Iszlamija nevű indonéz terrorszervezet ugyanis 2002 októberében hajtotta végre az első bali merényletet, majd egy évre rá, 2003 augusztusában a dzsakartai Marriott Hotelnél robbantott, 2004 szeptemberében pedig az ausztrál nagykövetségnél hajtott végre terrorakciót. A héten három öngyilkos merénylő két tengerparti és egy utcai étteremben hozott működésbe házi készítésű pokolgépeket, amelyek egyes jelentések szerint harminckét, mások szerint huszonkét ember halálát okozták, és több mint százat megsebesítettek. (Az adatok a hatóságok szerint azért eltérőek, mert a szétroncsolódott holttesteket nehezen tudják azonosítani.) Több televíziótársaság bemutatott egy amatőr videófelvételt, amelyen látszik, hogy egy hátizsákos fiatalember hidegvérrel besétál az étteremben békésen vacsorázók közé, majd egy robbanás után minden elsötétül, és csak a sikoltásokat lehet hallani a bekapcsolva maradt kamera képein.

Az áldozatok legnagyobb részben indonéz állampolgárok, de ausztrál, japán, amerikai és koreai halottak, illetve sebesültek is vannak. A korábbi merényletekhez képest úgy tűnik, a terroristák taktikát váltottak: míg eddig nagy méretű – és így nyilván költségesebb – pokolgépeket alkalmaztak, ezúttal – a madridi és a londoni módszerekhez hasonlóan – kisméretű, hátizsákban is elférő szerkezeteket vetettek be. 

Az előző merényletek óta ugyanis az indonéz hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket, így a merénylőknek kevésbé feltűnő megoldások után kellett nézniük. A nyomozás eddigi eredményei szerint egy-egy kilencvoltos elemmel hozták működésbe a TNT alapú szerkezeteket, amelyeket az áldozatok és sérültek számának fokozása érdekében – az Izraelben alkalmazott módszerekhez hasonlóan – szögekkel, csavarokkal, golyós csapágyakkal "egészítettek ki". A sebesültek mentésén dolgozó orvosok és nővérek beszámolói szerint huszonhárom sebesültből több bevásárlószatyornyi fémdarabot operáltak ki, amelyeket aztán továbbítottak az indonéz és az ausztrál nyomozók számára, további vizsgálat céljából.

Az ausztrál kormány nehéz helyzetbe került: miközben a terrorizmus szakértői azt rebesgetik, hogy idő kérdése, mikor kerül sor merényletre ausztrál földön is, nyomást kell gyakorolnia Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnökre annak érdekében, hogy a Dzsamaja Iszlamija nevű terrorszervezetet hivatalosan is nyilvánítsa törvénytelenné. E nyomásgyakorlással azonban John Howard ausztrál miniszterelnök szerint óvatosan kell bánni: Yudhoyono, aki a terrorizmus elleni harcban partnernek mutatkozik, az október elején kétszeresére emelt üzemanyagárak és az alelnökkel, Juszuf Kallával kibontakozó félben lévő hatalmi harca miatt hazáján belül is fokozódó nyomás alá került. A Dzsamaja Iszlamija betiltása tovább gyengíthetné belső szavazóbázisát, mivel ezt a nevet – amelynek jelentése iszlám közösség – számos olyan mecset és iskola is használja, amelyeknek vélhetően nincs köze a terrorizmushoz. A szervezet ugyan némileg megerőtlenedett és decentralizálódott, mivel 2001. szeptember 11. óta több mint 300 tagját letartóztatták – köztük számos kulcsfigurát és al-Kaida kapcsolattartót is –, ennek ellenére még közel húsz olyan vezetője van szabadlábon, akik Afganisztánban közvetlenül az al-Kaidától, vagy a Fülöp-szigeteken az Abu Szajjaf csoporttól és a Moro Iszlám Felszabadítási Fronttól kaptak kiképzést.

Turistamentes ország

A dél-kelet ázsiai iszlám dszihádisták célja az iszlám törvény, a sharija bevezetése és az iszlám kalifátus létrehozása a térségben. Indonéziában számos ilyen csoport tevékenykedik a Dzsamaja Iszlamiján kívül, amelyeknek működését iszlám jótékonysági szervezetek támogatják, és amelyek tagjai a 2000-ben Dzsamaja vezetője által létrehozott Indonéz Mudzsahedin Tanácsnak. E szervezet nyílt célkitűzése a több mint 200 milliós Indonézia iszlám állammá alakítása. A dzsihádisták meg akarják tisztítani Indonéziát minden nyugati vagy nem iszlám befolyástól. Bali ilyen szempontból ideális célpont számukra, hiszen a 4 milliós sziget lakosságának fele a turizmusból él, ráadásul ez az ország egyetlen szigete, ahol a hinduk vannak többségben. A terroristák mindazonáltal az állami elnyomás fokozását is igyekeznek kicsikarni, mert ez újabb önkénteseket és szimpatizánsokat hajtana a "karjaikba".

A terrorizmus doktora

Mint kiderült, a bevándorlók körében népszerű célállomásnak tartott Ausztrália –Amerikához és Nagy-Britanniához hasonlóan – szintén igen sebezhető. A Dzsamaja Iszlamija több vezetője is élt és tanult, vagy dolgozott a déli kontinensen. A hírhedt indonéz ikerpár, Abdul Rahim és Abdul Rahman Ayub például egy 2003-as jelentés szerint titkos terroristabázist működtetett Sydney északi részén, de Perth városában is aktívan tevékenykedtek. Abdul Rahim három nappal a 2002-es bali merénylet után tért vissza Indonéziába, előtte pedig Perth városában egy iszlám iskolában tanított. Fivérét, aki mielőtt Ausztráliába érkezett, Afganisztánban katonáskodott, még 1999-ben kiutasították az országból, mert menekült státus iránti kérelmét nem fogadták el. Jelenleg mindketten szabadlábon élnek, mivel jogilag semmilyen konkrét törvénytelen cselekedetet nem tudnak rájuk bizonyítani.

Közben a 2002-es bali merénylet fő gyanúsítottja, Azahari bin Husin maláj származású harcos után még mindig folyik a hajsza. Azahari Adelaide-ben végezte középiskolai tanulmányait, majd Nagy-Britanniában mérnöki képzésen vett részt, ahonnan a doktori fokozat megszerzése után visszatért szülőhazájába, Malajziába. Itt a Műszaki Egyetemen tanított. Ekkor találkozott számos veterán Dzsamaja Iszlamija-taggal. Azahari ezt követően bejelentette torokrákban szenvedő feleségének és két gyermekének, hogy "Isten magasabb rendű elhívásának engedelmeskedve" elhagyja családját, és részt vett Afganisztánban egy bombakészítő "kurzuson". Miután megírta a Dzsamaja Iszlamija bombagyártási kézikönyvét, "találmányait" elsőként 2000 karácsonyán, egy indonéz keresztények ellen elkövetett merényletben "tesztelte". Eddig minden egyes razzia elől sikerült elmenekülnie, de a nyomozók szerint minden komolyabb indonéziai merényletben benne van Azahari keze.

Olvasson tovább: