Kereső toggle

Újra válságba kerülhet Ariel Saron kormánya

Baráti pofon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Történelmi lépték? belpolitikai válság küszöbén állunk" – jelentette ki Gideon Szaar, az Izraelben kormányzó Likud frakcióvezetője. Ariel Saron kormányfőnek a gázai kivonulási tervet is tartalmazó politikai beszámolóját az izraeli törvényhozás példátlan módon, 53:44 arányban elvetette. A Likud párt súlyos válságát mutatja, hogy tizenhét képviselője – közöttük miniszter és miniszterhelyettesek – nem vett részt a voksoláson. 

Saron kudarcának nincs közvetlen alkotmányjogi következménye, mégis jelzi a nehézségeket, amelyekkel a kormányfőnek október 25-én szembe kell néznie. Ígéretéhez híven ugyanis ezen a napon terjeszti a knesszet elé a gázai kivonulásról és a telepesek kárpótlásáról szóló törvényeket. Meggyőződése szerint a jelenleg kisebbségben lévő koalíció külső támogatással képes lesz nemcsak a kivonulásról és a kárpótlásról, de a költségvetésről szóló törvényt is elfogadtatni. Bushnak ugyanis korábban azt ígérte, hogy még az amerikai választások előtt elfogadtatja kivonulási tervét.



Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes tanácsot ad főnökének Fotó: Reuters

Saron kormánya júliusban veszítette el korábban meggyőző többségét. A kormányfőnek menesztenie kellett jobboldali miniszterei egy részét, különben tervét a saját kormánya is elutasította volna. Az elgondolás, ha kompromisszumok árán is, de minimális többséget kapott. A kormány elvileg hagyta jóvá a tervet, ám előírta: a tényleges kiürítést és a települések felszámolását a kormánynak külön is el kell fogadnia. Ekkor lépett ki a koalícióból a jobboldali Nemzeti Egység és a Nemzeti Vallásos Párt egy része. Saron, érzékelve Szilván Salom, Uzi Landau és Binjamin Netanjahu miniszterek ellenállását, belső népszavazáson kérte a Likud-választók támogatását. 

A szavazók azonban elutasították a miniszterelnök tervét. A sors furcsa fintora, hogy az országos választáson az egyoldalú gázai kivonulás Saron ellenfele, a munkapárti Amram Micna programját képezte. A választók emiatt akkor döntő fölénnyel Ariel Saront támogatták Micnával szemben. 

Saron a problémát a Munkapártnak egy nemzeti egységkormányba való bevonásával akarta megoldani. Meg is kezdődtek a tárgyalások az ellenzék vezérével, Simon Peresszel, aki a csatlakozáshoz teljesíthetetlen feltételeket szabott. Sarontól azt követelte, hogy a palesztin terror ellenére kezdjen tárgyalásokat a Palesztin Hatóság miniszterelnökével, Ahmed Korei-jel. A Likud gázai tervet elutasító belső ellenzéke ekkor
összehívatta a Likud nagygyűlését. 

A párt vezető testülete határozatban zárta ki, hogy Saron a Munkapárttal koalíciós egyeztetést folytasson.

A kisebbségi kormány hétfői kudarca miatt a kormányfő mégis a koalíciós tárgyalások megindításáról határozott. A Likud-konvent tilalma ellenére Saron Dália Icik munkapárti vezetővel egyeztet. Saul Mofáz honvédelmi miniszter pedig Ovádja Joszefet, az ultraortodox Sasz párt szellemi vezetőjét próbálta rávenni: vonja vissza a gázai kivonulási tervet elutasító álláspontját. Cserébe Mofáz nyilvánvalóan felajánlja a kormányhoz való csatlakozás esélyét. Joszef korábban a megbukott oslói megállapodásokat is szentesítette. A színfalak mögött hasonló tárgyalások folynak az askenázi Egyesült Tóra Judaizmus párttal is. 

Az ultraortodoxiával való egyezkedés felbőszítheti Tommi Lapidot, a szekuláris Sinui vezetőjét. Lapid választási programjában utasította el, hogy vallásos pártokkal együtt kormányozzon. A válság egyre súlyosabb, és egy új koalíció sem jelentene megoldást. Az alapvető ellentét ugyanis Saron terve és a Likud-konvent többsége között feszül. Saron nem egyéni, személyre szóló megbízatást kapott a legutóbbi választásokon. A nyertes a Likud párt volt, amely Saront jelölte kormányfőnek. A konvent nem fogja tétlenül nézni, hogy Saron az ellenzéki pártokkal alakítson kormányt, és Amram Micna tervét keresztülvigye a knesszetben, amelyet a Likud választói elutasítottak. Saron el akarja kerülni az előrehozott választásokat, attól tart ugyanis, hogy a Likud belső választásán vereséget szenvedne Netanjahuval szemben. A pénzügyminiszternek a népszavazás kiírását célzó áthidaló javaslatát is elutasította. Ennek oka, hogy a kormányfő ígéretet tett Bushnak, hogy a tervet még a választások előtt elfogadtatja.

A kormányfő e szorult helyzetből csak úgy menekülhet, ha a tervét visszavonja, és egy új, a Likud párt támogatását bíró kompromisszumos elképzeléssel áll elő. Ha nem teszi, súlyos, "történelmi lépték?" válságba sodorhatja pártját, saját magát és az egész országot is.

Solana többet adna a palesztinoknak

Négypontos tervet ismertetett az Európai Parlament brüsszeli ülésén a közel-keleti békefolyamat felgyorsítására Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Solana szerint rövid távon az EU-nak négy célt kell kitűznie. Az első a biztonság: az EU kész segíteni a Palesztin Hatóságot a palesztin rendőrség helyzetének javításában, hogy az az eddiginél hatékonyabban harcoljon a terrorizmus ellen, s lépjen fel a rend helyreállításáért. 

A második a reformok ügye: Solana szerint az EU minden módon támogatja a Palesztin Hatóságot a reformfolyamat megkezdésében. A harmadik célkitűzés a gazdasági helyzettel foglalkozik: az EU folytatja gazdasági támogatását, minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy a béke érdekében tett erőfeszítések ne szenvedjenek kárt a pénzforrások hiánya miatt. "Ugyanakkor az EU állampolgárai nem fizethetnek a végtelenségig, ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek el a békéhez" - figyelmeztetett.

Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetből való izraeli kivonulás csak akkor fogadható el, ha az egy szélesebb körű, az 1967-es izraeli határok mögé való visszatérést jelentő stratégia része: ha nem ez a helyzet, akkor Solana szerint Izrael nem számíthat az EU pénzügyi segítségére.

Végül negyedik pontként a választási folyamat előmozdításáról beszélt: Solana szerint a megszállt területeken megtartandó választások létfontosságúak ahhoz, hogy valóban létrejöjjön a négy nagyhatalom (köztük az EU) által kidolgozott rendezési programban, útitervben szereplő külön palesztin állam. (MTI)

Olvasson tovább: