Kereső toggle

Kórházba került II. János Pál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

II. János Pál pápát légzési nehézségekkel hirtelen kórházba kellett szállítani a héten. A Vatikán szóvivője szerint nincsen ok az aggodalomra, de a római Gemelli klinika előtt újságírók és imádkozók sokasága várja a híreket – hasonlóan a Jasszer Arafat párizsi gyógykezelése idején néhány hónapja látott jelentekhez. Az orvosok szerint a pápa életkora, általános gyenge állapota, illetve a Parkinson-kór együttesen idézte elő a rosszullétet, de ugyanakkor mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy II. János Pál általános egészségi állapota szükségszerűen rohamosan tovább romlik majd.



A hírtelevíziók parabolaantennái a római kórház előtt. Minden eshetőségre készen Fotó: Reuters

II. János Pált már korábban is kezelték a római Gemelli klinikán – amelyet az egyházfő gyakori jelenléte miatt a "harmadik Vatikánnak" is neveznek –, de arra még nem volt példa, hogy késő éjjel kellett volna sürgősséggel beszállítani. A légzési nehézségek azonban másnapra elmúltak, és az egyházfő állapota stabilizálódott. Az elmúlt hónapokban a pápa egészségi állapota meglehetősen kiegyensúlyozott volt, többek szerint jobb egészségnek örvendett, mint 2003 nyarán vagy őszén, amikor a Horvátországban és Szlovákiában tett látogatásai erősen megviselték legyengült szervezetét. Ugyanakkor a főpap jelenleg számos krónikus betegségben szenved, amelyek között a legsúlyosabb a Parkinson-kór. Gyakorlatilag már járni sem képes, és beszédeit is csak nagy nehézségek árán tudja megtartani. Túlélt egy merényletet, és kilenc műtéten esett át.

A nyolcvannégy éves és huszonhét éve megválasztott II. János Pál az egyháztörténelem második leghosszabb időt uralkodó főpapja (a 31 évet szolgáló IX Pius után, bár katolikus történészek szerint Szent Péter még náluk is hosszabb időt, 34 évet töltött a római püspök tisztében – a történészek nagy része azonban ezt kizárja). A betegségéről érkező hírek nyomán azonban újra és újra felmerül az utódlás kérdése – bár II. János Pál immár számos papabilist – pápajelöltet – túlélt. A találgatások központi témája az, hogy a következő egyházfő olasz, illetve európai származású legyen-e vagy sem. Az 1978-ban megválasztott pápa 455 éve az első nem olasz származású egyházfő, így az olaszok számára most megnyílhat az út, hogy újra magukhoz ragadják a pápaságot. Ugyanakkor többen érvelnek amellett, hogy a következő pápának a fejlődő világból kellene származnia, mivel jelenleg ott a legélénkebb a római katolikus hit, szemben a nyugati világgal, ahol a materializmus és az individualizmus előretörése háttérbe szorította az egyház önfeladásról szóló tanításait. Az egyháztagoknak jelenleg közel 65 százaléka Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában él.

Olvasson tovább: