Kereső toggle

Megfenyegették Barrosót

Ultimátum után ráció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az alakulófélben lévő Európai Bizottság (EB) hányatott sorsa újabb fordulatot vett azzal, hogy Martin Schulz szocialista frakcióelnök hadat üzent José Manuel Duaro Barrosónak, az EB majdani főbiztosának. A német szociáldemokraták európai listájának vezetője múlt csütörtökön közölte: a bizottság leszavazását javasolja, ha Barroso nem változtatja meg Rocco Buttiglione markánsan konzervatív néppárti jelölt hatáskörét. Mint emlékezetes, az olasz katolikus filozófus, pápai tanácsadó elsősorban a homoszexualitásról szóló elítélő nyilatkozataival vívta ki az Európai Parlament (EP) szocialista és liberális frakcióinak ellenérzését és politikai támadásait.



Silvio Berlusconi üdvözli az Európai Bizottság új elnökét. Róma határozottságot vár el Barrosótól Fotó: Reuters

"Ha a bizottsági elnök nem veszi el Rocco Buttiglionétól a bel- és igazságügyi tárcát, nem tudom elképzelni, hogy igent mondjunk a jelenlegi összetétel? bizottságra" – adott ultimátumot Martin Schulz, a szocialista frakció elnöke múlt csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén. Schulz hangsúlyozta: nincs kifogása Buttiglione biztosi kinevezése ellen, de szükségesnek látja elvenni tőle a bel- és igazságügyi tárcát: "Nem fogunk elfogadni semmiféle kozmetikázást" – kommentálta igényét. Barroso megbuktatását a szocialista frakció azt követően helyezte kilátásba, hogy a portugál politikus számos sajtónyilatkozatban üzent az EP-nek: bizalma töretlen a leendő bizottság legvitatottabb biztosában, és nem hajlandó más szakterületet rábízni. A szocialista vezetők ezek után eltökéltségüket azzal is bizonyították, hogy jelezték: Kovács Lászlót, az energiaügyi biztosi poszt várományosát is hajlandóak lennének "beáldozni" a személycserék során. Jóllehet a baloldali képviselők mindeddig kiálltak Kovács mellett, múlt héten már kihátráltak mögüle, amikor Hannes Swoboda, a szocialista frakcióvezető egyik helyettese kijelentette: nem látják akadályát, hogy támogassák Barrosót, amennyiben Kovács tárcájánál is módosításokat akarna végrehajtani. Ezek után pedig Graham Watson brit EP-képviselő, a liberális frakció vezetője is jelezte, hogy pártcsoportja szintén nemmel szavaz az egész bizottságra, ha az olasz kormány által jelölt Buttiglione a helyén marad. 

Az egységes fellépés hatására ugyanis Barroso a hétfői dublini csúcstalálkozón már nem ismételte meg, hogy szilárdan támogatja Buttiglionét, sem hogy az olasz "tökéletesen megfelel" a posztra. Ezt követően pedig Schulz is finomított a hadüzenetén. "Az a benyomásom, hogy a bizottság elnöke konstruktív megoldást keres a testület személyi összetétele kapcsán felmerült problémákra" – közölte a Barrosóval folytatott négyszemközti megbeszélése után, jelezve, hogy a vitatott biztosi kinevezés kapcsán konszenzus látszik kialakulni.

Barroso csütörtökön (lapzártánk után) találkozik az EP vezetőivel, hogy ajánlatot tegyen a majdani bizottság személyi összetételére, amelyet jövő szerdán Strasbourgban bocsátanak majd szavazásra. A parlament jóváhagyása nélkül nem léphet hivatalba az új bizottság, de az uniós képviselők csak a testület egészét fogadhatják vagy utasíthatják el. Barroso szóvivője hétfőn este kijelentette: az elnökjelölt továbbra is teljesen biztos benne, hogy a jövő héten megkapja a kellő támogatást a hivatalba lépéshez – arról azonban a szóvivő hallgatott, hogy Barroso továbbra is kiáll-e az olasz biztosjelölt mellett. Jóllehet az Európai Néppárt elnöksége arra kérte Barrosót, hogy tartson ki eredeti tervei mellett, az Európai Bizottság következő elnöke valószínűleg azzal talál majd kiutat, hogy Buttiglionét áthelyezi a közlekedési tárca élére, a belügyi portfoliót pedig a mostani közlekedési jelöltnek, Jacques Barrot-nak juttatja.

Vatikáni vádak

A Buttiglione kinevezése körüli vitába időközben a Vatikán is bekapcsolódott. Renato Raffaele Martino bíboros érsek, az "Igazságosság és Béke" Pápai Bizottság elnöke "újfajta inkvizícióval" és "katolicizmusellenességgel" vádolt meg "nagyhatalmú kulturális, gazdasági és politikai lobbikat", amiért azok gyakran próbálják elhallgattatni a pápát és a katolikus egyházat Európa jóléti országaiban.

A kuriális bíboros hétfőn egy pápai diplomáciai antológia megjelentetése alkalmával a Vatikánban tartott előadásában az EP legutóbbi bizottsági szavazásaira is utalva úgy vélte, hogy II. János Pál pápa és a katolikus egyház véleményét csak kevesen hallhatják meg a gazdag országokban működő erős, "minden keresztény iránt előítélettel viseltető lobbik" miatt, amelyek az egyházat gyakran "megfélemlítik és kulturális diszkriminációval sújtják". A pápai bizottság elnöke szerint e – közelebbről meg nem nevezett – "pénzes és arrogáns új szent inkvizíciók" "összekeverik a nemek szerepét", "gúnyt űznek a férfi és nő közti házasságból" és megengedhetőnek tartják az emberi életet veszélyeztető "kísérletezgetéseket".

Olvasson tovább: