Kereső toggle

Vérengző lakosság Irakban

A gyűlölet napjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Heves harcok bontakoztak ki Irak több pontján a koalíciós erők és az iraki ellenállók között. Alig három hónappal a hatalomátadás előtt igen súlyos helyzet alakult ki az országban: több elemző szerint a háború befejezése óta a legválságosabb hetet tudhatják maguk mögött a katonák. Míg az amerikai haderők főként Irak középső részén szembesülnek heves ellenállással, a síita területeken állomásozó brit, spanyol, lengyel és olasz szövetséges erők is intenzív támadás alá kerültek, ami stratégiája átgondolására kényszerítheti a koalíciót – sőt az európai elemzők szerint akár a szövetség összeomlásához is vezethet.



Al-Szadr képével tüntet egy síita. Égő bosszúvágy Fotó: Reuters

A Bagdadtól északi és nyugati irányban fekvő, úgynevezett szunnita háromszög térségében, Fallúdzsában orvlövészek megöltek négy amerikai civil állampolgárt, akik egy biztonsági tanácsadó cég alkalmazásában álltak. A lázadók a gyilkos lövések leadása után elhajtottak, ám a többségében Szaddám-párti helybéliek – gyermekek és felnőttek együttesen – ezek után még felgyújtották az áldozatok járműveit, majd az elszenesedett holttesteket megcsonkították és megtaposták. A maradványokat két autó és egy szamárfogat után kötözve végigvonszolták a városon, majd néhány torzót felakasztottak az Eufrátesz folyón átívelő híd vasrúdjaira. Az amerikai katonai vezetés azonnal kijelentette: a brutális tettet nem hagyják megtorlás nélkül, és több tisztviselő azt is elismerte, hogy a Fallúdzsában tapasztalt erőszakért nem lehet a vallásos szélsőségeseket felelőssé tenni, hiszen az akcióban – amelyet az AP hírügynökség állítólag videóra vett – nyilvánvalóan Irak "normális" polgárai vettek részt.

Ezt követően több ezer amerikai tengerészgyalogost vezényeltek a helyszínre, akik lezárták a városba vezető utakat, és kijárási tilalmat rendeltek el. Heves harcok során a katonák megpróbálják kézre keríteni a tetteseket, illetve felszámolni az ellenállás egyik tűzfészkét. A település ugyanis Szaddám idején a Baath Párt egyik erőssége volt, ahol a titkosrendőrség tagjai a kínzások és gyilkosságok végrehajtását "gyakorolták". Egyes felmérések szerint Irakban jelenleg is itt a legerősebb az Amerika-ellenesség. A mostani incidens miatt törölték annak a négynapos nemzetközi expónak a megrendezését, amelyet Bagdad elestének évfordulójára terveztek a szervezők, és amely az eddigi legnagyobb üzleti célú találkozó lett volna Irakban.

Az elmúlt napokban heves harcok bontakoztak ki a koalíciós erők és a síita muzulmánok között Bagdadban, Nedzsefben, Kufában, Naszírijában, Amarában és Bászrában is. 

A feszültség forrása a koalíciós erők döntése volt, mely szerint érvényesítik a radikális iszlám vezető, Moktada al-Szadr ellen hónapokkal ezelőtt kiadott letartóztatási parancsot. A fiatal vallási vezetőt azzal vádolják, hogy részt vett az Egyesült Államok által támogatott síita vezető, Szejd Abdul Madzsid al-Khoi egy évvel ezelőtti meggyilkolásában. Al-Szadr, aki hosszú hónapokig meglehetősen visszafogottan viselkedett, az utóbbi időben már nyíltan felszólította híveit az amerikaiak elleni erőszakra, a szeptember 11-ei támadásokat pedig "Isten ajándékának" nevezte. Ezzel az Egyesült Államok vezetése szerint átlépte azt a határt, amelyet Washington még tolerálni tud. A koalíciós erők számára az is aggodalomra ad okot, hogy al-Szadr lassan és fokozatosan igen jelentős létszámú milíciát épített ki maga köré, ami a június 30-ai hatalomátadás után veszélyeztetné az iraki kormányzótanács munkáját, hiszen al-Szadr maga is hatalmi ambíciókat dédelget, és osztja azt az iráni keményvonalas elméletet, miszerint a klérus kezébe kell összpontosítani a politikai hatalmat.

A jelenlegi feszültség akkor éleződött ki, amikor Washington úgy döntött, hogy március végén bezárja al-Szadr al-Havza című újságának irodáját. A közel tízezres példányszámban megjelenő hetilap – amelyet főként az imámot támogató mecsetekben terjesztettek – az utóbbi hónapokban kifejezetten az amerikaiak ellen uszító cikkeket jelentetett meg. Az újság betiltása nyomán ezrek tódultak az utcákra Bagdadban és Nedzsefben, hogy kifejezzék tiltakozásukat. Sokan közülük al-Szadr milíciájának fekete egyenruhájában jelentek meg. Al-Szadr ugyan a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit, de csupán azért, mert szerinte a békés megmozdulásoknak nincs értelme. "Félemlítsétek meg az ellenséget, legyetek készenlétben, és csapjatok le rájuk, ahol csak tudtok" – hangoztatta egyik pénteki prédikációjában.

A koalíciós erők később letartóztatták az imám egyik helyettesét, Musztafa Jakubit, szintén a fent említett gyilkosság vádjával. Az akció további tiltakozásokat és összecsapásokat váltott ki, s Washington végül fontolóra vette al-Szadr letartóztatását is. A síita vezető azonban fegyveres követői segítségével irányítása alá vette a nedzsefi középületeket, és a városban található szentélybe menekült. Ezzel nehéz leckét adott fel az amerikaiak és szövetségeseik számára: a szentély a síiták egyik legszentebb helye, ezért ha a koalíciós erők úgy döntenek, hogy al-Szadr elfogásához megrohamozzák a helyszínt, ezzel további heves tiltakozásokat válthatnak ki.

A mindössze harmincéves imám korántsem örvend akkora tekintélynek a síiták körében, mint Ali al-Szisztani főajatollah, de a szegény és egzisztenciával nem rendelkező muzulmánok körében igen nagy népszerűségre tett szert az utóbbi időben. "Csak add ki a parancsot, és megismételjük az 1920-as forradalmat" – kántálták hívei az egyik bagdadi mecsetben a közelmúltban, a terület brit megszállásának véget vető síita felkelésre utalva. Követői közül már többen figyelmeztettek arra is, hogy a nép készen áll a mártírságra. Bár al-Szadr nyíltan nem mer kritikát megfogalmazni al-Szisztani ellen, a színfalak mögött mégis zajlik egyfajta rivalizálás. Al-Szadr ugyanis szintén egy tekintélyes síita vezető családjából származik: apja al-Szisztani nyílt riválisa volt, egészen 1999-es meggyilkolásáig.

Bagdad eleste után al-Szadr az elsők között kezdett hatalmi bázist kiépíteni maga körül a síiták körében. Néhány héten belül Bagdad síita negyedét "átkeresztelték" az al-Szadr névre, követői pedig megszervezték a városrész biztonságos működését. Míg milíciája tavaly augusztusban még csak ötszáz főt számlált, felszerelése pedig szedett-vedett volt, mára a tagság létszáma eléri a tízezer főt, és fegyverzetük is korszerűsödött. Al-Szadr azzal is igyekszik ellenséges hangulatot szítani a síiták körében, hogy az irakiak helyzetét a palesztinokéhoz hasonlítja, és a közelmúltban arra is ígéretet tett, hogy együtt fog működni a Hamasszal és a Hezbollahhal Ahmed Jaszin sejk meggyilkolásának
megbosszulásában.

Olvasson tovább: