Kereső toggle

Lángoló erdők és elszabadult folyók Európában

Tűz, víz és sár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tűz és víz: e két őselem tépázza napok óta Európa nyugati és középső részét. Míg az erdőtüzek Portugáliában, Spanyolországban és Franciaország déli részén okoztak súlyos károkat és komoly fennakadásokat, addig Svájcban, Ausztria nyugati részén, Németország déli részén, Romániában, Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában a hirtelen megáradt folyókkal kellett felvenni a harcot. A szélsőséges időjárási jelenségek idei sorozata minden kétséget kizáróan tovább folytatódik.



Ennyi maradt egy svájci faluból az áradás után. Elszabadult elemek Fotó : Reuters

Portugáliában szinte minden nyáron gondot okoznak az erdőtüzek, idén azonban a rendkívüli aszály miatt különösen nagy pusztítást végeztek a fékezhetetlennek tűnő lángok. A helyzet olyannyira kezelhetetlenné vált, hogy a portugál miniszterelnök nemzetközi segítséget kért, és a munkaadókat is felszólította: alkalmazottaikat mentsék fel a munkavégzés alól, hogy részt vehessenek az önkéntes tűzoltási munkálatokban. A napok óta talpon lévő mintegy háromezer tűzoltó ugyanis már a végkimerülés határán áll, ezért a katonaság és a polgári lakosság bevonása is szükségessé vált. 

Az időjárási viszonyok rendkívül kedvezőtlenek a tűzoltáshoz: a szárazság, a nagy meleg és az erős szél hatására a lángok még gyorsabban tudnak terjedni. Az eddigi legpusztítóbb tűzvész 2003-ban tombolt az országban, amikor 420 ezer hektárnyi terület égett le. Azonban az idei körkép sem jobb: a főként az ország északi és középső részén tomboló nyári erdőtüzek eddig közel 140 ezer hektárnyi területet taroltak le, ami több mint a tavalyi év során összességében elpusztult terület. A lángok elérték Portugália harmadik legnagyobb településének, a történelmi jelentőség? Coimbrának a külvárosát is, és a helyszíni jelentések szerint a füstöt már Lisszabon lakói is érezték. A turisták körében népszerű déli Algarve vidékét a lángok egyelőre megkímélték. A tűznek eddig tizenöt halálos áldozata volt (többségében szerencsétlenül járt tűzoltók), és több száz lakóház, illetve mezőgazdasági épület semmisült meg vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erőfeszítések eredményeképpen azonban több tucat tűzből lapzártakor már csak öttel küzdöttek még a tűzoltók. Franciaország déli részén is észleltek erdőtüzeket, ahol az oltási munkálatokat az is nehezítette, hogy egy hónapon belül már a harmadik tűzoltó helikopter zuhant le munka közben.

A szomszédos Spanyolország is hasonló gondokkal küszködik: itt is több mint tíz erdőtűzzel viaskodnak a tűzoltók, és az idei mérleg itt sem bíztató: eddig közel 107 ezer hektárnyi erdő pusztult el, ami alig marad el a 2003-as, 125 ezer hektáros teljes évi "rekordtól". A tüzek itt közel háromezer embert és nyolcszáz otthont érintettek. A legsúlyosabb helyzet az északnyugati Galíciában alakult ki, de komoly tüzekről számoltak be Barcelona közeléből és Valenciából is. A környezetvédelmi miniszter szerint az erdő- és bozóttüzek nagyrészt hanyagság, baleset vagy szándékos gyújtogatás következményeként jönnek létre. A szándékos gyújtogatások mögött sokszor üzleti érdekek is meghúzódhatnak: a letarolt területeken ugyanis rövid időn belül lakó- és ipari parkokat kezdenek el építeni.

Tíz halálos áldozatot és több száz ember kitelepítését eredményezték az Európa középső részén pusztító áradások. A többnapos, özönvízszer? esőzés következtében megduzzadt alpesi folyók és tavak kiléptek medrükből, több helyen, pedig sárcsuszamlások és kőlavinák okoztak fennakadást. Az áradások nem kímélték a festői tájat: Svájc középső és északkeleti részén, az Ausztria nyugati részén fekvő Tirolban, valamint Németország déli részén, Bajorországban végeztek alapos pusztítást. A svájci televízió képsorain összeomlott hidak, beszakadt autópályák, sártengerben úszó vidéki házak, és az egyébként forgalmas városi utcákon most csónakokban pihegő helybéliek és turisták szerepeltek. Sokakat a háztetőről vagy az erkélyről mentettek ki helikopterek segítségével, mert az erős hullámok miatt a csónakokkal nem tudták folytatni a mentést. 

Bajorország déli részén néhány területet katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítottak. A hatóságok szerint a pusztítás túlszárnyalta az 1999-es csapást is, pedig azt akkor az ország legsúlyosabb természeti katasztrófájának nyilvánították, évszázados viszonylatban is. Több száz otthon lakóit evakuálni kellett, a víz és a sár számos települést itt is elzárt a külvilágtól, a Münchenből induló és Münchenbe tartó vonatjáratokat, pedig törölni kellett. 

A meteorológusok ugyan némi enyhülést ígérnek Svájc lakóinak, Bajorország számára azonban nem túl kecsegtetőek az előrejelzések: itt további heves esőzéseket várnak – helyenként akár 100 liternyi csapadék is lezúdulhat négyzetméterenként. "Drámai események zajlanak, egyes régiókban, pedig katasztrofálissá válhat a helyzet" – hangzott a meteorológus baljós hangulatú előrejelzése.

Az esőzések Romániában is súlyos károkat okoztak: több mint ötszáz városban mintegy húszezer otthont érintettek az áradások. A halálos áldozatok száma már a húszat is megközelíti, több száz otthon teljesen elpusztult, több ezer pedig komolyan megrongálódott. A víz több mint 1000 kilométernyi utat öntött el, és több ezer kút vize fertőződött meg.

Olvasson tovább: