Kereső toggle

Csökkenő kiadásokkal is erősödhet az amerikai hadsereg

Két legyet egy csapásra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A választási hadjárat során Bush elnök ígéretet tett: 2009-ig a felére csökkenti az egyre emelkedő költségvetési hiányt. A kérdés csupán az: hogyan tudja majd betartani ezt a fogadalmát, amikor a szövetségi kiadások egyre csak emelkednek, míg a dollár folyamatosan veszít értékéből. Ráadásul a nehézségek sem akarnak mérséklődni. Az iraki háború egyre nagyobb áldozatokat követel és a felkelők mind jobban próbára teszik a szövetséges erőket. 



Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Magyarázkodni kényszerült Fotó: Reuters

Az igazság egyszer?: a Pentagon nem számolt azzal, hogy Szaddám Huszein uralmának megdöntése után a harcok nem érnek véget. Donald Rumsfeld védelmi miniszter elmélete a kisebb létszámú, de mozgékonyabb erők bevetéséről csak addig volt működőképes, amíg a partizánháború kezdetét nem vette. Jelen pillanatban azonban nem áll rendelkezésre elegendő haderő Irakban, tehát újabb alakulatokat kell odairányítani. A Fehér Házra kettős nyomás nehezedik: mutasson kellő haladást a költségvetési hiány rendezése terén, egyidejűleg biztosítsa az Irakban és Afganisztánban állomásozó erők megfelelő ellátását. Ez persze fából vaskarika lenne, hiszen ha több katonát és biztonságosabb felszerelést küld a két közel-keleti országba, a kiadások tovább emelkednek. Tehát csak egy lehetőség marad: egyik oldalon csökkenteni kell a katonai beruházásokat és az onnan elvont pénzt kell az említett többletkiadásokra fordítani.

Pontosan ezt a célt szolgálja a Pentagonnak az a terve, hogy katonai fejlesztései egy részének elhalasztásával az elkövetkező hat év leforgása alatt hozzávetőleg 60 milliárd dollárt takarít meg. Ez a csökkentési javaslat annak a fehér házi rendelkezésnek az eredménye, amely felszólítja az összes kormányhivatalt 2006-os igényeik leszállítására. Ez azt jelenti, hogy a szeptember 11-ei támadások óta először lassulnak le a Pentagon kiadásai, amelyek az azóta eltelt időszak alatt 41 százalékkal emelkedtek, és erre az évre elérték a 420 milliárd dollárt. 

A megtakarítások egyik győztese minden valószínűség szerint maga a hadsereg lesz. Míg több fegyvernem korszerűsítési terveinek lelassítására kényszerül, a hadsereg milliárdokat költ majd évenként arra, hogy 15 új brigáddal gyarapítsa sorait az
elkövetkező esztendőkben. "Nem számít, ha húsz év múlva megnyerhetünk egy háborút, ha jövőre elveszítjük a globális hadjáratot a terrorizmus ellen" – fogalmazott egy katonai vezető, aki a hadsereg kiadásainak növelése mellett tör lándzsát, hogy az segíthesse a harcot az iraki felkelők ellen, akiknek jelenlegi célja, hogy eltegyék láb alól az alakulóban lévő iraki biztonsági erőket, megbénítsák az ideiglenes kormányt és megakadályozzák a január 30-ra kitűzött választásokat. Ezek a szunnita területeken tevékenykedő harcosok ugyanis attól tartanak, hogy a többségben lévő síiták hatalomra kerülnek és Irán támogatásával iszlám államot hoznak létre szomszédjaik mintájára.

Ami az Egyesült Államok költségvetési hiányát illeti, az iraki helyzet nincs rá különösebben jó hatással, hiszen szakértői becslések szerint csak az ottani hadviselés havonta mintegy négy és fél milliárd dollárt emészt fel. A Bush-kormány minden lehetőt megtesz ennek ellensúlyozására, kezdve a katonai kiadások átszervezésével. Ez azt jelenti, hogy a Pentagonnak meg kell nyirbálnia egyes beruházásokat, csökkentenie kell egyes fegyvernemek, például a haditengerészet és a légierők igénybevételét. Így minden bizonnyal képes lesz majd az iraki és afganisztáni többletek felvállalására, mégpedig jelenlegi pénzügyi határain belül. A kormánynak is és a törvényhozásnak is nehéz dolga van, mivel nem akar megszüntetni vagy megrövidíteni szükséges belföldi programokat. Az ilyen lépések ugyanis súlyos politikai következményekkel járhatnak. Megkísérli tehát, hogy két legyet üssön egy csapásra, vagyis átrendezze a katonai beruházásokat és megpróbálja csökkenteni a szövetségi kormány kiadásait. Ez persze nem fog simán menni, lesz még sok vita, sőt harc a Fehér Ház és a törvényhozás között, sőt a kongresszuson belül is.

Olvasson tovább: