Kereső toggle

Mindenről függetlenek döntenek a parlamentben

Szlovákia válságban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Pavel Rusko gazdasági miniszter eltávolítása utáni politikai válság után továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet Szlovákiában. A parlament egy hétig nem tudta megnyitni az őszi ülésszakot, az egyre inkább szaporodó, a korrupciós vádak árnyékában működő független képviselők szavazatai döntenek minden parlamenti szavazásnál, miközben a kormányban is három "független" miniszter ül. Dzurinda miniszterelnök azonban továbbra is kitart, előrehozott választásokról hallani sem akar, jóllehet a kormánypártokat együttesen is csak a választók egyharmada támogatja a közvélemény-kutatások szerint.

Rusko pénzügyi botránya miatt kényszerült távozni a bársonyszékből, ennek következtében az általa vezetett jobboldali-liberális Új Polgár Szövetség (ANO) kilépett a kormánykoalícióból.
(Elcsúszott a százmillión. Hetek. 2005. augusztus 26.) A párt alelnökei, miniszterei, és parlamenti képviselőinek nagyobbik része azonban továbbra is támogatásáról biztosította a jelenlegi kormányt, értelmezésükben csak Rusko személyesen mondott csődöt, az ANO politikája továbbra is folytatódhat mind a kormányban, mind a parlamentben. Azonban a tagság nagyobb része inkább az elnököt támogatta, ő pedig további párbeszéd nélkül a renitenseket gyors lefolyású ügymenetben kipenderítette a pártból. Egyértelművé vált, hogy az ANO egyszemélyes párt, az elnök közvetlen vezérlésével működik, a kizártak kommunista módszereket emlegetnek. Egyelőre mégis ők tűnnek az események utáni helyzet nyerteseinek, mivel a három pártra apadt koalíció velük kötött szerződést a további kormányzásról. 

Bár az ANO egy teljesen szétzilálódott, elenyésző társadalmi támogatottságú (az elmúlt héten 2 százalékot mértek a közvélemény-kutatók) párttá vált, ugyanakkor a pártból kiebrudalt három miniszter és nyolc parlamenti képviselő (Lubomír Lintner, volt alelnök vezérletével) "függetlenként" a kormánykoalíció tagjai, mögöttük azonban semmilyen tagság vagy mérhető támogatottság nem áll. Ez az ad hoc koalíció azonban nagyon gyengén működik, hiszen csak 67 képviselővel rendelkezik a 150 tagú szlovák parlamentben. Ennek következményeként a törvényhozás egy héten keresztül képtelen volt elkezdeni a munkát, mivel az ellenzék obstrukcióhoz folyamodott, és többszöri próbálkozásra sem sikerült 76 szavazatot találni a program elfogadásához. 

A kormányban levő Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ebben a helyzetben az előrehozott választásokat látták egyedüli megoldásnak, és előkészítették a megfelelő törvénytervezetet a megvalósításhoz. A koalíciós partner Szlovák Demokrata és Keresztény Unió (SDKU) Dzurindával az élen és a Lintner-csoport ezt elvetette, ehelyett a független parlamenti képviselőket győzködték, miszerint nekik sem érdekük az előrehozott választás, támogassák a kormánykoalíciót. Mivel a kormányzási időszak elején is csekély parlamenti többség már jó ideje elolvadt (a parlamentben csaknem harminc független ül, ezen képviselők mindegyike valamelyik frakciót hagyta ott az elmúlt három évben), a miniszterelnöknek már eddig is nagy gyakorlata volt a független szavazatok megszerzésében. 

A jelenlegi helyzetben ezen szavazatok értéke még inkább felértékelődött, Dzurinda meggyőző képessége pedig úgy tűnik erős, mivel egy hét alatt összejött a szükséges szavazatmennyiség. Az elmúlt héten végül még két ellenzékit, a Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselőit is sikerült átcsábítani, és támogatásra bírni, ma már ők is a függetlenek táborát gyarapítják. Nem meglepő, hogy az ellenzék szavazatvásárlásról beszél, Robert Fico ellenzéki vezér azzal vádolta meg a médiában a kormányt, hogy tizenöt millióért vettek egy-egy szavazatot. Még Bugár Béla, az MKP elnöke is úgy nyilatkozott, nem tetszik neki az a mód, ahogyan a miniszterelnök a parlamenti támogatást megszerzi. 

Politológusok úgy vélik, bár példátlan és kiszámíthatatlan a helyzet, a Dzurinda-kabinet kihúzhatja a jövő szeptemberben esedékes választásokig. A kormányzó pártok közül elsősorban a kereszténydemokratáknak van nagy szükségük támogatottságuk növelésére, mivel a koalíció vezető erejéből mára "ötszázalékos" párttá zsugorodtak. Bár az MKP és a KDH tartja tíz százalék körüli támogatottságát, a kormány így is csak a lakosság mintegy harmadának támogatottságát bírja. 

A Pavol Rusko után a gazdasági tárcát átvevő Ivan Miklos pénzügyminiszter állítása szerint a minisztérium működését rendetlenség, visszaélések, sőt törvénytelenségek jellemezték az elmúlt időszakban, ennek kapcsán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A legkomolyabb vádat Miklos a Kia-Hyundai autógyár kapcsán fogalmazta meg, miszerint a hatalmas beruházás a korábbi miniszter ténykedése folytán 5,7 milliárd koronával (mintegy harminc százalékkal) többe fog kerülni az államnak a tervezettnél.

Olvasson tovább: